“Az elmúlt közel 30 év alatt bekövetkezett, a munka világát érintő változások, az egyes hivatásrendek differenciálódása, az azokra vonatkozó speciális szabályozás, jelentős mértékben kiüresítette a Kjt.-t, amely sok szempontból nem tudta követni a munkaerő-piaci és munkajogi változásokat, életszerűtlenné vált, széttöredezett szabályozást eredményezve. Ennek következtében indokolt a kulturális ágazat dolgozóinak közalkalmazotti jogviszonyának munkaviszonnyá alakítása” - ezt tartalmazza a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által éjszaka benyújtott törvénymódosítás, mellyel a kormány 2020. november 1-jével megszünteti a könyvtári, múzeumi, levéltári, közművelődési, továbbá a színházi és nagyzenekari munkavállalók 1992 óta létező közalkalmazotti jogállását.

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), az Értelmiségi Szakszervezetek Szövetsége (ÉSZT), a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA Szakszervezetek), a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) már húsvétkor tiltakozott, azt írták: “megdöbbenéssel értesült arról, hogy a kormány a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény olyan módosítását készül beterjeszteni a parlament elé, mely alapos és részletes társadalmi konszenzus nélkül teljes szakmacsoportokat fosztana meg a jelenlegi közalkalmazotti jogállásától".

Kövér Lászlót, a parlament elnökét arra kérték, ne tárgyalja az Országgyűlés a javaslatot a járvány megszűnéséig, mert arról érdemi egyeztetést nem folytattak előzetesen.

Tegnap a parlamentben az LMP-s Ungár Péter kérte számon az Emmi államtitkárát, hogy a kormány részéről miért “egy húsvéti hétvégét adtak arra, hogy a közalkalmazotti státusz szétverésének újabb lépését” észrevételezzék a kulturális szféra szakszervezetei. Rétvári Bence a 6 százalékos béremelésről beszélt, és azzal vágott vissza: az ellenzéknek semmi sem jó.

Ungár azért az Emmi államtitkárát kérdezte, mert a törvényjavaslat felelőse Kásler Miklós miniszter. Az Emmi már húsvét hétfőn tudatta, hogy a művészeti szervezeteknél, a közművelődési intézményeknél és a közgyűjteményeknél foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyváltásával párhuzamosan 2020-ban 6 százalékos béremelést hajtanak végre. Az intézkedés az állami és az önkormányzati intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottakra is kiterjed. A 2020. évre ütemezett béremelés több mint 5 milliárd forint többletforrást jelent a szektornak, amely 2020. január 1-jéig visszamenőleg megilleti a közalkalmazotti státuszból kilépő dolgozókat.

Most a törvényjavaslat indoklásában azt írják: a módosítással a munka világát érintő nemzetközi normák és – az Európai foglalkoztatási stratégia és a Foglalkoztatási iránymutatások egyik központi fogalma – a „rugalmas biztonság” (flexicurity) hazai jogba történő átültetése a munkaerő-piac rugalmas alkalmazkodási képességét, a foglalkoztatás nagyfokú biztonságát és a munkavállalókra vonatkozó jogokon és kötelezettségeken alapuló állami foglalkoztatáspolitika feltételeit teremtik meg”.