Ennek logikus következménye az amerikai globális biztonságpolitika részeként a nemzetközi békefenntartásban és béketeremtésben lévő jelentős román részvétel.

korábban írtuk

Ezúttal egy román katona vesztette életét az Afganisztánban elkövetett merénylet során

Életét vesztette egy román katona csütörtökön Afganisztánban egy terrortámadás nyomán. Három nap leforgása alatt ő a második román áldozat a háború sújtotta ázsiai országban.

– Indokolt-e, hogy Románia ilyen mértékben vesz részt Washington oldalán világszerte a békefenntartónak nevezett műveletekben, vagy „túlbuzog”?

– A román igyekezet üdvözlendő, komoly szükség van rá, gondoljunk csak bele, hogy Ázsiában, Afrikában ugrásszerűen nő a népesség, elharapóztak a polgárháborúk, terrorista szervezetek, növekvő gond az élelmiszer- és vízbiztonság.

Ha Románia Schengen-tag lesz, saját földjén fogja tapasztalni a fejlődő világ gondjait.

A román közvélemény eleddig támogatta a külföldi katonai/rendőri/segélynyújtási küldetéseket, az elmúlt napok 2 román áldozata meglátásomban nem fog jelentősen változtatni ezen, bár a külföldről erőltetett információs háború, rémhírterjesztés, fake news sokat árthat. Azt bizonyossággal állíthatom, hogy Magyarország természetesen nem lesz ártó fél az információs hadviselésben, az okosabb politikusok rájöttek, hogy a két állam biztonsága, gazdasága összefonódott, ráadásul a felmérések szerint a románok megbíznak magyar szomszédjaikban, hiába a román hatalmi körök egy részének ellenséges propagandája.

A mostani román belpolitika turbulenciája, és a külpolitika Johannis elnök általi fokozottabb dominálása nem mondhatjuk, hogy kedvez a szorosabb kooperációnak, mert csökkenőben érdeklődésük Közép-Európa, a V4 iránt (pl. Meleşcanu idejéhez képest).

Az USA kormányzata profitgaranciát nyújt egy sor amerikai nagyvállalatnak, ha Romániában fektetnek be, vagyis ha nyereségük nem ér el egy szintet, azt a washingtoni adminisztráció kipótolja. A kapcsolatok kiterjednek közös energia-, IT-, bányaügyi, pénzügyi projektekre, sőt ideológiai témákra is, így pl. Robert Kaplan volt amerikai kormányzati biztonsági tanácsadó olyan könyvet írt Romániáról és Erdélyről (In Europe’s Shadow: Two Cold Wars and a Thirty-Year Journey Through Romania and Beyond, 2016), amelyben elfogultan, kedvezőtlen színben tünteti fel a magyarokat, és csak román forrásokat idéz Erdélyről, magyarokat nem.

– Arányban van az általa kifejtett anyagi és emberi erőfeszítéssel?

– Nem tudom kvantifikálni, de az amerikai IT-befektetések elsőrangú fontosságúak az ország jövőjére nézve.

– Ha Magyarország ilyen mértékben venne részt a nemzetközi akciókban, az kedvezőbb elbánást eredményezne számára? Egyáltalán, Romániához mérten milyen mértékben van jelen a nemzetközi hadszíntereken?

– Geopolitikailag nem vagyunk olyan fontosak, mint Románia, katonai képességeink is korlátozottabbak. Az is érthető, hogy kevésbé vagyunk globális biztonságpolitikai szereplők, de EU-átlag felett veszünk részt mi is külföldi katonai és humanitárius missziókban NATO-, EU-, ENSZ-zászló alatt: védjük a balti légteret, békét ápolunk Afganisztánban, Boszniában, Koszovóban, keresztényeket támogatunk a Közép-Keleten, segélyt nyújtunk Afrikában, Ázsiában.

Magyarország Katonai Stratégiája megfogalmazza feladatainkat szövetségi rendszerünkben, nemzetközi kötelezettségeinket világosan. Sajnos, szemben a román törvényhozással, a magyar parlamentben már nincs ilyen egység, sok politikus ellenez egy sor külföldi szerepvállalást. Külföldi szerepvállalásunkban a humanitárius, orvosi, rendőri szerep jelentős, és arányosan kisebb a hasonló román tevékenységhez képest.

– Mennyire lehet közvetlen veszélyben Románia az Egyesült Államok ilyen mérvű kiszolgálása miatt?

– Románia USA-pártisága ellenére a terrorizmusnak kevésbé kitett ország volt az elmúlt évtizedben, és ez csak kisebb mértékben rosszabbodhat, mert az ország kevésbé van jelen az európai infrastruktúrában, médiában. Ez a kevés előnyök egyike, ha az állam egy civilizációs államcsoport perifériáján van.