| Dr. Héjjas István: A sumérok és az éghajlatváltozás |
|
 Az első civilizációk nagy folyók mentén alakultak ki, mint például a mezopotámiai, a Nílus völgyi, az Indus völgyi, vagy a Sárga Folyam völgyi, ott, ahol volt elegendő víz, és az éghajlat legalább 3-4 fokkal melegebb volt, mint most Európában.
Legrégebbi közülük a sumér, Mezopotámia melegebb déli vidékén, ahová a sumér törzsek a hidegebb észak-kelet felől vándoroltak be hatezer évvel ezelőtt, meghonosították a földművelést és az állattenyésztést, és öntözni kezdték a földeket az Eufrátesz menti száraz, meleg, félsivatagi területeken.
Megtanulták a vizek szabályozását, lecsapolták a mocsarakat, öntöző csatornák, hidak, gátak, duzzasztóművek, víztárolók épültek, megalkották a gémeskúthoz hasonló elven működő, vízenergiával mozgatott víz átemelő szerkezeteket, és az Eufrátesz bal partja mentén dúsan termő gabonaföldeket, datolyapálma ligeteket, legelőket, zöldséges kerteket varázsoltak.
Olyan tökéletes csatornarendszert alakítottak ki, amely ötezer évig fent maradt, és csak a tatárok romboltak le később.
Más területeken is hatalmasat alkottak. Amikor az egyiptomiak még nem ismerték a kereket, a sumérok már négykerekű kocsikat használtak.
Fejlett mezőgazdaságukban árpát, búzát, szőlőt, datolyát és más gyümölcsöket termeltek, készítettek sört és bort is. A vidék azonban fában, kőben és fémekben szegény volt, ebből importra szorultak. Ezért hatalmasra fejlesztették a kereskedelmet az „elmaradottabb” népekkel.
Ehhez létre hoztak egy hajóflottát, olyan hajókkal, amelyek alkalmasak voltak folyami és tengeri hajózásra is, képesek voltak hatalmas terhek szállítására több ezer kilométeres távolságokon. Hajókkal nem csak mezőgazdasági termékeket szállítottak, hanem kő, fa (főleg cédrus), és egyéb építőanyagokat, továbbá fémgyártáshoz szükséges nyersanyagokat, félkész ónt, és rezet.
Felépült a főváros, Ur, és számos nagyváros, mint Eridu, Uruk, Lagas, Kis, Badtibira, Nippur, és Umma. A városokat derékszögű utcák alkották, középütt piramis alakú templommal, és egyenes falak határolták.
Megjelentek a kézművesek, és építő mérnökök, akik hatalmas épületeket hoztak létre, mint a Zikkurat, a „Mennyország hegye”, Ur város torony-temploma. Ez lehetett az egyiptomi piramisok előfutára.
Hatalmasat fejlődött a kézműipar, a mérnöki tudomány, a matematika, és a csillagászat. A régészeti leletek között vannak réz és bronz szerszámok, fegyverek, edények, hajó modellek, hangszerek, ékszerek, körzők, vonalzók, mérőszalagok, földmérési eszközök.
Meg tudták mérni kis és nagy tömegű áruk súlyát, kidolgozták a naptár rendszert, megalkották a térképészet tudományát, ismerték Püthagorász tételét, feltalálták a boltíves építkezést, használtak fazekaskorongot, kereket, fémekével szántották a földet, tőlük származik a kör 360 fokra osztása.
A csillagászatban és az időszámításban ma is a sumér hagyományt követjük azzal, hogy egy év 12 hónapból, egy nap 24 órából áll, és hogy egy óra hatvan percre és 3600 másodpercre tagolódik. Mivel egy év nem azonos 12 darab 30 napos hónappal, kidolgozták, hogyan lehet az eltérést időnként korrigálni, és ehhez bevezették a 12 csillagképből álló állatöv fogalmát, amelyet manapság az asztrológusok is használnak.
