eur:
393.77
usd:
365.04
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
A balesetben elsüllyedt Hableány turistahajó roncsolt kapitányi hídja, miután kiemelték a Dunából a Margit hídnál 2019. június 11-én. A Hableány május 29-én süllyedt el a Margit hídnál, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A fedélzeten 35-en utaztak, 33 dél-koreai állampolgár és a kéttagú magyar személyzet. Hét embert sikerült kimenteni, hét dél-koreai állampolgár holttestét pedig még aznap megtalálták. Azóta további tizenhárom áldozat, köztük a Hableány matrózának holttestét találták meg és azonosították.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Lehetnek még holttestek a roncsban, a mentés költségeit ezután összesítik

A roncs feltárását a BRFK végzi Csepelen, ha nincsenek a hajóban újabb holttestek, akkor azok a vízben lesznek, a még eltűnt négy embert nagy erőkkel keresik - erősítette meg a TEK főigazgatója a Koreai Köztársaság katonai attaséjával közös sajtótájékoztatóján.

Hajdu János a Belügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy ha nem lesznek további holttestek a hajóban, akkor az eltűntek - négy embert keresnek még -

valószínűleg az ütközéskor estek ki a Hableányból, tehát a vízben kell hogy legyenek valahol.

A TEK főigazgatója hangsúlyozta, hogy a belügyminiszter utasítására megduplázták az eltűntek után kutatók létszámát, szerinte jó az esély arra, hogy megtalálják őket, de Hajdu János hangsúlyozta, hatalmas területen, nagyon nehéz közegben kell az áldozatokat keresni.

Az áldozatok után a kutatás a rendőrség, a katonaság és civilek bevonásával történik. Hajdu János azt nem tudta megmondani, hol tart a helyszínelés a csepeli kikötőben, ahová a Hableány roncsát a keddi kiemelés után vitték, mert a kiemeléssel a TEK munkája befejeződött, a helyszínelést a BRFK végzi.

Hajdu János arról is beszélt, hogy a roncson belül nagyon vastag iszapréteg van, a búvármunkák közben nem engedélyezte ennek az iszaprétegnek a megbontását a búvároknak, mert nem volt biztonságos, és a hajó darabokra szedését sem lehetett a helyszínen megtenni, ezt a BRFK munkatársai végzik.

Hajdu János arról is beszélt, hogy olyan feladat elé állította őket a helyzet, amilyennel korábban még nem találkoztak, a műveleti központ ugyanakkor órákon belül felállt, hatalmas nemzetközi és szakmai összefogással valósult meg a mentés, a búvárok életük kockáztatásával végezték a feladatukat az elmúlt 13 nap alatt,

naponta mindössze 3-4 órát pihent az irányítása alatt dolgozó csapat.

A TEK főigazgatója egyelőre nem tudta megmondani a mentés költségeit, mint mondta bekérték az igényeket a résztvevőktől, a saját kiadásaikat is összesítik. Hozzátette, a jogi osztály a helyszínen volt, megkötötték a résztvevőkkel szerződéseket, amikor a költségek összeállnak,

hiánytalanul kifogják fizetni azokat a szerződéseknek megfelelően.

Hajdu János arra a kérdésre, hogy pszichológusok foglalkoznak-e bárkivel, azt mondta, a TEK-nél biztosan nem, hiszen erre nincs szükség, ott csak olyan emberek dolgozhatnak, akik fel vannak készülve az ilyen esetekre. Mint mondta, a civil búvároknál nem kapott visszajelzést erről, de senki sem kérte a felmentését vagy a pihentetését.

A sajtótájékoztatón a Koreai Köztársaság Budapesten akkreditált attaséja és Hajdu János is köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a munkában, a TEK főigazgatója pedig megköszönte a sajtónak a tárgyilagos közvetítést.

Ide kattintva elérhető az összes cikk a témában.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×