Barabás T. János
Fotó: Youtube
Szükséges Románia részvétele a NATO nemzetközi misszióiban, mivel nő a potenciális konfliktusgeneráló tényezők száma – nyilatkozta a Krónikának Barabás T. János, a magyar Külgazdasági és Külügyi Intézet vezető elemzője az elmúlt napokban Afganisztánban elkövetett, két román halálos áldozatot követelő támadások kapcsán.
2019. szeptember 09., 19:202019. szeptember 09., 19:20
2019. szeptember 09., 19:232019. szeptember 09., 19:23
– A napokban az afganisztáni román nagykövetség ellen elkövetett támadás kapcsán ismét napirendre került a román szerepvállalás az Egyesült Államok nemzetközi katonai akcióiban. Afganisztánban például Románia közvetlenül a vezető hatalmak után következik a katonai kontingens létszámát illetően. Mi ennek az oka?
– Térségünk biztonságát az Egyesült Államok szavatolja, az amerikaiak voltak a legtámogatóbbak nyugati integrációnk folyamatában 1990 után. Természetes a Washingtonnal való szoros együttműködés.
Ennek logikus következménye az amerikai globális biztonságpolitika részeként a nemzetközi békefenntartásban és béketeremtésben lévő jelentős román részvétel.
Életét vesztette egy román katona csütörtökön Afganisztánban egy terrortámadás nyomán. Három nap leforgása alatt ő a második román áldozat a háború sújtotta ázsiai országban.
– Indokolt-e, hogy Románia ilyen mértékben vesz részt Washington oldalán világszerte a békefenntartónak nevezett műveletekben, vagy „túlbuzog”?
– A román igyekezet üdvözlendő, komoly szükség van rá, gondoljunk csak bele, hogy Ázsiában, Afrikában ugrásszerűen nő a népesség, elharapóztak a polgárháborúk, terrorista szervezetek, növekvő gond az élelmiszer- és vízbiztonság.
Ha Románia Schengen-tag lesz, saját földjén fogja tapasztalni a fejlődő világ gondjait.
A román közvélemény eleddig támogatta a külföldi katonai/rendőri/segélynyújtási küldetéseket, az elmúlt napok 2 román áldozata meglátásomban nem fog jelentősen változtatni ezen, bár a külföldről erőltetett információs háború, rémhírterjesztés, fake news sokat árthat. Azt bizonyossággal állíthatom, hogy Magyarország természetesen nem lesz ártó fél az információs hadviselésben, az okosabb politikusok rájöttek, hogy a két állam biztonsága, gazdasága összefonódott, ráadásul a felmérések szerint a románok megbíznak magyar szomszédjaikban, hiába a román hatalmi körök egy részének ellenséges propagandája.
A mostani román belpolitika turbulenciája, és a külpolitika Johannis elnök általi fokozottabb dominálása nem mondhatjuk, hogy kedvez a szorosabb kooperációnak, mert csökkenőben érdeklődésük Közép-Európa, a V4 iránt (pl. Meleşcanu idejéhez képest).
Fotó: MAPN
– Mi a „fizetség”, amit Románia ezen szolgálatáért kap vagy legalábbis remél?
– A nagypolitikában kerülik a fizetség fogalmát, de a biztonsági együttműködés bizalmat szül, ami kedvez a gazdasági kapcsolatoknak is.
Az USA kormányzata profitgaranciát nyújt egy sor amerikai nagyvállalatnak, ha Romániában fektetnek be, vagyis ha nyereségük nem ér el egy szintet, azt a washingtoni adminisztráció kipótolja. A kapcsolatok kiterjednek közös energia-, IT-, bányaügyi, pénzügyi projektekre, sőt ideológiai témákra is, így pl. Robert Kaplan volt amerikai kormányzati biztonsági tanácsadó olyan könyvet írt Romániáról és Erdélyről (In Europe’s Shadow: Two Cold Wars and a Thirty-Year Journey Through Romania and Beyond, 2016), amelyben elfogultan, kedvezőtlen színben tünteti fel a magyarokat, és csak román forrásokat idéz Erdélyről, magyarokat nem.
– Arányban van az általa kifejtett anyagi és emberi erőfeszítéssel?
– Nem tudom kvantifikálni, de az amerikai IT-befektetések elsőrangú fontosságúak az ország jövőjére nézve.
