A kormány vasárnap közzétette az Európai Bizottság február végén kiadott közleményére adott válaszait. Az EB a sorosozós, junckerezős plakátkampányra reagált még február végén, erre adott most egy nyolcoldalas választ a kormány.
A közlemény azzal indít, hogy az EB szerint Soros Györgynek (sic!) nincs köze a bevándorlás fokozásában, a kormány álláspontja viszont az, hogy Soros javaslatai egybevágnak a brüsszeli tervekkel.
Zoom
(Kép: Nagy Attila Károly / Index)
Az anyag nagyobb pontjai a következők:
1. A kötelező betelepítési kvótát nem vonták vissza
2. Felülírnák a tagországok határvédelmi jogait
3. A migránsvízum bevezetését az Európai Bizottság is támogatta
4. Nem tagadják, hogy több pénzt adnának a migrációt támogató szervezeteknek
5. Már most is több tízezer bevándorló kap pénzzel feltöltött bankkártyákat
6. Kísérleti projektekkel legalizálnák a migrációt
7. Többféle módon is csökkentenék a bevándorlást ellenző országok pénzügyi támogatását
A végén azzal zárják, hogy az őszinte párbeszéd útját választják, és elkötelezett európainak tartják magukat, akik nemet mondanak az önfeladásra, valamint olyan Európát szeretnének, amely épít a keresztény értékekre.
Az Európai Bizottság szóvivője korábban elmondta, azt gondolják, hogy az emberek tényeket érdemelnek, nem fikciót, és a magyar kampány elferdíti az igazságot, és egy titkos terv sötét képét igyekszik felfesteni, amelynek célja az Európába irányuló migráció ösztönzése. Az igazság azonban az, hogy nem létezik ilyen összeesküvés.
Erre reagál most nyolc oldalban a magyar kormány, azt hangsúlyozva, hogy a migrációs EU-s támogatása „nem titkos összeesküvés”, „hanem nyílt együttműködés a bevándorlás fokozásáért. A kormány állításait nyilvános állásfoglalások, mindenki által elérhető nyilatkozatok és szavazási jegyzőkönyvek bizonyítják.”
A kormány most is megismétli, hogy az EU nem tett le „a migránskvóta bevezetéséről, a jogalkotási folyamat jelenleg is tart”. Szerintük félrevezető a Bizottságnak az az állítása, hogy Magyarországnak a Tanácsban érdemi beleszólása volt a kvótákról szóló döntésbe, valójában Magyarország hiába vétózott korábban az Európai Tanács ülésén, „a Bizottság egy új javaslattal szándékosan alacsonyabb szintre szállította a vitát, ahol a szavazáskor megkerülték az ellenzők csoportját”.
Mint ismert, az Európai Bizottságnak tavaly ősszel még voltak javaslatai az önkéntes befogadásról, ez azonban még a parlamenti bizottságokhoz sem jutott el, és nincs is rá esély ebben a parlamenti ciklusban.
A 2. vitapont arról szól, hogy a kormány szerint a bizottság gyengíteni akarja a tagállamok határvédelmi jogait. Itt a Frontex, a közös uniós határőrizeti szerv van a középpontban, melynek költségvetését és hatáskörét jelentősen szeretnék növelni. A Bizottság eredeti javaslata valóban ad rá lehetőséget, hogy a határőrizet egyes feladatainak koordinálását átvegye az uniós határőrség, de csak végszükség esetén, akkor, ha nagy bevándorlási hullám érkezne, és az érintett ország nem lenne képes ellenőrzése alatt tartani a határt. Miután azonban több kormány is kifogásolta a Bizottság eredeti javaslatát, a nemzeti kormányokat tömörítő Tanács (benne a magyar kormánnyal) átírta a szöveget, és két hete meg is egyezett egy új verzióban.
A magyar kormány ennek ellenére most is azt hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak lehetősége lenne arra, hogy tanácsi jóváhagyás nélkül, saját hatáskörben rendelje el a Frontex beavatkozását, ezzel pedig "sérülne a schengeni határok mentén elhelyezkedő tagállamok, így Magyarország szuverenitása" - írja az Index.
A nyolcoldalas állásfoglalás letölthető ide kattintva. A kormány a Facebookon is közzétette a dokumentumot.
Kapcsolódó: