Sorozatunk következő történelmi személyisége nem más, mint Esze Tamás, aki az egyszerű jobbágyi sorból felemelkedve II. Rákóczi Ferenc egyik leghűségesebb és legjobb katonája lett, s akitől végül nemesi címet is kapott szolgálataiért.
Esze Tamás a nyírségi Tarpán látta meg a napvilágot, feltehetőleg 1666-ban, ahol jómódú, de jobbágyi sorban lévő családja mezőgazdasággal és állattartással foglalkozott. A kezdeti jómód ellenére 1696-ban Esze is csatlakozott a bécsi udvar ellen szervezkedő erőkhöz, amelynek fő okai a bécsi centralizációs törekvések, valamint a részben ebből következő, az egész területre vonatkozó folyamatos elszegényedés és elégedetlenség voltak. Ekkortól Esze és a bujdosó jobbágyok, elszegényedett kisnemesek és várnépek élete örökre összefonódott. Ugyan az 1697-es hegyaljai felkelésben nem tudott részt venni, mert Károlyi Sándor szatmári főispán még előtte letartóztatta, de a későbbi szabadságharcos nem sokáig volt tétlen. 1701-ig sókereskedelemből élt, ám miután a bécsi udvar monopolizálta azt, ismét a szegénylegényekhez szegődött. A múltból tanulva azonban a szervezkedést ravasz módon a Habsburg-udvarnak való hadseregtoborzás leple alatt csinálták, így az éppen ekkor zajló spanyol örökösödési háború kapóra jött az ellenállóknak. 1703-ban megszöktek a hadseregtől, és a beregi erdőbe vették be magukat. Innen vették fel a kapcsolatot a lengyelországi emigrációban élő Rákóczi Ferenccel, ami – elméletileg – Esze Tamás ötlete nyomán történt meg. Brezánban (Lengyelország) Rákóczi és a szintén itt tartózkodó Bercsényi Miklós Eszét bízzák meg a toborzással, így ő lett a formálódó – hírportálunknak is nevet adó – kuruc hadsereg első ezredese (természetesen Rákóczi kurucairól van szó, korábban is voltak kurucok, és Thököly Imrének is voltak ezredesei - a szerk.). A felkelésre buzdító, híres brezáni pátenst is az ő kezébe adja Rákóczi, mely az eddigi kutatások szerint a szabadságharc első publicisztikai emléke is egyben.
Zoom
Rusz Károly: Esze Tamás
A pátens és az ezredesi rang mellett – mindkettő önmagában hatalmas megtiszteltetés volt – Rákóczi Esze gondjaira bízta a felkelés zászlóit is, melyeket 1703. május 21-22-én bontottak ki Váriban, Tarpán és Beregszászon. Innen datáljuk a tiszaháti felkelés kezdetét, amely egyben a Rákóczi-szabadságharc kezdete is. Esze Tamás az első kardcsapástól az utolsóig hűen szolgálta a fejedelmet, végigharcolta az 1703-as esztendőt, az elismerés pedig Rákóczi részéről sem maradt el. Még ugyanebben az évben felszabadította őt a jobbágyságból, 1708-ban pedig a nemesi címet is megkapta. Hadi érdemei közül kiemelendő a részvétele Szatmár és Tokaj ostrománál, 1706-ban pedig ő is Kassát védte.
Esze Tamás munkásságát végigszemlélve elégedetten konstatálhatjuk, hogy II. Rákóczi Ferenc környezetében – oly sok más személlyel ellentétben – a hű szolgálatnak valódi megbecsülése és értékes jutalma volt.
Zoom
Ismeretlen festő munkája: Kuruc–labanc csatajelenet
Rákóczi egyik legelső hívének 1708. május 27-én bekövetkezett halála nemcsak korai és tragikus volt, hanem értelmetlen is, s ebből fakadóan nemesi címét is csak két hónapig élvezhette. A nyitrai táborban ugyanis tömegverekedés tört ki, a szétoszlatás után Esze Tamás pedig holtan maradt a mezőn. A verekedés okáról és a kuruc harcos halálának okairól is számos teória látott napvilágot. A tömegverekedést kiváltó ok lehetett vallási ellentét, nemzetiségi ellentét (magyar–német), illetve elképzelhető, hogy különösebb ok nélküli tömegverekedés áll a háttérben, amely nem volt ritka a korszakban. Esze Tamás a verekedő feleket kívánta szétválasztani, ám ennek sikertelenségét látva végül ágyútűzzel (!) kergették szét a viselkedni képtelen talpasokat. Az oszlatás után Esze holtan feküdt a csatatéren, halálát viszont legnagyobb valószínűség szerint maga a verekedés, nem a kartácstűz okozta. Figyelemfelkeltő azonban a teória, miszerint az ágyútüzet a „felkapaszkodott” Esze Tamásra féltékeny nemesek előre kitervelték, hogy így gyilkolják meg a kuruc vezért. Ezt mindmáig nem sikerült bebizonyítani, annak ellenére sem, hogy a nemesek valóban féltékenyen nézték, mekkora becsben tartja a fejedelem a hű katonáját.
Nos, ily’ feleslegesen halt meg Rákóczi egyik legelszántabb és legkitartóbb embere. Legyen az ok véletlen vagy előre kitervelt, nélkülözhetetlenségét természetesen a kuruc egységek, ezáltal maga a szabadságharc is megsínylette, azt pedig, hogy mégis milyen rend uralkodhatott abban a táborban, ahol ilyen tömegverekedés megtörténhetett, inkább ne is feszegessük.
II. Rákóczi Ferenc azonban Esze Tamás halála után is megmutatta emberi nagyságát. Az ezredes „árván maradt” katonáit saját válogatott csapataiban helyezte el, Tarpa hajdúvárosi kiváltságot kapott, amely rendkívüli érték volt a korszakban, Esze Tamás öccse, János, pedig kapitányi rangot kapott a fejedelemtől.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
A sorozat eddig megjelent részei: