Kora délután székelyföldi magyar politikusok, önkormányzati vezetők és civilek székely zászlókkal és transzparensekkel sorakoztak fel tömött sorokban a lakatlan hegyi település első világháborús katonatemetője előtt a csepergő esőben. Transzparenseiken azokat a román hatóságok által kiállított iratokat mutatták be, amelyek szerint Dormánfalva polgármestere törvénytelenül járt el, amikor a település közvagyonába vette a temetőt és építési engedélyt adott magának a temetőbeli román parcella kialakítására. A tüntetők azt a temetőrajzot is bemutatták, amelyet a román Hősök Emléke Társaság készített 1927-ben a temető korabeli rendezése után, és amelyen a román társaság öt magyar, egy német és egy osztrák parcellát jelölt be.

A békés élőlánc résztvevői

A rendőrség és a csendőrség láthatóan nagy erőkkel tartózkodott a helyszínen, Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke tréfásan jegyezte meg: a második világháború óta nem tartózkodott ennyi katona Úzvölgyében. Felidézte: Hargita megyei tanácsnál jelentette be, hogy a Kovászna megyei tanács magyar képviselői kihelyezett rendkívüli ülést tartanak a temető előtt elhaladó úton 16 és 18 óra között, erre hívták Székelyföld településeit is. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke azzal érvelt: senki nem vonja kétségbe, hogy a temető előtt elhaladó út Hargita megye tulajdonában van. Jean-Adrian Andrei, Hargita megye prefektusa korábban felszólította Csíkszentmárton polgármesterét, hogy nyissa ki a temetőt a román hősök napi, 17 órára meghirdetett rendezvény idejére. A székelyföldi elöljárók attól tartottak, hogy a hősök napi koszorúzás leple alatt egyházi szertartással felavatják a törvénytelenül létrehozott román parcellát, és akkor sokkal nehezebb lesz helyreállítani az eredeti állapotot. A magyar politikusok korábbi felhívásukban külön hangsúlyozták az élőlánc erőszakmentes jellegét – kollégánk megerősítette, hogy erre az élőlánc kialakítása előtt is nyomatékosan megkérték a résztvevőket.

Agresszív román szélsőségesek

A békés, civilizált, csendes akció azonban nem sokáig tartott. Kollégánk elmondása szerint Dormánfalva felől rengeteg terepjáróval, szervezetten érkeztek román nacionalista szervezetek képviselői és a focihuligánok: piros-sárga-kék zászlókat lobogtattak, a hangszórókból szólt a hazafias zene, de a magyar többségű megyék rendszámát látva magyarellenes skandálások is elhangzottak.

Öt óra előtt mintegy ezerfős csoport érkezett a helyszínre, szidalmazással, hangszórókból bőgetett zenével próbálták megzavarni a magyarok akcióját. A zászlókkal felvonuló román tömeg a csendőrséget és a magyarokat becsmérlő jelszavakat skandált, az élő láncban álló székelyek pedig hangosan imádkoztak. A két csoportot rendfenntartó erők próbálták távol tartani egymástól. A feldühödött román ultrákat túl sokáig nem tudták feltartóztatni a csendőrök. Többször is megpróbálták áttörni a csendőrkordont, hogy a kapuhoz jussanak, de kísérleteik mindaddig nem jártak sikerrel, míg a temető oldalsó, hátsó részén több tucat, futballhuligánnak kinéző fiatal be nem jutott a sírkertbe. Ők belülről kitépték a székelykapu szárnyát, így a tömeg benyomulhatott. A székelyeknek el kellett távolodniuk a kerítés mellől, mert belülről zászlórudakkal bántalmazták őket.

"Győzelmüket" ünneplő szélsőségesek a temetőben

Ezt követően az ortodox papok is bevonultak a temetőbe elvégezni a vallási szertartást. A betörők egyike felmászott a dormánfalvi polgármester által állított emlékműre, és román zászlót lobogtatott onnan, miközben a hangszórókból szólt a román himnusz. Ezután következett az ortodox szertartás, amelynek részeként – a papok szóhasználata szerint – felavatták és felszentelték az onnan húsz kilométerre lévő Dormánfalva Polgármesteri Hivatala által önkényesen állított emlékművet. Az eseményen taps kíséretében felolvasták annak a 149 román katonának a nevét, akikre hivatkozva Dormánfalva a betonkereszteket és az emlékművet állíttatta. Az ortodox szertartást koszorúzási ünnepség majd a szervező civil szervezetek vezetőinek szónoklatai követték. A felszólalók hangsúlyozták: nem az számít, hogy kihez tartozik a temető, hanem az, hogy román földön van. Úzvölgye Románia része, ahol nem lehet megakadályozni a román hősökről való megemlékezést. A megmozdulás egyik szervezőjének, a Calea Nemului (Nemzet Útja) Egyesületnek az elnöke, Mihai Târnoveanu kijelentette: az úzvölgyi katonatemető román keresztjeihez a jogot az elesett katonák véráldozatával szerezték. Hozzátette: ha a kormány arról döntene, hogy a temető Csíkszentmárton községhez tartozik, az a döntés sem moshatja le a román hősök vérét.

