| Orbán Viktor:Bármilyen zsilip vagy gát kérdésében a környezetvédőkkel pendülök |
|
 Orbán Viktor: "Bármilyen zsilip vagy gát kérdésében a környezetvédőkkel pendülök egy húron."
Magyarország jogos követelését 1998 februárjában kiáltványba foglaltuk. A kiáltványt a Parlament elé gyűlt 73 ezer állampolgár (hivatalos, rendőrségi adat) adta át az ország elnökének.
Most, 14 év elteltével, ugyanezt a követelést terjeszti ugyancsak több tízezer állampolgár az Országgyűlés elé. A Reflex Környezetvédő Egyesület - csakúgy mint 14 éve - lelkes támogatója a "Vizet a Dunába!" követelésének.
Most sokkal több reménnyel várjuk, hogy végre több víz lesz a Dunában. Míg hajdan az akkori kormány ellen tüntettünk a Dunáért, a mostani kormány velünk van. Mint januári strasbourgi konferenciáján Orbán Viktor kormányfő nyilatkozta: "Bármilyen zsilip vagy gát kérdésében a környezetvédőkkel pendülök egy húron."
Hogyan lesz több víz a Dunában? Csak egyetlen megoldás van: a szlovák fél több vizet enged a mederbe a dunacsúnyi gáton. Ennek nemcsak a műszaki lehetősége adott, hanem bírósági ítélet is kötelezi őket. A hágai Nemzetközi Bíróság már 15 éve úgy ítélt, hogy a Duna elterelése jogellenes cselekmény volt, Magyarországnak és Szlovákiának az ökológiai követelményeket kielégítő dunai vízmegosztásról kell szerződést kötnie.
A szerződéshez tárgyalásokon át vezet az út. Következetesen képviselt magyar álláspont esetén van csak esélyünk igazságos vízmegosztásra. Még egyszer nem lehet titokban átadott, újabb gátakat ígérő tervekkel rontani a pozícióinkat, mint eddig oly sokszor történt, a legutóbb 2010 kora tavaszán.
És ha végre az ökológiai követelményeket kielégítő mennyiségű víz érkezik a magyar-szlovák Duna-szakaszba, akkor megnyílik a lehetőség a sokat szenvedett szigetközi élővilág rehabilitációjára.
A népi kezdeményezést aláírókkal együtt kérjük az Országgyűlést, hogy segítse sikerre a gyors magyar-szlovák megegyezést a Duna igazságos vízmegosztásáról.
Reflex Környezetvédő Egyesület
Győr, 2012. július 13-án.
Reális Zöldek Klub
Háttér tájékozató
a 2002. szeptember 25-i sajtótájékoztatóhoz
Idézetek a Nemzetközi Bíróság, 1997. szeptember 25-én kihirdetett ítéletéből. Az idézeteket a Külügyminisztérium által készített fordításból vettük át:
· Tizennégy szavazattal egy ellenében megállapítja, hogy Magyarországnak nem volt joga felfüggeszteni, majd később, 1989-ben teljesen leállítani a nagymarosi beruházás munkálatait és bősi beruházás rá eső részét, amiért az 1977 szeptember 16-án aláírt Szerződésben és egyéb, ahhoz kapcsolódó dokumentumokban felelőséget vállalt.
· Kilenc szavazattal hat ellenében megállapítja, hogy Csehszlovákiának joga volt folytatni 1991
novemberében az „ideiglenes megoldás”-nak a megvalósítását, a Külön-megállapodás által
meghatározott módon.
· Tíz szavazattal öt ellenében megállapítja, hogy Csehszlovákiának nem volt joga üzembe helyezni
1992 októberétől a fent említett „ideiglenes megoldás”-t.
· Tizenegy szavazattal négy ellenében megállapítja, hogy Magyarországnak az a 1992. május 19-i
bejelentése, miszerint az 1977 szeptember 16-án aláírt Szerződést és az ahhoz kapcsolódó
dokumentumok érvényességét megszünteti, nem vonta maga után a Szerződés megszüntetését.
· Tizenkét szavazattal három ellenében megállapítja, hogy Szlovákia, mint Csehszlovákia
jogutódja, 1993 január 1-től az 1977. szeptember 16-án aláírt Szerződésben Csehszlovákia
helyébe lépett.
· Tizenhárom szavazattal kettő ellenében megállapítja, hogy Magyarországnak és Szlovákiának
jóhiszeműen kell tárgyalnia, figyelembe véve a fennálló helyzetet is, és a Feleknek minden
szükséges intézkedést meg kell tenniük annak érdekében, hogy az 1977. szeptember 16-án
aláírt Szerződés céljai megvalósítását biztosítsák, azokkal a módozatokkal összhangban,
amelyekben meg kell állapodniuk.
· Tizenhárom szavazattal kettő ellenében megállapítja, hogy amennyiben a Felek másként
nem állapodnak meg, az 1977. szeptember 16-i Szerződés értelmében a Feleknek egy
közös üzemeltetési rendszert kell létrehozniuk.
· Tizenkét szavazattal három ellenében megállapítja, hogy amennyiben a Felek másként nem
egyeznek meg, Magyarország köteles kártérítést fizetni Szlovákiának azokért a károkért,
amelyeket Csehszlovákiának és Szlovákiának okozott azon munkálatok felfüggesztésével
és későbbi teljes megszüntetésével, amelyekért felelőséget vállalat; és Szlovákia is köteles kártérítést
fizetni Magyarországnak azokért a károkért, melyeket Csehszlovákia okozott az „ideiglenes
megoldás” üzembe helyezésével, és azokért is, melyeket Szlovákia okozott annak életben
tartásával.
· Tizenhárom szavazattal kettő ellenében megállapítja, hogy a létesítmények felépítésére és
üzemeltetésére fordított költségek rendezésének az 1977. szeptember 16-án kötött Szerződés
és a hozzá kapcsolódó dokumentumok ide vonatkozó rendelkezéséivel összhangban kell
történniük, és megfelelően fel kell mérniük, hogy milyen intézkedéseket kell majd hozniuk a
jelen hatályos bekezdés 2 B és C pontjainak alkalmazása során.
|
|
Dátum: 2020. March 08. Sunday, 17:37 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
