A Miniszterelnökség, a Nemzetpolitikai Államtitkárság, a Bethlen Gábor Alap, illetve a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács által is támogatott Hét Nap című délvidéki hetilap szerzője végül is egy igen pozitív, Zuzana Kizákova és magyar élettársa migránssimogató, a határ közeli délvidéki magyar települések lakosságát háborgató sáskákat ajnározó tevékenységét helyeslő interjút készített és jelentetett meg.

Zuzana Kizákovát az oromi illetőségű Asztalos Kristóf fekete öves karatéssal a magyar–szerb határon – tehát nem messze a férfi szülőfalujától – 2016-ban hozta össze a sáskaimádat. Ekkortól kettesben vagy többedmagukkal várták a felbukkanó kontinenshódítókat a szerb–magyar, a szerb–horvát és a szerb–macedón határvidéken, és igyekeztek szálláshoz juttatni őket, élelmezték, ruhával látták el őket. „De ahogy az évek múltak, s kezdett kialakulni ez a soha véget nem érő történet, jött a propaganda, az erőszak, a gyűlölet, s már senki nem akarja őket itt látni” – mondja csalódottan a délvidéki lapnak adott interjúban Kizákova, aki nem hajlandó észrevenni, megérteni azt, hogy a magyar–szerb határvidék településein élő délvidéki magyarokat már évek óta terrorizálják, kirabolják és félelemben tartják ezek a betolakodók.

A kontinenshódítók útjait egyengető Sirius help nevű, nemzetközi önkéntesekből álló csoport 2015-ben kezdte meg tevékenységét a görög szigeteket elárasztó sáskarajok körében, majd amint azok elérkeztek Európa belsejébe, a budapesti Keleti pályaudvar környékére és a magyar–szerb határvidékre is kiterjesztették tevékenységüket. Zuzana Kizákova a Sirius help aktivistájaként 2017-ben már a röszkei és tompai átmeneti táborban végzett önkéntes „humanitárius” munkát.

A magyar–szerb határra ekkoriban csapatostul érkeztek a nyugati újságírók, akik megható és szívfájdító fényképeket jelentettek meg a sáskagyerekekről (az életerős fiatal harcosokat persze nem nagyon mutogatták…), miközben a Sirius help önkéntesei elmondták nekik, hogy a magyar hatóságok milyen embertelen körülmények között tartják fogva a „háború borzalmai elől menekült” embereket.

A galántai születésű, magát felváltva hol szlováknak, hol zsidónak mondó Zuzana Kizákova is rendszeresen ellátta a határra érkező nemzetközi sajtót a „menekültek” sanyarú sorsáról szóló információkkal. A beszédes című Infosperber (Infókarvaly) svájci német hírportál újságírója, Klaus Petrus 2017 első felében hónapokon keresztül, hetente több ízben is meglátogatta a felvidéki „embermentőt” a röszkei és a tompai átmeneti táborok környékén, s kapta tőle a naprakész információkat a magyar hatóságok „kegyetlen” viselkedéséről.

Nézzük, miként nyilatkozott Zuzana Kizákova a svájci hírportálnak adott, s 2017. július 5-én kitett interjúban:

Kizákova az interjú további részében az Infosperber hírportálnak ezt mondta:

A Délvidékre vetődött felvidéki nő a most egyéves gyermeke születése előtti hónapokban felhagyott a migránssimogatással, de az idén szeptember 14-én, a Kóser Podcast nevű, szlovák nyelvű rádió zsidó újévi műsorának vendégeként nosztalgiával emlékezett vissza arra, hogy miként töltötte az elmúlt évek zsidó ünnepeit. A rádióbeszélgetés során felidézte azt is, hogy öt évvel ezelőtt miként találta szembe magát a menekültválsággal, s zsidó nőként mi késztette arra, hogy elmenjen segíteni a muszlim menekülteknek. (Egy délvidéki ismerősünk erre megjegyezte: zsidó nőként miért a muszlimok Magyarországra történő beszivárgását segíti, s miért nem az izraeliek által elűzött palesztinai muszlimok hazatérését, mondjuk az izraeli–libanoni határon? – M. Á.)

Kizákova már egészen ifjú korától kezdve vezető szerepet játszott a felvidéki zsidó közösségi életben. Az egyik felvidéki zsidó újság 2006 utolsó napjaiban azzal örvendezteti meg az olvasóit, hogy újraindult a Chochmes, a Szlovákiai Zsidó Fiatalok Uniójának lapja, amelyet Zuzana Kizákova, akkor újságíró szakos egyetemi hallgató, a szervezet elnöke szerkeszti. Zuzana a zsidó ünnepek, így a hanukai rendezvények rendszeres szervezője is. Izrael pozsonyi nagykövetségén 2010-től két esztendőn keresztül volt sajtóigazgató és kulturális ügyvivő.

A rendkívül színes és változatos előélete után Zuzana Kizákova a közben élettársává vált Asztalos Kristóf fekete öves karatéssal együtt a magyar–szerb határról kissé délebbre levő Orom faluba, pontosabban a falu határában levő tanyára költözött, gyermeket szült, s továbbra sem érti, miért nem szeretik a gúnyhatár menti délvidéki magyarok a házaikat feltörő, felgyújtó, lányaikat, asszonyikat molesztáló kontinenshódítókat.

Mi meg azt nem értjük, hogy a magyar kormány eddig miért nem tüntette ki a Felvidékről a Délvidékre átrándult, s a magyar kormány, hatóságok rossz hírét keltő, magát hol tótnak, hol zsidónak valló libsi kártevőt? Mindenesetre mi időben szóltunk.

Mikó Áron – Kuruc.info