2020. augusztus 10., 17:15

Hogyan készítsünk tökéletes kovászos uborkát? Mutatjuk

Mennyi só kell az erjedéshez, és milyen betegségeknél van terápiás hatása?

Fotó: Pixabay

Általában előírás, hogy az uborkát tűző napra kell tenni. Ez azonban nem feltétlenül igaz: az erjedéshez nem kell tűző napfény, csak 25–30 fok közötti, lehetőleg körülbelül egyenletes meleg.

Ha túl sok meleg éri, az erjedési folyamat leállhat, vagy az uborkák túlérhetnek, és pépessé puhulhatnak. Ha viszont megfázik, leállhat az érés.

Mennyi só kell a kovászos uborkához?

Kovászos uborka készítésnél az ajánlott sótartalom 5-10% között van. Tehát

1 liter vízhez 50-100 g sót kell adagolni (egy evőkanál só kb 15-20g, 3-5 evőkanál só elegendő).

Laktofermentálás esetén (ez a kenyér nélküli, hűvösebb, 20-22 fokos erjesztésű eljárás) a felöntőlé 2%-os sótartalmú, tehát 1 liter forralt és lehűtött vízhez kb. 2 evőkanál sót adagolnak.

A tejsavas fermentáció beindulását kenyérrel gyorsíthatjuk, egy szelet fehér kenyér vagy zsömle kiválóan alkalmas erre a célra, többek között magas szénhidráttartalma miatt is.

Cukorbetegek és gluténérzékenyek kenyér helyett néhány karika nyers krumplival is pótolhatják a kenyeret. Sőt. Akár el is lehet hagyni ezeket a segédanyagokat, mert a sós felöntőlével a zöldségek kenyér és krumpli nélkül is fermentálódnak, kovászolódnak.

Az egyenletes, nem túl meleg 20-22 fokos hőmérsékleten (általában a konyhapulton) gyönyörűen megerjed az uborka, arra kell csak figyelni, hogy a zöldséget ellepje a sós lé.

Így 1-2 nappal tovább tarthat a folyamat, de a végeredmény hasonló, sőt gyakorlott fermentálók szerint így finomabb, roppanósabb, kevésbé zavaros levű lesz a kovászolt zöldség.

Miért olyan egészséges a kovászos uborka?

Ahhoz, hogy energikusak, fiatalosak és egészségesek maradjunk, rendszeresen kell fogyasztanunk fermentált ételeket és italokat.

A fermentált táplálékok a bennük található értékes tápanyagok (pre- és probiotikumok) révén elősegítik emésztőrendszerünk egészséges működését, igazi, élő tápanyagul szolgálnak a bélflóránknak és ez teljes szervezetünkre pozitív hatással van.

Mivel a fermentált ételek enzimekben gazdagok, segítik az emésztést, jobb a felszívódásuk, s értékes tápanyagokban gazdagabbak, mint a nem fermentált ételek. A fermentált ételek fontos szerepet játszanak az acetilkolin termelődésében, ami erősíti a beleket és segíti a bélmozgást.

Különösen az alábbi betegségekben érdemes rendszeresen fogyasztani:

  • bélbetegségek (székrekedés)
  • allergia
  • Candida-fertőzés
  • gombás fertőzések
  • legyengült immunrendszer
  • szorongás, depresszió
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.