Magyarország belemenne egy újabb típusú jogállamiság-vizsgálatba, ha azt nemzeti és nem uniós szakértők végzik, erről beszélt Varga Judit igazságügyi miniszter Brüsszelben. A magyar tárcavezető részt vett az uniós miniszterek tanácskozásán, amelyen a szakminiszterek a Magyarországgal szemben indított 7. cikk szerinti eljárásról folytattak meghallgatást tegnap. Ez zárt ajtók mögött zajlott, és csak lapzárta után, az esti sajtótájékoztatón derültek ki részletek.
Varga Judit igazságügyi miniszter elmondta, hogy Magyarország elkötelezett a jogállamiság iránt, de a fogalmat az országok különbözőképpen értelmezhetik az alkotmányos hagyományaik és jogi intézményrendszerük tükrében. Ettől függetlenül Magyarország hajlandó lenne elfogadni azt a párbeszéden alapuló értékelési mechanizmust, amit Michael Roth német és Didier Reynders belga külügyminiszterek javasoltak márciusban. Egy feltétel van: a tagállamok által küldött szakértők készítsék el az értékelést, és az eljárást az uniós intézményrendszeren kívül végezzék el.
Az Európai Parlament 2018 szeptemberében állásfoglalást fogadott el, amelyben azt javasolta, hogy a tanács az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének 1. pontja alapján állapítsa meg, hogy Magyarországon fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy sérülnek az EU alapértékei. A Sargentini-jelentést és annak elfogadását a magyar kormány politikailag motivált bosszúnak nevezte, amivel az Európai Parlament bevándorláspárti többsége Magyarországot büntette a migrációval és a kötelező kvótával kapcsolatos elutasító álláspontja miatt.
A Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő által összeállított jelentés kritikát fogalmazott meg a jogállamiság magyarországi helyzetével összefüggésben, így többek között az alkotmányos és választási rendszer működésével, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, a véleménynyilvánítás és a tudományos élet szabadságával kapcsolatban.
A mostani meghallgatásra elsősorban azért került sor, mert az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó finn kormány egyik legfontosabb célkitűzése az, hogy megreformálják a jogállamiság-védő eljárásokat. A jelenleg Magyarországgal és Lengyelországgal szemben folyó 7. cikk szerinti eljárás – amelynek első tanácsi meghallgatását tartják most – mellett olyan mechanizmusokkal akarják kiegészíteni az EU eszköztárát, amelyek már egy korai szakaszban jelzik, ha fennáll a veszélye annak, hogy a jogállamiság elve rendszerszinten sérül egy tagállamban. Az egyik a már említett belga-német javaslat, a másik pedig az Európai Bizottság által júliusban javasolt éves felülvizsgálat.
