Tavaly 120 ezer nyelvvizsgaesemény történt Magyarországon, 4 ezerrel több, mint 2017-ben. A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke, Berényi Milán szerint
ez jelentős részben köszönhető annak, hogy 2020-tól a felsőoktatásba belépés feltétele lesz a nyelvvizsga, a 14-19 éves korosztályt érinti leginkább a növekedés, 6 ezer fős,
miközben minden más korosztályban csökkenés van, a demográfiai viszonyoknak megfelelően.
Hogy a diplomamentő programhoz is köze van-e a növekedésnek, arra Berényi Milán azt mondta, annak a programnak az eredményei még nem látszódhatnak a számokban.
"A diplomamentő program csak most indult újra 2018 végén, ezek kifutása hosszabb lesz, legkorábban az év végén lesz hatása"
- vélekedett a szakember, aki hozzátette, bizonyára voltak olyanok, akik elhalasztották a nyelvvizsgájukat azért, hogy a diplomamentő program alapján a sikeres nyelvvizsga díját majd visszakérjék. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke, Rozgonyi Zoltán szerint viszont a vizsgaesemények emelkedése szinte hajszálpontosan megegyezik azzal a szinttel, amit 2017 végéről halasztottak el mostanra, amikor már vissza lehet kapni a letett nyelvvizsga díját: a november-decemberre jelentkezett nyelvvizsgázók száma megfeleződött, s 2018 első felében szivárgott vissza a létszám.
Berényi Milán fontosnak tartotta tisztázni, hogy
a 120 ezres szám nem a vizsgázók számát jelenti, hanem a vizsgaesemények számát.
"Ha valaki elmegy egy komplex vizsgára, az is egy vizsgaeseménynek számít, ha külön írásbelire és külön írásbelire, akkor az kettőnek" - mondta, hozzátéve, ez azért érdekes, mert a nyelvvizsgák sikeressége a 2010-es évhez képest (akkor 170 ezer volt a vizsgaesemények száma) 16 százalékkal nagyobb most. Ez
annak is köszönhető, hogy a nyelvvizsgarészek kiátlagolják egymást, nem kell minden részen külön 60 százalékot elérni.