Az RMDSZ és a Néppárt elítéli az erőszakot

„Felszólítjuk a hatóságokat, hogy azonnal állítsák elő azokat, akik fizikai agresszióhoz folyamodtak, akik barbár módon rongáltak, akik betörtek az úzvölgyi katonatemetőbe, összetörve a kaput, akik kitépték a kereszteket, hogy megfélemlítsék közösségünket!” – áll az RMDSZ Facebook-oldalán tegnap délután, az események után megjelent állásfoglalásban. Az RMDSZ szerint a temetőben a magyar emberek békésen tiltakoztak a dormánfalvi polgármester törvénytelenségei ellen, amelyeket az elmúlt napokban több román hatóság is megállapított. „A temetőt élőlánccal védő magyarok nem szítanak feszültséget, hanem őseik emlékének meggyalázása ellen tiltakoznak. Felkérjük ugyanakkor a román hírtelevíziókat, hogy vessenek véget a félretájékoztatásnak és uszításnak, mert az csak a konfliktus fokozódásához vezet” – zárult a szövetség állásfoglalása.

A székelyeknek el kellett távolodniuk a kerítés mellől, mert belülről zászlórudakkal bántalmazták őket

Nem sokkal ezt követően Kelemen Hunor újabb nyilatkozatot adott ki, követleve Carmen Dan belügyminiszter leváltását. A törvénytelenséget megengedő, a tüntető magyarok elleni támadást elnéző magatartásukkal a román hatóságot hatalmas felelősség terheli. A román hatóságok képtelenek voltak ellátni a rendet, ezért kerülhetett sor erőszakos cselekedetekre és fizikai agresszióra az úzvölgyi katonatemetőben és környékén. „Határozottan felszólítjuk a miniszterelnök asszonyt, hogy menessze Carmen Dan belügyminisztert, valamint Hargita megye prefektusát” – szögezte le Kelemen Hunor.

Egy etnikumközi konfliktus kirobbanása Romániában beláthatatlan károkat okozna a román és a magyar közösség viszonyában, és veszélyt jelent a térség egészére. „Az erdélyi magyar közösség európai parlamenti képviselőiként mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a nemzetközi közvéleményt, az európai döntéshozókat és véleményformálókat tájékoztassuk a valós helyzetről, és felhívjuk figyelmüket a magyar közösség megfélemlítését és elhallgattatását célzó akcióra” – írják az RMDSZ frissen megválasztott EP-képviselői.

Az Erdélyi Magyar Néppárt ugyancsak a belügyminiszter leváltását követeli. A brutális, fekete márciusi eseményeket idézik meg a mai, úzvölgyi történések – áll az EMNP állásfoglalásában. A Néppárt Országos Elnöksége azonnali lemondásra szólítja fel Carmen Dan belügyminisztert, uszítás miatt ügyészségi feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen, valamint a nemzetközi fórumokat is tájékoztatja a kialakult helyzetről, mely csak a jelenlévő magyarok lélekjelenlétének köszönhetően nem torkollott komolyabb összecsapásba. A Néppárt az újonnan felálló Európai Bizottságtól kéri: vizsgálóbizottság keretében állapítsák meg az immár nemzetközi szintű botrány felelőseit.

Magyarország tiltakozik

A tegnapi rendezvények előtt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter telefonon beszélt Teodor Meleşcanu román külügyminiszterrel, és nyomatékosan kérte, hogy a készülő úzvölgyi rendezvények kapcsán a román fél ne adjon teret a provokációknak, és tegyen meg mindent a fizikai atrocitások elkerülése érdekében. Menczer Tamás tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenéséért felelős államtitkár közleményében azt írta: a román külügyminiszter minderre ígéretet tett. „A magyar álláspont változatlan: Románia számunkra az erdélyi magyarság miatt kiemelt jelentőségű ország, ráadásul fontos gazdasági, kereskedelmi partner, a kiegyensúlyozott és fejlődő kétoldalú kapcsolatokban vagyunk érdekeltek” – fogalmazott a közlemény, kiemelve: ugyanakkor ismételten felemelik szavukat az úzvölgyi katonatemetőnek a román szabályokkal is ellentétes átalakítása miatt. Mint írta: mindenkinek joga van arra, hogy emlékezzen a saját hőseire, halottjaira, de ez nem történhet törvényellenesen és mások kegyeleti jogait sértő módon.

Román zászlókkal a magyar hősök sírjainál

Az elmúlt hónapokban a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a hivatalból érintett magyar Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság többször is tárgyalást kezdeményezett az úzvölgyi temetőben kialakult a helyzetről, a világháborúkban elesett katonák méltó elhelyezéséről, és a méltó megemlékezés kialakításának feltételeiről, de ezekre a megkeresésékre a román Hősök Kultuszáért Nemzeti Hivatal érdemben nem reagált.

A tegnapi események után az úzvölgyi temetőben történtek miatt még tegnap tiltakozó jegyzéket adott át a magyar kormány a román kabinetnek – tudósított Magyar Levente, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. A jegyzékben az eset teljes körű kivizsgálására és a vonatkozó nemzetközi kötelezettségek betartására szólította fel a román felet a kormány. Az államtitkár elfogadhatatlannak nevezte, hogy Románia eltűr effajta atrocitást, amely „barbarizmusában” a magyarok elleni legdurvább provokációkat idézi. A magyar kormány elvárja, hogy ha már megelőzni nem tudták az eseményeket, akkor Románia legalább utólag adjon elégtételt és magyarázatot az identitásában mélyen megsértett több százezer magyar állampolgárnak – tette hozzá a politikus. (MTI/tudósítóink)