Bizonytalanná vált a kormány döntése abban a kérdésben, hogy tovább használjuk-e a Magyar Honvédség által alkalmazott Gripen vadászgépeket a lízingszerződés lejárta után. A gépek bérléséről szóló megállapodás 2026-ban jár le, akkor magyar tulajdonba kerülnek, de a szakértők szerint hét év múlva szóba kerülhet az úgynevezett négy és feledik generációs gépek kivonása a hadrendből, mert ezeket addigra túlhaladja a technikai fejlődés.

A Magyar Honvédségnek bérelt Jas 39 Gripenek ugyan sokkal fejlettebbek a hetvenes-nyolcvanas évekre kifejlesztett, igazi negyedik generációs repülőgépeknél, de nem érik el az Amerikai Egyesült Államokban kifejlesztett ötödik generációs harci repülőgépek, például az F–22 Raptor és az F–35 Lightning-II műszaki színvonalát. Ezért nevezik ezeket a repülőgépeket általában 4+ vagy „négy és feledik generációsnak”. Elképzelhető, hogy ezért más, korszerűbb vadászgépek beszerzésében gondolkodik majd 2026 után a honvédség.

A kormány már 2012-ben úgy döntött, újratárgyalja és meghosszabbítja a lízingszerződést további tíz évre. Az átütemezés jelentős, bruttó 63 milliárd forint megtakarítást eredményezett, mivel az addigi 16 800 órányi repülési időt 32 800 órára módosították, és ez a majdnem kétszeres repülési idő kevesebb mint ötvenszázalékos többletkiadással járt, miközben a költség a kiképzést is tartalmazta.

Ha nem sikerült volna a hosszabbítás, akkor nem tudtuk volna üzemeltetni a repülőgépeket. A Gripenek alkatrészellátása és megfelelő felfegyverzése is akadozott az elmúlt években, emiatt több miniszter is kénytelen volt tárgyalásokat kezdeményezni a svéd féllel.

Mint ismert, Magyarország két kétüléses és 12 együléses Gripen vadászrepülőgépet rendelt Svédországtól, ezeket 2006 márciusa és 2007 decembere között adta át a svéd fél. Az eredeti szerződés értelmében a gépeket Magyarország tízéves bérleti szerződés keretében üzemeltette volna, mielőtt magyar tulajdonba kerülhetnek.

A 2001 decemberében aláírt, akkori árakon 210 milliárd forint összértékben meghatározott szerződés magában foglalta a Gripenekhez tartozó földi berendezéseket – például a szimulátort –, valamint a pilóták és a műszaki személyzet kiképzését is. A vadászgépekért kifizetendő bérleti díj 110 százalékának ellentételezését vállalták a svédek.

A Gripenek beszerzéséről szóló döntésnél többek között Orbán Viktor miniszterelnök, Pintér Sándor belügyminiszter, Szabó János akkori honvédelmi miniszter, Matolcsy György gazdasági miniszter és több államtitkár is, köztük Hende Csaba – mint az Igaz­ságügyi Minisztérium politikai államtitkára, későbbi honvédelmi miniszter – is jelen volt.

A kabinet döntött a honvédség „harcászati repülőerejének fejlesztéséről”, megvizsgálta a HM előterjesztéseit a vadászgépekkel kapcsolatban, és nemzetgazdasági, valamint biztonságpolitikai szempontokra miatt úgy döntött, hogy az ajánlatok közül a svéd kormány ajánlata a legkedvezőbb.

A magyar légierő modernizálása még 1993-ban, az Oroszországtól vásárolt 28 darab MiG–29-es vadászrepülőgép hadrendbe állításával vette kezdetét.

Hivatalosan évekkel később jelentették be Magyarország érdeklődését a Gripen típusú svéd harci repülőgépekre, majd 1995 szeptemberében Horn Gyula miniszterelnök Budapesten elvi együttműködési programot írt alá a svéd Investor ipari-pénzügyi csoport elnökével és a JAS–39 Gripen repülőgépet gyártó SAAB vállalat elnök-vezérigazgatójával. 2001 februárjában 24 darab JAS–39 Gripen típusú gép kölcsönadásáról szóló svéd ajánlat érkezett a Honvédelmi Minisztériumhoz, majd ősszel a nemzetbiztonsági kabinet úgy döntött, hogy 14 darab negyedik generációs, többfunkciós JAS–39-es 12 éves bérletéről kezdenek tárgyalásokat, a gépek fegyverzetét pedig az Egyesült Államoktól szerzik be.

Korábban írtuk: A leopárdok mellé pumákat is kaphat a honvédség