eur:
385.81
usd:
355.28
bux:
0
2024. május 21. kedd Konstantin
Az első négy Leopard 2A4HU típusú harckocsi egyike az ünnepélyes átadás keretében tartott bemutatón a tatai MH 25. Klapka György Lövészdandár laktanyájában 2020. július 24-én. Szeptembertől év végéig havonta két Leopard érkezik Tatára a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) harcjárműgyártótól, így 12 ilyen járművel rendelkezik majd a honvédség. Az új páncélosok a 40 éve rendszerben lévő orosz T-72-eseket váltják le.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Magyar hadiipar: történelmi előnyt kovácsolnak az ország hátrányából

Néhány év alatt nem csupán Közép-Európa legütőképesebb hadserege épül ki Magyarországon, hanem ezzel párhuzamosan a legmodernebb hadiipara is, amely technológiai szempontból is évtizedekkel előzi meg a szomszédos országok hasonló üzemeit – mondta el a Magyar Nemzetnek a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos.

A védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos szerint a honvédelmi és haderőfejlesztési programban és a ráépülő hadiipari fejlesztésekben egyszerre jelennek meg a nagy állami megrendelések, amelyek a zászlóshajói a gyártók betelepülésének. Ez a folyamat határozza meg az erre épülő kutatás-fejlesztési programot is.

Maróth Gáspár emlékeztetett: 2015–2016-ban a magyar hadiipar nem létezett. „Ami a hátrányunk volt, az hirtelen a történelmi előnyünkké vált, mert az utóbbi néhány évben olyan iparfejlesztésbe tudtunk belevágni, amely technológiailag évtizedekkel előzi meg a környező országok hadiipari színvonalát. Míg szomszédaink azzal küzdenek, hogy az elavult technológiájú hadiüzemeiket életben tartsák, addig mi a beruházásainkkal a magyar hadiipart teljesen más szintre tudjuk emelni” – hívta fel a figyelmet.

A magyar kormány 2016-ban két irányba indult el a hadiipar fejlesztésénél: egyrészt a történelmi hagyományokból eredő német kapcsolatokat vették elő, másrészt próbálták összefogni a visegrádi országok ez irányú törekvéseit is. Azonban a V4-országok más és más stratégiát követtek.

Védett szektor

A szakember kiemelete, a Rheinmetallal közös vegyesvállalat esetében fontos, hogy hosszú távra és a nemzetközi piacra fektet be Magyarország. „A Rheinmetall cégére alatt a saját üzemeinket kötjük be a nemzetközi piacra, ami rendkívüli előnyt jelent” – jegyezte meg a kormánybiztos. Míg a Lynx lánctalpas gyalogsági harcjárművek Zalaegerszegen, a 4×4-es páncélozott terepjárók és más kerekes harcjárművek Kaposváron fognak készülni, addig a győri Rába jövőjével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a nagy múltú állami cég igen komoly átszervezésen megy keresztül.

Magyar modell

Azt is megjegyezte, hogy a megrendelési oldalon már lehetnek problémák. Egyes, nagy védelmi költségvetésű országok visszavágták a hadiipari beszerzéseiket. Ez azonban nem vonatkozik Magyarországra, amely nagyon alacsony szintről jön fel, és még messze van a kétszázalékos NATO-vállalástól, vagyis van tere a hadimegrendelések bővülésének.

„A hadiipar nagyon szenzitív szektor, ha túlzottan profitorientált, akkor a nagy cégek könnyen meg tudják teremteni a keresletet a termékeik­re, ami igen súlyos politikai kérdéseket vet fel. Ezért is hiszünk a magyar modellben, miszerint ha az állam szerepet vállal, akkor ezek a vegyesvállalatok máshogy működnek, mint egy bizonytalan hátterű offshore vagy tőzsdei cég” – fogalmazott Maróth Gáspár, aki – egyebek mellett – olyan közös kutatásokat is felvázolt, amelyek már a tudományos-fantasztikus irodalom világát idézik.

Címlapról ajánljuk
Rusvai Miklós: tehén fertőzött meg embert madárinfluenza-vírussal, és ez nem jó jel

Rusvai Miklós: tehén fertőzött meg embert madárinfluenza-vírussal, és ez nem jó jel

Egy tehéntől kapta el a madárinfluenza vírusát egy tejtermelő az Amerikai Egyesült Államokban. A fertőzést idejében megállították, ezért a gazda megúszta egy szemgyulladással; még felső légúti tünetek sem alakultak ki nála. Ez az első bizonyított eset, hogy a H5N1 szarvasmarháról emberre terjedt át, emberről emberre viszont még mindig soha – mondta az InfoRádió által megkérdezett víruskutató.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Nem a gépek veszik el a munkánkat, hanem akik jól használják azokat

Nem a gépek veszik el a munkánkat, hanem akik jól használják azokat

Több felmérés is azt mutatja, hogy a vállalatok nagy részének már van tapasztalata a generatív AI megoldásokkal, amitől hatékonyságnövelést és költségcsökkentést várnak, de a válaszokból az is kiderül, hogy a legtöbben nem tudják, hogy milyen úton induljanak el, hogyan építsék azt be a szervezet mindennapi működésébe. Kovács Gyula, az AI-szolgáltatásokat nyújtó Neuron Solutions ügyvezetője szerint fontos, hogy a munkavállalók megértsék: az AI nem a munkájukat veszélyezteti, a „fenyegetés” inkább abban áll, hogy olyan emberek veszik el a munkájukat, akik jobban használják a gépeket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×