Részleges szenátusi választást tartanak vasárnap Franciaországban, amelyen Emmanuel Macron államfő pártja a júniusi helyhatósági választásokhoz hasonlóan a várakozások szerint vereséget szenved, a jobbközép köztársaságiak pedig megőrizhetik a többségüket a felsőházban.
A parlament jelenleg jobboldali többségű felsőháza 348 tagjának mintegy felét választják meg hat évre, vagyis 172 szenátort 1449 jelölt közül.
A szenátus a területi közösségek képviseletét biztosítja, tagjait közvetett és bonyolult módon választja egy elektori testület, amely mintegy 162 ezer önkormányzati képviselőből áll. Közülük 87 ezren szavazhatnak vasárnap.
A választási rendszer miatt a lakosság kevesebb mint felét képviselő vidéki kistelepülések felülreprezentáltak a testületben, az elektorok mintegy kétharmadát ők adják, s emiatt a szenátus az V. köztársaság 1958-as kezdete óta - a 2011 és 2014 közötti rövid időszakot leszámítva - mindig jobboldali többségű volt.
Miután az önkormányzati választáson egyértelművé vált, hogy az elnöki pártnak, a Köztársaság lendületbennek nem sikerült beágyazódnia az elmúlt években, várható, hogy a többségében jobboldali helyi képviseletek a szenátusban továbbra is a jobbközép köztársaságiakat juttatják többséghez.
A jobboldal számára elsősorban az a kérdés, hogy milyen mértékben tudja megerősíteni a jelenleg 144 fős többségét, amelyhez az abszolút többséget a centristák 51 fős csoportjának támogatásával tudja biztosítani.
Jóllehet az önkormányzati választásokon a köztársaságiak elvesztették olyan nagyvárosok irányítását, mint Marseille vagy Bordeaux, a kisebb településeken megőrzött többségüknek köszönhetően számíthatnak arra, hogy növelni tudják a szenátoraik számát.
A felsőházban a második legjelentősebb frakció a szocialistáké 71 szenátorral. Számukra is az a fő kérdés, hogy sikerül-e a csoport létszámát növelni.
Emmanuel Macron 2016-ban alakult pártja a három évvel ezelőtti szenátusi választás előtt önálló frakciót tudott alakítani más pártok színeiben megválasztott szenátorokkal, 29 fővel. A 2017-es elnökválasztási és parlamenti választási győzelem után viszont Emmanuel Macron a szenátusban nem tudta a képviseletét növelni, miután helyi szinteken nem rendelkezett képviselettel. Azóta le is csökkent a kormánypárti szenátorok száma 23-ra, s vasárnap várhatóan tovább fog zsugorodni a kormánypárti frakció.
A választások igazi tétje az, hogy az elnöki többséghez közelálló kisebb jobbközép és balközép pártoknak sikerül-e önálló frakciót alakítaniuk, azaz legalább tíz szenátort megválasztatniuk, illetve, hogy az önkormányzati választásokon előretört Zöldek visszaszerzik-e az önálló frakciójukat, amelyet elvesztettek 2017-ben.
(MTI)
