Thürmer Gyula válasza az amerikai nagykövetnek
David Cornstein Úrnak,
az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetének
Tisztelt Nagykövet Úr!
Ön mintegy négy hónap elteltével érkezett vissza állomáshelyére, Budapestre. Rögtön több interjút adott a magyar médiának. Ön nagy nyilvánosság előtt minősítette Magyarország kormányát, praktikus tanácsokkal látta el a magyar népet arról, hogy hogyan éljünk. Július 31-i nyilatkozatában pedig azt is elmagyarázta nekünk, hogy kit tekintsünk barátunknak. (https://hu.usembassy.gov/hu/mennyire-bizhatunk-meg-egy-kommunista-diktaturaban/)
Nagykövet Úr! Ön megszólalási lehetőséget kapott a magyarországi médiától. Olyan mértékű lehetőséget, amelyet Magyarország washingtoni nagykövete sohasem kapna meg. Ön ezt a lehetőséget arra használta, hogy nyíltan beavatkozzon Magyarország belügyeibe. Ha Magyarország washingtoni nagykövete ugyanezt tenné az Önök országában, nagyon gyorsan útilaput kötnének a talpára.
Magyar emberként visszautasítom az Ön beavatkozását a magyar ügyekbe. Magyar emberként sért, ha külföldiek, idegenek akarnak nekünk diktálni. Ezt nem fogadnám el egyetlen külföldi ország diplomatájától sem, így Öntől sem. Ön nagykövet egy független és függetlenségére büszke országban és nem helytartó egy banánköztársaságban.
Ön a magyar médiát arra használta, hogy egy harmadik országgal, a Kínai Népköztársasággal kapcsolatos véleményét elmondja és a magyar politikai életet, sőt a magyar közvéleményt a Kínai Népköztársaság ellen hangolja.
Az Egyesült Államokat nyilván zavarja, hogy a Magyarország kormánya nem csatlakozott a Kínai Kommunista Párt elleni uszításhoz, és a Kínai Népköztársaság politikájával kapcsolatos kritikai észrevételei nem lépnek túl az Európai Unió állásfoglalásain.
Magyarország a NATO tagja és az Egyesült Államok szövetségese. Önök ezt a szövetséget úgy értelmezik, hogy úgy kellene táncolnunk, ahogyan Önök fütyülnek. És a magyar népi bölcsességeknél maradva, nem kapunk rétest estére, ha nem lépünk Önökkel egyszerre. Nagyjából ez derül ki az Ön nyilatkozataiból.
Ez, tisztelt Nagykövet Úr, nem a barátság, nem a kölcsönös előnyökre épülő kapcsolat kifejezése, hanem az Egyesült Államok nagyhatalmi arroganciájának megnyilvánulása.
Nem kívánom a Kínai Népköztársaság álláspontját védeni. Nem az én dolgom. De egyet biztosan kijelenthetek: a Kínai Népköztársaság és a Kínai Kommunista Párt vezetői és magyarországi képviselői soha nem kívánták, hogy Magyarország a kínai sajátosságú szocializmus útjára lépjen. Soha nem követelték, hogy lépjünk ki a NATO-ból, de még azt sem, hogy ne engedjünk amerikai beruházásokat Magyarországra. Soha nem kérték, hogy a magyar kormány a kínai álláspontot támogassa az amerikai állásponttal szemben. Tudomásul vették és tudomásul veszik, hogy szuverén és büszke ország vagyunk, és a kölcsönös előnyök alapján kívánják a kapcsolatokat fejleszteni.
Ön becsmérelheti a kínai egészségügyi eszközöket, de tény: amikor baj volt, amikor a magyar embereknek szükségük volt maszkokra, azok a Kínai Népköztársaságból érkeztek, és nem az Egyesült Államokból. Mi a kínai embereket, a Kínai Népköztársaságot tekintjük barátunknak.
Budapest, 2020. augusztus 2.
Tisztelettel
Thürmer Gyula
Magyar Tudat
„Magyar emberként sért, ha külföldiek, idegenek akarnak nekünk diktálni. Ezt nem fogadnám el egyetlen külföldi ország diplomatájától sem…”
Ejnye Gyula elvtárs. A 45 év Szovjet seggnyalás minek minősül akkor?