Katolikus és ortodox püspökök is elítélik a kuropatyi keresztek ledózerolását Belaruszban

Az 1930–40-es években lezajlott sztálinista népirtás áldozatainak emlékére hívő emberek kereszteket állítottak azon a helyen, ahol a szovjet titkosrendőrség a térség legnagyobb kivégzőtáborát működtette. Alekszandr Lukasenko belarusz elnök kormánya hivatalosan csupán 30 ezer főre becsüli az áldozatok számát, a történetírás azonban mintegy negyedmillió ember lemészárlását valószínűsíti. A tömegsírokat 1988-ban tárták fel, ezzel igazolták a népirtást. Ekkor kezdődött el az a spontán megmozdulás, hogy a helyszínen az ott meggyilkolt hozzátartozóik emlékére ortodox és katolikus családok kereszteket emeltek. Az évek során valóságos kereszterdő emelkedett, hasonlóan a litvániai Keresztek hegyéhez, amelyet Szent II. János Pál és Ferenc pápa is meglátogatott.

A minszki kormányzat a tömegsírok föltárása után sem épített ki emlékhelyet az áldozatok tiszteletére, a keresztek emelése magánkezdeményezésként indult. Lukasenko elnök márciusban szót emelt a keresztek állítása és az abban részt vevő civil szervezetek ellen, egyúttal kilátásba helyezte, hogy felszámoltatja az emlékhelyet. Lukasenko elnök ezt az ígéretét beváltotta, és április első napjaiban buldózerek tarolták le a mintegy hetven keresztet.

Ez a barbár cselekedet az egész országot felháborította, és kiváltotta az ortodox és katolikus püspökök tiltakozását. A katolikus főpásztorok csatlakoztak az ortodox püspökök tiltakozásához. Jóllehet a kuropatyi emlékhelyet sohasem ismerték el hivatalosan, mégis 1988 novembere óta évenként népes zarándoklat színhelye lett, hogy a túlélők és a rokonok leróják kegyeletüket az áldozatok emléke előtt. A közelmúltban az egyik ilyen zarándokmegemlékezés során tizenöt embert „tüntetőként” letartóztattak.

Az ortodox püspökök tiltakozó levelükben azzal vádolják a minszki hatóságokat, hogy közömbösek maradtak a tömegmészárlások tragédiáival szemben, és anélkül semmisítették meg az emlékhelyet, hogy tárgyaltak volna az egyházi vezetőkkel. A katolikus főpásztorok külön sérelmezik, hogy a keresztek megsemmisítésének erőszakos cselekedete éppen nagyböjtben történt, amikor a keresztény világ Krisztus keresztje fölemelésének az ünnepére, a nagypénteki Exaltatio Crucisra készül.

Az ország hívő lakosságának a többségét képviselő ortodox püspökök tiltakozó levele kiemeli: „A keresztek nemcsak vallási szimbólumok, hanem a társadalom által elfogadott emberi értékek kifejező jelképei is. Noha nem politikai jelvények, de a meggyilkolt emberek lelki emlékezetét jelentik, akiket az ateista, keresztényellenes kommunista rendszerben öltek meg.” A kuropatyi kerületi erdészet bejelentése szerint a keresztek lerombolása után helyreállítják a térség rendjét, amit kerítéssel fognak megvédeni.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír