Az első szervezet, amit szeretnék bemutatni ezzel kapcsolatban, az úgynevezett Better Than Cash Alliance. A szervezet honlapja meglehetősen szűkszavú, a tagságot számunkra viszonylag jelentéktelen kormányok alkotják. Főleg afrikai, ázsiai és dél-amerikai országok képviselik magukat. A szervezet honlapján található térkép alapján viszont együttműködik velük az USA, Kanada, Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína, ezen országok mind hatással vannak a mi életünkre.

Talán még érdekesebb ennél a háttérintézmények listája. Az ENSZ-szel szoros az együttműködés, az anyagi támogatást pedig a következő szervezetek nyújtják: Bill és Melinda Gates Alapítvány, az amerikai CitiBank csoportja, a MasterCard, az internetes fizetésből meggazdagodó emberek és cégek által alapított Omidyar Hálózat, az amerikai segélyeket szervező USAID, valamint a másik nagy hitelkártya-cég, a Visa. A szervezet célja nyilván a digitális, banki háttérrel szervezett digitális pénzforgalom terjesztése. A működés lényege megegyezik a többi non-profit szervezet működésével. Ahogy a migráció szervezésében oktatást kínál a politikusoknak és polgármestereknek a Nyílt Társadalom Alapítvány egy alszervezete, vagy ahogy vélhetően a magyar bírák is ugyanezen szervezethez köthető oktatáson mentek keresztül a migráció részeként, a Better Than Cash Alliance is oktatja a jelentkező politikusokat a készpénz bevonására. Ez tehát egy a szervezetek közül, ami a készpénz leváltását szorgalmazza.

Nézzük következőnek az Európai Uniót. A folyamat itt is adott irányba halad, bár nem olyan könnyű a helyzet, ugyanis a németek és az osztrákok nagyon szeretik a készpénzt. A helyzet előmozdítására emiatt egyelőre azt a kezdeményezést találták ki, hogy adott ár felett nem szabad készpénzzel fizetni. Franciaországban ezt már korábban be is vezették, a felvetés tehát megvalósíthatónak tűnt. 2017-ben készítettek egy közvélemény-kutatást, ami alapján az európai polgárok elutasították ezt az ötletet. Fontos, hogy emiatt, a nép ellenérzése miatt akadozik a dolog. Ugyanakkor Svédországban a fizetések 80 százaléka történik digitálisan, Angliában a fele, tehát az ellenérzés megvan, de a béka főzése azért zajlik.

Ezek mellett a készpénz leváltásán dolgozik, vagy legalábbis ezért lobbizik Kína és Oroszország, India, az Apple cég jelenlegi vezérigazgatója, előbb láttuk, hogy a Microsoft alapítója is, és még sorolhatnám. Van ellenállás is, egy politikus Chicagóban keményen próbálkozik, hogy betiltsák a készpénzt visszautasító üzleteket, Philadelphia sikeresen be is vezetett erre szabályozást.

Miért lenne jó a világnak, ha nem lenne készpénz? Mi ez a nagy igyekezet? Természetesen mindenkinek a szürkegazdaság és a szervezett alvilág ugrik be elsőnek. Ez is része a kérdésnek, de tudtommal ennél sokkal komolyabb dolgokról is szó van. Mindenki meglepetésére közgazdászok is szeretnék a készpénzt eltörölni. Kenneth Rogoff, az IMF egy korábbi közgazdásza, a Harvard tanára szerint a szürkegazdaság és a bűnözés problémája mellett a készpénz akadályt jelent az agresszív monetáris intézkedések meghozatalában.

Ha kivonják a készpénzt, az első eredmény, amire én számítok, az a negatív kamat. Az emberek többsége ugye már ma is bankszámlára kapja a pénzt. Ha negatív kamat lenne, a számlán tárolt pénzünk elkezdene fogyni. Mi az első reakciónk erre az ötletre? Kiveszem a pénzt, és kész. Csak ha nincs készpénz, nem tudom kivenni. Ketyeg az óra, fogy a pénz. Jó lenne ez a gazdaságnak? Nem akarok nagy gazdasági litániát mondani, talán elég érvnek azt megemlíteni, hogy a 2008-as válság óta, 10 éven keresztül a jegybanki alapkamatok a nyugati világban szokatlan módon eszméletlen alacsony szinten mozogtak. Az eurót kiadó központi bank, az ECB kamatszintje például jelenleg is 0 százalékon áll. A grafikont nézve a szem szinte kívánja, hogy az a görbe továbbmenjen lefele. A helyzet az, hogy ha megemelnék a kamatot, akkor várhatóan az amúgy sem pörgő gazdaság recesszióba csapna át, emellett sok cég és magánember, akinek kölcsöne van, az csődbe menne. Beköszöntene az újabb recesszió. Lefele se tudják igazítani, épp a készpénz miatt. A kereskedelmi bankok tipikusan valamivel több kamatot fizetnek betétekre, mint a jegybanki alapkamat, de ne gondoljuk, hogy jelentősen. Ez az akadály a negatív jegybanki alapkamattal szemben: ha a kereskedelmi bankok bevezetik a negatív kamatot, az emberek tömegesen kiveszik a pénzüket, így a bankok csődbe mennek. A közgazdaság tehát szorított helyzetben van.

A közgazdászok egy része komolyan azt gondolja, hogy a negatív kamat jó lenne, vagy akár elkerülhetetlen. A jelenlegi ECB elnök Mario Draghi is így gondolja. Ez egy akkora kihívás, hogy az IMF közgazdászai már játszanak a gondolattal, hogy minden országnak két valutája kéne legyen: egy készpénzes és egy digitális. A negatív kamatot a készpénzzel szemben úgy érnék el, hogy a készpénz folyamatosan gyengülne a digitális pénzzel szemben. Az ötlet kemény munka eredménye lehet, de nem számítok arra, hogy bevezetnék. Túl nagy erőfeszítés szerintem. Ugyanakkor ez a tény is jelzi, hogy milyen komolyan dolgoznak az ügyön a háttérben.

A negatív kamat mellett egy másik következmény természetesen az lenne, hogy minden fizetésről tudna a pénzügyi világ és persze a kormányzat is. Molnár Ricsinek ez persze valószínűleg rossz lenne, de szerintem nekünk is. Ha veszünk egy Wass Albert-könyvet a Keletiben a könyvárustól, egy központi adatbázisban hirtelen kapunk egy rossz pontot. Ez természetesen nem akadály, adhatunk egy üveg bort is az árusnak, így nincs rossz pont. De vajon a borért kapunk-e majd pontot?

Úgy tűnik, hogy a II. kerületben már engedély kell ahhoz, hogy az ember a saját telkén álló fát kivághassa. Gyanítom, akkor is, ha ő maga ültette. Ezt az elképesztő rendeletet azért tudják meghozni a politikusok, mert megvan a technológia: műholdakon keresztül figyelni tudják a kerteket. Ha az eszköz megvan, nem haboznak bevetni. Ha minden egyes kifizetésünket látják, vajon mit fognak bevezetni? Korlátozzák majd a napi cigarettavásárlást? Kövér ember nem vehet majd cukrot? Vagy eljutunk-e oda, hogy ha veszünk havi egy HVG-t, akkor olcsóbb lesz a mosópor? Ennek az útnak természetes következménye a pontrendszer, amit Kínában már tesztelnek. Tavaly 11 millió ember nem tudott repülőjegyet venni, mert a kínai kormány megítélése alapján ezek az emberek úgymond nem hasznos tagjai a társadalomnak. Ez nem csak kínai probléma, Kanada a nyugati világban különösen elöl jár egy hasonló rendszer próbálgatásában. Ne legyenek kétségeink, a Kuruc.info szerkesztőségének és olvasótáborának elég alacsony pontja lenne ebben a rendszerben. Ha nincs készpénz, akkor egy ilyen embercsoport teljes ellehetetlenítése egyetlen gombnyomás a központban. A digitális pénz nagyon nagy lépés az orwelli világ irányába.

Mit tehetünk a készpénz bevonása ellen? Minden országban mérik, hogy a fizetések hány százaléka megy készpénzben. Ez a legfontosabb tényező szerintem. Amíg ez az arány magas, addig nem tudnak nagyot lépni. Emiatt kellene mindig készpénzt használnunk! Nézzük csak, hogy panaszkodik az Index emiatt: "Bővül a kártyát elfogadó helyek száma, de nem elég gyorsan. Messze vagyunk még a készpénzmentes Magyarországtól." Helyes. Az én tapasztalatom szerint az autóbérlés, a repülőjegy-vásárlás és az internetes vásárlás kivételével ma még mindenért lehet készpénzzel fizetni. Néha pluszköltséggel jár a sárga csekk, de a rendszeres átutalásnak is megvan a költsége. Most, hogy az érintéses kártyákkal kezdenek tömegek fizetni élelmiszerért, fogyasztási cikkekért, ez sajnos mind a készpénzt leváltó folyamatot segíti.

Nem véletlenül kezdtem a béka megfőzésével mindezt, itt egy újabb példa arra, hogy milyen keményen dolgoznak az ügyön egyesek. Az IMF munkatársa, Alexei Kireyev olyan stratégiát dolgozott ki a készpénz leváltására, amit a lakosság nem is vesz észre. Pont ez az, amiről beszéltem ugye. A terv lépései a következők.

1. A nagy értékű bankjegyeket ki kell vonni. Ez Európában már elkezdődött: az 500 eurós bankjegyeket idén már kivonták.

2. Korlátozni kell a készpénzzel kifizethető összegeket. Erről már írtam, de Franciaország mellett az EU jelentős részén már vannak korlátozások. Bár ezeket a nép nyilvánvaló rossz érzése ellenére számos országban bevezették, Európa egészében egyelőre a lakosság erősen elutasítja az ötletet. Én komoly propagandára számítok ezzel kapcsolatban. Talán még síró kislány is lesz, ahogy az volt az első iraki háború előtt, vagy Németországban a migráció kezdetekor.

A hármas pontot nem tudjuk befolyásolni, igazából a négyest se, akkor már késő, addigra a béka már nem tud kiugrani. Pont most tart a folyamat a kettes pontnál, amire komoly hatással lehetünk. Ha egy tervnek 90 százalékos az elutasítottsága, azt nem kezdik el végrehajtani, előbb fel kell puhítani a lakosságot.

 

Szerintem dolgoztassuk meg azt a propagandagépezetet, és próbáljunk egy évtizedet nyerni, mielőtt ezt a szabadságot is elveszik tőlünk. Persze Molnár Ricsi esetére jó ötlet a készpénz bevonása, de az ő esete csepp a tengerben szerintem ahhoz képest, amit a készpénz bevonása eredményez majd, ha bevezetik. Ne adjunk fel mindent Molnár Ricsi miatt, ne az ő esete alapján alakítsunk ki mindent. Emiatt arra kérném az olvasókat, hogy harcoljunk meg legalább ezért a jogunkért, és amíg még lehet, fizessünk mindig mindenért készpénzzel!

Korábban írtuk: Ezek a rakoncátlan magyarok még mindig nem akarnak leszokni a készpénz-használatról