Kilenc fegyver, amellyel az ókori Egyiptom világverő hatalommá vált
2020. december 10. 08:36 Múlt-kor
Az ókori Egyiptom hadereje az Újbirodalom korában (Kr. e. 1550 – Kr. e. 1070) a korszak egyik legjobbjává fejlődött, ezt az eredményt azonban másoktól kölcsönzött fegyverzettechnikával érte el. Korai történelme során Egyiptom harcosai egyszerű kőfejű buzogányokkal, fém hegy nélküli fa lándzsákkal, valamint bárdokkal és egyszerű íjakból kilőtt nyilakkal védték meg a Nílus-menti birodalmat a núbiai és líbiai törzsektől. Miután azonban a Középbirodalom korának végén a Közel-Keletről (feltehetőleg a mai Szíria területéről) származó, igen rejtélyes hükszoszok átvették a hatalmat Egyiptom felett (a legújabb kutatások szerint annyira nem katonai hódítással, mint békés betelepüléssel) Kr. e. 1650 körül, lényegesen fejlettebb fegyverzetet is hoztak magukkal, mint például a harci szekeret, illetve a laminált íjat.
Korábban
A bronzhegyű lándzsa és a pajzs
A második átmeneti kor néven ismert, az idegen uralom megalázó valóságával telt időszak során az egyiptomiak alaposan áttanulmányozhatták a hódítók fegyverzetét. Amikor I. Jahmesz (ur. Kr. e. 1550 – Kr. e. 1525) felszabadította és újraegyesítette Egyiptomot, az Újbirodalom első fáraójává vált.
Ebben az új aranykorban Egyiptom nagyfokú fejlesztéseket hajtott végre haderejében, fejlettebb fegyverzete és hatékony bürokráciája segítségével pedig a birodalom kiszélesítette határait, és meggazdagodott a hódoltatott népek által fizetett adókból. Az alábbiakban kilenc fegyver következik, amelyek lehetővé tették, hogy Egyiptom felülkerekedjen ellenségein.
Az egyiptomi haderőnek – számos más ókori sereghez hasonlóan – a gerincét a lándzsával felszerelt gyalogság adta. A bal kezükben fából készült pajzsot (ikem), jobbjukban bronzhegyű lándzsát (dzsa) tartó egyiptomi gyalogság szoros alakzatokban közelítette meg az ellenséget.
A lándzsa hossza lehetővé tette, hogy a katonák pajzsuk relatív biztonsága mögül döfjenek az ellenség felé, a bronz hegy pedig elég kemény volt ahhoz, hogy átszúrja a legtöbb korabeli bőrpáncélt.
Ami azonban ennél is fontosabb, hogy olcsón gyártható és pótolható fegyverről van szó. „Egy olyan korban, amikor a fém oly drága volt, az embernek csak egy kis bronzra volt szüksége a hegyén” – mondta el Paul Elliott történész és hagyományőrző, a Hadviselés az Újbirodalom Egyiptomában című könyv szerzője. „Újoncok százait lehetett velük felfegyverezni, tökéletesek voltak a korabeli hadviseléshez.”
A hükszoszok megérkezése előtt az egyiptomi lándzsák megerősítetlen fahegyekkel bírtak, amelyek hajlamosak voltak a törésre harc közben. A Szíriából érkezők megmutatták nekik, hogyan öntsenek egyszerű bronz hegyeket, amelyek üreges talpát csupán rá kellett húzni a fa nyélre.
Az egyiptomi pajzsok szintén egyszerűek voltak – három deszkadarab természetes ragasztóval, illetve állatbőrökkel eggyé erősítve –, azonban nem lebecsülendő védelemmé alakultak, amikor a szoros, a későbbi görög falanxra emlékeztető alakzat szinkronban alkalmazta őket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2010
- Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
- Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
- Interjú Oborni Terézzel
- Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
- Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
- A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
- Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
- Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
- Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett
- A Vizuális Művészet Tanszék végzősei is bemutatják munkáikat a Múzeumok éjszakáján 12:20
- Új szemszögből ismerhetik meg a látogatók a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításait szerdán 11:49
- 11:20
- A költészet mellett káros szenvedélyeinek is hódolt Pilinszky János 08:19
- Nem sokáig tudott hazáján kívül élni az Ábel-trilógia szerzője, Tamási Áron tegnap
- Nem tudni, miért hagyta Hitler, hogy százezreket evakuáljanak Dunkerque-ből tegnap
- A matematika és a csillagászat alapjait is az ókori babiloniaknak köszönhetjük tegnap
- Megtévesztésig tudta utánozni a legnagyobb magyar színészeket Bárdy György tegnap