Fotó: MAPN
– Egyáltalán, az Egyesült Államok honorálni szokta az ilyen szövetségesi buzgalmat, vagy csupán a pillanatnyi stratégiai érdekei fényében nyújt bármilyen ellenszolgáltatást, ha nyújt?
– Az USA hosszú távú biztonsági partnerségben érdekelt, az egyéb hozadékok csak idővel jelentkeznek.
– Ha Magyarország ilyen mértékben venne részt a nemzetközi akciókban, az kedvezőbb elbánást eredményezne számára? Egyáltalán, Romániához mérten milyen mértékben van jelen a nemzetközi hadszíntereken?
– Geopolitikailag nem vagyunk olyan fontosak, mint Románia, katonai képességeink is korlátozottabbak. Az is érthető, hogy kevésbé vagyunk globális biztonságpolitikai szereplők, de EU-átlag felett veszünk részt mi is külföldi katonai és humanitárius missziókban NATO-, EU-, ENSZ-zászló alatt: védjük a balti légteret, békét ápolunk Afganisztánban, Boszniában, Koszovóban, keresztényeket támogatunk a Közép-Keleten, segélyt nyújtunk Afrikában, Ázsiában.
Magyarország Katonai Stratégiája megfogalmazza feladatainkat szövetségi rendszerünkben, nemzetközi kötelezettségeinket világosan. Sajnos, szemben a román törvényhozással, a magyar parlamentben már nincs ilyen egység, sok politikus ellenez egy sor külföldi szerepvállalást. Külföldi szerepvállalásunkban a humanitárius, orvosi, rendőri szerep jelentős, és arányosan kisebb a hasonló román tevékenységhez képest.
– Mennyire lehet közvetlen veszélyben Románia az Egyesült Államok ilyen mérvű kiszolgálása miatt?
– Románia USA-pártisága ellenére a terrorizmusnak kevésbé kitett ország volt az elmúlt évtizedben, és ez csak kisebb mértékben rosszabbodhat, mert az ország kevésbé van jelen az európai infrastruktúrában, médiában. Ez a kevés előnyök egyike, ha az állam egy civilizációs államcsoport perifériáján van.
Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Lipci és Mala Danilivka településeket ágyúzták, valamint két irányított légibombát dobtak Vovcsanszk városra szerda délután.
A Csehszlovákiából kitelepített több ezer magyarnak emléket állító történelmi dokumentumfilmet vetíti április 12-én, a Felvidékről kitelepítettek emléknapján a Duna.
Az olasz hatóságok megerősítették, hogy egy román állampolgár is életét vesztette a camugnanói vízerőműben kedd délután történt robbanásban – közölte szerdán a külügyminisztérium.
Orosz diverzió a zaporizzsjai atomerőmű elleni állítólagos dróntámadás, az orosz csapatok távirányítású (FPV) drónokat felhasználva „szimuláltak egy Ukrajnából indított támadást” az oroszok által megszállt létesítmény ellen.
A Biden-kormányzat szerint Benjamin Netanjahu állítása, miszerint kitűzték a Rafahba indítandó szárazföldi offenzíva időpontját, nem több mint olyan hangzatos kijelentést, amelyet nem kis részben az izraeli miniszterelnök gyenge politikai helyzete táplál.
Büntetőeljárást indított az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) az Egyesült Államok és más NATO-országok vezető tisztségviselői ellen a terrorizmus finanszírozása címén, orosz parlementi képviselők feljelentése alapján – közölte kedden az orosz hatóság.
Ukrán drón találta el a zaporizzsjai atomerőmű kiképzőközpontjának tetejét – közölte a két éve orosz ellenőrzés alá került energetikai létesítmény sajtószolgálata kedden a Telegram-csatornáján.
Az Iszlám Állam terrorista csoport a Bajnokok Ligáját fenyegeti: az iszlamista szervezet a kommunikációs csatornáin közzétett üzenetében négy stadionra mutatott rá, ahol keddtől a negyeddöntőket játsszák, és mészárlásra szólított fel.
Joe Biden amerikai elnök a jövőben is az LMBTQ+ közösség – köztük a transznemű emberek – jogainak, biztonságának és méltóságának szószólója lesz – mondta a Fehér Ház szóvivője.
Komoly siker Peter Pellegrini szlovák házelnök, a Hlas párt vezetője számára az államfőválasztáson elért győzelem, ami a magyarok számára is hozhat pozitívumokat – értékelt a Krónikának a szlovákiai elnökválasztás kapcsán Tokár Géza felvidéki politológus.
szóljon hozzá!