Megalkották a sumér ékírást, tőlük származik az emberiség első jelentős irodalmi alkotása, a Gilgames eposz. Az írás elterjedésével megjelentek a vallási íratok, amelyekben lejegyezték a mitológiájukat, és megjelentek a piramis alakú lépcsős templomokban a vallási szobrok, az istenek képmásai. A sumer istenek a görögökhöz hasonló tulajdonságúak voltak, a tetteiket agyagtáblára írt sumer és akkád eposzok örökítették meg.
A sumér civilizációban kitüntetett szerepet kapott a vizek szabályozása, ésszerű hasznosítása. A víz tiszteletét és fontosságát az is mutatja, hogy a sumér vallásban kezdetben két isten létezett, Apszú, az édesvíz, és Tiámat a tenger istene, majd a kettőjük egyesüléséből született a többi isten.
Egyetlen civilizáció sem tart örökké, ez érvényes a sumérokra is. A birodalmukat a beözönlő nomád törzsek meggyengítették, majd Kr.e. 2007. körül leigázták az akkádok. Később az akkádokat legyőző gutik és amoriták uralták a területet, mígnem Babilon hódította meg, továbbfejlesztve az eredményeket. Babilon sem volt túl hosszú életű, ámde egyik uralkodója, Hammurabi halhatatlanná tette, megalkotva híres törvénykönyvét, amelyet kőbe véstek.
A mezopotámiai sumér-babiloni civilizáció hatalmas mértékben befolyásolta az emberiség tudományos és kulturális fejlődését, innen terjedt el a bronz készítés tudománya is, és számos eredményüket átevették Egyiptomban, a krétai és a korai görög civilizációban. A sumér tekinthető ezért a többi civilizáció elindítójának, és jogosan használhatták önmagukra a Ku-Mag-Ari kifejezést, aminek jelentése: „a fensőbb isteni tudás népe”.
Ha nem lettek volna sumérok, az emberiség fejlődése akkor is bekövetkezett volna, csak a tudományos-technikai eredmények más civilizációkban jöttek volna létre.
Az azonban bizonyos, hogy csak a meleg éghajlatú folyamvölgyi civilizációk jöhetnek szóba, mert a folyóvizek erőforrásainak hasznosítása nélkül sehol nem lehetett volna a pattintott és csiszolt kőeszközöket fém eszközökkel felváltani.
Érdemes eljátszani a gondolattal, mi lett volna a sumérok sorsa, ha Mezopotámiában működött volna a hazai Duna Körhöz hasonló Eufrátesz Kör mozgalom, és az aktivistáik megakadályozták volna a folyók duzzasztását, a csatornák megépítését, a hajózás fejlesztését.
A hasonlat nem véletlen. Ha valóban bekövetkezik a bolygó beígért 2-3 fokos hőmérséklet emelkedése, két út állhat előttünk.
Az egyik az, hogy követjük a sumér példát, kihasználjuk a remélhető mediterrán jellegű klíma előnyeit, megoldjuk a termőföldjeink öntözését, és a folyóink duzzasztásával kiépítjük a szükséges öntöző csatorna hálózatot.
A másik út az, hogy tovább tápláljuk a vízlépcső ellenes politikai hisztériát, és beletörődünk abba, hogy az ország területének jelentős része előbb-utóbb lakhatatlan sivataggá válik.
A leginkább veszélyeztetett terület pedig a Duna-Tisza közi Homokhátság, ahol az utóbbi évszázadban a talajvíz szintje 5-6 méterrel süllyedt, és a helyzet – köszönhetően a klímaváltozásnak – tovább romlik. Pár évtizeddel ezelőtt még több száz fél hektárnál nagyobb tó volt ezen a vidéken, ezek száma azonban néhány tucatra esett vissza. Ha nem történik semmi, 30-40 éven belül fel kell adni ezt a területet, és a lakosságot át kell telepíteni az ország más részeibe.
Magyarország állítólag víz nagyhatalom. Ez azonban csak részben igaz. Lehetnénk akár víz nagyhatalom, de ehhez fel kellene adni azt az elvet, hogy folyjék a víz magától, amerre akar, majd a természet megoldja a problémákat.
2019. október
Dr. Héjjas István
|
|
Dátum: 2019. October 15. Tuesday, 16:59 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
