2019. augusztus 12., 10:032019. augusztus 12., 10:14
2019. augusztus 12., 10:032019. augusztus 12., 10:14
Dorin Florea az elmúlt bő két évtizedben bebizonyította, miben jó.
Maros megye prefektusaként, majd Marosvásárhely polgármestereként szép lassan a romboló konfliktuspolitika tökéletes megtestesítőjévé, végrehajtójává vált. Sikeresen táplálta az 1990-ben a vásárhelyiek lelkébe költözött félelmet, apátiát, eredményesen hozzájárult a város közhangulatképének sötéten-szürkén tartásához, a sokszínűségben gyökerező, közös helyi identitásérzet elfojtásához, a magyarok és románok között húzódó fal megerősítéséhez. És ehhez húsz éven keresztül minden segítséget megkapott attól az államapparátustól, amelyet élvezettel szolgált.
Csakhogy egy idő után, ahogy az lenni szokott, a hatalomzabálás tömjénszagú farleheletei olyannyira elkábították, hogy már kizárólag magának tudta be valamennyi diadalát. A politikai vonalon a PNȚCD oldalán kezdő, majd a PD és a PDL hajójából bizalmikat toborzó Florea függetlenként is megnyerte a polgármester-választásokat, és akkor már csak ő volt, no meg az úrra vágyó nép, amely hűen megszavazta.
Florea munkássága során leginkább azzal volt elfoglalva, hogy kicsinálja Marosvásárhely történelmi, a diktatúrát is úgy-ahogy átvészelő szellemiségét, miközben a „nagy rivális” Kolozsvár a Funar-korszak vége óta eltelt másfél évtizedben szinte minden szempontból faképnél hagyta szomszédját. Az embereket pedig nem lehet a végtelenségig hülyíteni. Érzi ezt Dorin Florea is, aki az elmúlt időszakban – rá eddig nem jellemző módon – egyre kétségbeesettebb húzásokkal kapaszkodik székébe.
Önkormányzati támogatás híján idén tavasszal megpróbálta „népét” harcba hívni Védd meg a városodat! elnevezésű szórólapozó és aláírásgyűjtő kampányával. Ebben egyrészt mindenki mást felelőssé tett a jelenlegi állapotokért, másrészt pedig olyan, az „ellenség által meghiúsított” terveket sorakoztatott fel, amelyeket már régen meg kellett volna valósítania, vagy pedig annyira elrugaszkodottak a valós lehetőségektől, hogy azt még a vak is látja. Később pedig százmilliókkal akarta kiegészíttetni a költségvetést, de persze a populista látványkonyháján használt receptből hiányzott a hozzávalók rész, hogy mégis miből.
Eközben a saját bőrére is gondolt: legénységével átevezett a kisebbik kormánypárt, az ALDE halastavacskájára, abban a reményben, hogy majd Călin Popescu-Tăriceanuék csak-csak kifognak neki egy-két jól mutató bukaresti támogatást. Másrészt pedig a büntetőügyesek oldaláról mégiscsak könnyebb lehet megvívni a harcot azzal a csúnya korrupcióellenes ügyészséggel, amely őt is célkeresztbe vette. Ez azonban jó nagy pofára esést eredményezhet.
Már önmagában az is csúfos leszereplés, hogy a Floreával az európai parlamenti választások előtt „megerősített” ALDE csupán 2,5 százalékot szerzett Maros megyében: a nép mégsem hű feltétlenül az úrhoz. És mivel Tăriceanu épp kifele vezetheti a kormányból pártja szekerét – mert a PSD nem akarja közös államfőjelöltjüknek –, ez a számítás is meghiúsulhat. Ráadásul „árulásával” az elöljáró a PNL-et is maga ellen fordította, amely akár saját polgármesterjelöltet is indíthat.
Florea az EP-választások kudarca ellenére továbbra is bízik népében. Facebook-bejegyzéseiben egyes szám első személyben tájékoztatja híveit: ezt csináltam nektek, ezt és ezt fogom csinálni, miközben ebben és ebben akadályoznak. A legnagyobb ellenség természetesen az RMDSZ. Ferenc pápával közös fotókkal, a marosvásárhelyi orvosi egyetem új román elnevezése elutasításával próbál hízelegni a magyaroknak, akiket a költségvetés-kiegészítés megvágása ürügyén arról akar meggyőzni, hogy a tulipános szövetség miatt válik működésképtelenné a város.
Tudjuk, mi a baj: a helyi RMDSZ-ben most nem azok ülnek a lapátok mögött, akik a korábbi simulékony, puhány evickéléseik közben farvizet biztosítottak az elöljáró közösségsüllyesztő politikájának. Számos kérdést felvet a Péter Ferenc megyei vezető és tanácselnök „polgárháborúja”, amelyet a vásárhelyi RMDSZ-szervezetben, az ellen vagy annak érdekében indított, de tény, hogy Florea legyőzéséhez egy dolog nélkülözhetetlen: az erő. És az izmok megvillantak – most már csak egy élet- és harcképes „emberi” szervezetet kell összefogni köré. És akkor minden erővel neki lehet menni egy rettenetes rendszer valamikor rettenthetetlen, ám levitézlett, magára hagyott kényurának.
Balogh Levente
Lassan egyre határozottabbá válik az érzés, hogy az „Európa-barátnak” mondott román kormánykoalíció illetékesei mindent megtesznek azért, hogy növeljék a szélsőjobboldal győzelmi esélyeit a megismételt elnökválasztáson.
Balogh Levente
Van abban valami szimbolikus, hogy a román külügy éppen akkor ad ki rosszalló nyilatkozatot egy, a Trianon előtti Magyarországot ábrázoló atlasz miatt, amikor hathatós magyar közreműködéssel gyakorlatilag eltűnik a két ország közötti trianoni határ.
Balogh Levente
Gratulálunk a PSD-nek és a PNL-nek: másfél év után sikerült ismét tető alá hozniuk ugyanazt a koalíciót, amelyet tavaly az RMDSZ kipenderítésével ők maguk robbantottak szét – csak éppen kitartó munkájuk eredményeként támogatottsága gyengébb, mint akkor.
Balogh Levente
Alaposan keresztbe tettek a zökkenőmentes kormányalakítási és államfőjelölt-állítási terveknek a Szociáldemokrata Párt (PSD), valamint a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) aktuális és expolitikusai.
Rostás Szabolcs
Előszeretettel ringatjuk magunkat abban az illúzióban, hogy mennyi tanulságot vontunk le a koronavírus-járvány történéseiből. Pedig dehogy.
Balogh Levente
Szép fejlődés: alig néhány nap alatt a választási manipulációtól a szélsőjobboldali összeesküvésig jutott a romániai elnökválasztási káosz forgatókönyve. És innentől már azért egy kicsit gyanúsabb az egész ügy.
Gazda Árpád
Az alkotmánybíróság úgy járt el, mint a futballpályán az utolsó védő, aki buktatja az ellenfél kapura törő csatárát. Tudja, hogy nem szabályos, amit csinál, de úgy ítéli meg, hogy csak így hárítható el az azonnali veszély.
3 hozzászólás