Fotó: Erdély Bálint Előd
Egy júniusi felmérés hétfőn közölt eredményei szerint az erdélyi magyarok jobban tartanak az új típusú koronavírus-járvány gazdasági hatásaitól, mint a megbetegedéstől.
2020. június 29., 16:312020. június 29., 16:31
2020. június 29., 16:342020. június 29., 16:34
A kolozsvári SoDiSo Research közvélemény-kutató cég június 5-17. között online kérdőíves felmérést végzett az Erdélyben élő, magyar etnikumú, felnőtt korú lakosság körében a járvány hatásairól. A beérkezett 3068 válasz alapján megállapította: júniusra csökkent a válaszadók amiatti aggodalma, hogy elkapják a fertőzést. Míg ezt áprilisban a megkérdezettek 22 százaléka tartotta valószínűnek, mára már csak 16 százalék gondolja úgy, hogy nem tudja elkerülni a megbetegedést.
A megkérdezettek relatív többsége (32 százaléka) vélte úgy, hogy hosszabb ideig együtt kell élnünk a vírussal, míg oltás nem lesz rá. Nagyon jelentős viszont (29 százalék) azoknak az aránya, akik megkérdőjelezik a vírus, a járvány létezését. A járvány negatív gazdasági hatásai enyhén mérséklődtek: a februárban foglalkoztatottak mintegy 80 százaléka ismét dolgozott májusban. Ez jelentős előrelépés az áprilisi 63 százalékhoz képest. Májusban a válaszadók 10 százaléka volt kényszerszabadságon vagy munka nélkül. Továbbra is nagyon magas (61 százalék) azok aránya, akik saját pénzügyi helyzetük romlására számítanak a járvány miatt.
A román kormány intézkedéseinek a megítélése az elmúlt hónapokban gyökeresen megváltozott. Míg április elején a válaszadók 68 százaléka egyetértett a kormány járványügyi intézkedéseivel, 81 százaléka pedig még a kijárási korlátozásokat is helyeselte, mára a megkérdezettek 71 százaléka elégedetlen az egészségügyi helyzet kezelésével, 82 százalékuk pedig elégtelennek tartja a kormány gazdasági intézkedéseit. A felmérést készítő SoDiSo Research „a hatékony óvintézkedések paradoxonjának” tekintette, hogy a sikeres korlátozások visszatekintve szükségtelennek látszanak.
A SoDiSo Research közölte: a módszertani közelítések ellenére a felmérés nem minősül reprezentatívnak, de eredményei jó becslésnek tekinthetők az internethasználó, legalább általános iskolai végzettséggel rendelkező 18-80 éves erdélyi magyar populációra.
Az orosz–ukrán háború, a kényszerbesorozás elől menekülő ukrán állampolgárt mentettek meg a Máramaros megyei hegyimentők. A 40 éves ukrán férfi élete kockáztatásával, a Máramarosi-havasokon át menekült a kényszerbesorozás elől.
Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek és Kerekes László segédpüspök húsvéti pásztorlevele.
Láncbaleset történt húsvétvasárnap délután Nagyszebenben, a tömegkarambolban egy várandós nő is érintett volt.
Húsvétvasárnap reggel hagyományosan megáldották az ételkosarakat Kolozsváron a Szent Mihály templom előtti téren.
Megmentenék az enyészettől a szerb határ közelében, Bánlakon található Karátsonyi-kastélyt. A romos nemesi lak, az ortodox érsekségtől a Temes Megyei Tanács igazgatása alá kerül, és kulturális-turisztikai központként működne.
Eloltották a tűzoltók a Maroshévíz határában égő tarlótüzet – tájékoztatott szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Szászsebesről a Fehér megyei Mogos faluba nagyszombaton hazautazó rendőr egy felborult kocsiból mentett ki egy idős férfit, aki a gyors beavatkozásnak köszönheti, hogy életben maradt.
Idén a megszokottnál jóval kevesebb turista érkezett Erdély több térségébe a húsvéti ünnepekre.
Ég a száraz növényzet a Maroshévíz határában levő egyik dombon – tájékoztatott szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A húsvéti ünnep alapétele, a bárányhús iránt változó a romániai fogyasztók érdeklődése. Összeállításunkban arra keressük a választ, hogy a bárány mennyire marad meg húsvéti ínyencségnek, illetve van-e arra esély, hogy máskor is friss húst vásárolhassunk.
1 hozzászólás