2020. november 17., 19:18

Gáz van, mert nem kell a palagáz

Óriási gázvásárlási szerződéstől állt el a minap Franciaország, a visszautasított Egyesült Államok pedig orosz manipulációt sejt a háttérben.

Palagáz
Cseppfolyós palagázt szállító tanker
Fotó: Archívum

Kongresszusi képviselők arról írtak Emmanuel Macronnak küldött levelükben, hogy a francia elnök megtévesztés áldozatává vált, és ha nem engedélyezi az üzletet, akkor a klímavédelemért folytatott harca hiteltelenné válik.

Nem csitul az európai gázpiacokért vívott nemzetközi csata zaja, a napokban az Egyesült Államok 21 kongresszusi képviselője bírálta Franciaországot azzal, hogy oroszbarát politikát folytat. A felháborodást kiváltó ok egy hétmilliárd dollár – átszámítva nagyjából 2100 milliárd forint – értékű, húsz évre szóló gázvásárlási szerződés meghiúsulása.

Októberben ugyanis a francia kormány úgy döntött, hogy a részben állami tulajdonú ENGIE energiavállalat – legalábbis egyelőre – nem írja alá azt a megállapodást, amelyben az Egyesült Államokból származó földgáz cseppfolyósított állapotban (LNG) érkezne. Az indoklás szerint az amerikai kitermelési mód, a mélységi repesztéses eljárás (fracking) terheli a környezetet és a légkört.

A kongresszusi tagok közvetlenül Emmanuel Macronnak címezték levelüket, amelyben arra kérték a francia elnököt, hogy gondolja át a „félretájékoztatáson alapuló döntését”. Azzal érveltek, hogy az USA LNG-exportja az EU-ba kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a legnagyobb exportőröké, Algériáé és Oroszországé. Utóbbi vezetékes szállítása a teljes életciklust tekintve az amerikai számítások szerint 41 százalékkal károsabb a légkörre, mint a nyugati kitermelés és a termék tengeri szállítása.

A levélben jelezték azt a már ismert amerikai állásfoglalást, amely szerint az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítését aggasztónak tartják, hiszen az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő vezeték miatt erősebben függhet Európa az orosz gáztól – vagyis stabilabb pozíciót érne el a Gazprom, így csökkenne az amerikai piacszerzés lehetősége.

A képviselők szerint a francia döntés az orosz lobbi eredménye. Úgy vélik, hogy Oroszország titokban civil szervezetekkel, NGO-kkal igyekszik a francia döntéshozatali folyamatot befolyásolni. Szenátusi jelentésekre hivatkozva arról is írtak, hogy Moszkva 95 millió dollárnyi fedett támogatást nyújt a palagáz ellen kampányoló európai zöld szervezeteknek, elősegítve ezzel Európában az orosz gázfüggőség fenntartását, illetve szerintük ezek a szervezetek vették rá az uniós kormányokat arra, hogy vessenek véget a palagázkutatásoknak.

Emiatt Macron elnököt arra kérik, hogy kezelje helyén az LNG-exportot a kezdetektől ellenző Föld Barátai nevű környezetvédő szervezetet, és ne zárja ki annak a lehetőségét, hogy akarva-akaratlanul is Moszkva ügynökei lehetnek. Szerintük a francia elnök tájékozódását segítheti, ha saját nyilvántartásából rákeres a Gazprom által alapított NGO-kra.

Arra is kérik Franciaország vezetőjét, hogy súlyának megfelelően kezelje Párizs az USA Energetikai Minisztériumának háttérintézményeivel az együttműködést. A kongresszusi képviselők azzal zárják levelüket, hogy ha Franciaország nem mondja fel gázvásárlási szerződését Algériával és Oroszországgal, úgy azt kell feltételezniük, hogy Párizs üvegházhatású gázkibocsátásra vonatkozó hivatkozása hiteltelen.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.