eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
Az olasz Federica Pellegrini a női 100 méteres gyorsúszás döntőjében a Nemzetközi Úszó Szövetség, a FINA több mint hárommillió dolláros összdíjazású meghívásos bajnoki sorozatának egyetlen európai állomásán, a budapesti Duna Arénában 2019. május 11-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Van egy fertőzött a budapesti ISL-sorozat résztvevői között

Federica Pellegrini elkapta a koronavírust, így nem lép rajtkőre a Nemzetközi Úszóliga (ISL) pénteken rajtoló második szezonjában, a Duna Arénában.

Az olaszok olimpiai és többszörös világbajnok versenyzője csütörtökön közölte, hogy megfertőződött.

"Félbeszakítottam a szerdai edzésemet, mert rosszul éreztem magam. Elvégeztettem egy tesztet, és pozitív lett" - írta közösségi oldalán a 200 méteres gyorsúszás 32 éves világcsúcstartója, hozzátéve, hogy hétfőn utazott volna Budapestre.

"Alig vártam, hogy újra vízben legyek és elkezdjünk egy normális szezont, főleg úgy, hogy jól éreztem magam és jól mentek az edzések is. Ehelyett most megint szünetet kell tartanom és tíz napig karanténban is leszek" - fogalmazott Pellegrini.

Az olasz úszó kedvenc számában megnyerte a 2008-as pekingi olimpiát, a 2009-es, 2011-es, 2017-es és 2019-es világbajnokságot, ezen kívül 400 gyorson is kétszeres vb-győztes (2009, 2011). Úgy tervezi, hogy a jövő évi tokiói lesz az utolsó - egyben ötödik - olimpiája.

A 10 csapatos ISL most kezdődő második szezonját a koronavírus-járvány miatt végig a Duna Arénában rendezik meg. A november 21-22-én esedékes finálénak eredetileg Tokió adott volna otthont, a szervezők azonban végül úgy döntöttek, hogy a magyar fővárosban zajlik a teljes sorozat.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×