Cserébe pedig még pénz is üti a markukat, nem is kevés: a spicliknek 30-120 euró közötti összeget ígértek jutalmul, függően attól, mennyire fajsúlyos „nácit” sikerül beazonosítaniuk. (Rendőröknek, német belbiztonsági szolgálat munkatársainak a „lebuktatásáért” pedig komoly, 200-tól 1000 euróig terjedő prémiumot ajánlottak fel.) A bejelentőktől nemcsak a Chemnitzben annak idején demonstráló német hazafiak neveit és lakcímeit, de munkahelyeik megnevezését is kérték. Vagyis nem elégedtek meg az általuk „náciként” aposztrofált hazafiak pellengérre állításával. Sőt, külön felszólították a munkahelyi vezetőket, tegyenek lépéseket a „szélsőjobboldali gengszterek” kirúgása érdekében. Még jogi segítséget is felajánlották a főnököknek, annak érdekében, hogy törvényes keretek között szabadulhassanak meg a „náci” dolgozóiktól.

A kampány kezdését követően a szélsőbalos „művészszervezet” tájékoztatása szerint dühös emberek „tomboltak” chemnitzi irodájuk előtt, és a villámgyorsan kiérkező rendőrök elkobozták a chemnitzi demonstrálókat ábrázoló plakátokat, így akadályozva szegények nácivadász munkáját. A rendőrség másképp emlékszik, szerintük azért volt szükség a fellépésre, hogy megakadályozzák azt, hogy a dühös tömeg kárt tegyen a jóravaló művészek tulajdonában.

Egy másik, finomkodó rendőrségi közlemény kitért arra is, hogy a tüntetőket bűnözőkként bemutató plakátok a rágalmazásra alkalmasak lehetnek, és ezért személyiségi jogokat sérthet, illetve a rendőrség nyilvános telefonszámát nem jogosultak helyettük közölni. Emellett hangsúlyozták, hogy a mostani akció és a hazafiak elleni rendőrségi nyomozások között nincs kapcsolat. A demokratákat ennél jobban már nem merték nyilvánosság előtt megfeddni...

Azt állítják, sok migránsbűnözés ellen demonstrálót húztak csőbe, akik ezzel lebuktatták az ismerőseiket is

A felhívás ügyében az adatvédelmi hivatal ugyan vizsgálódni kezdett, de aligha várható valamiféle komolyabb elmarasztalás. Ne gondoljuk azt se, hogy a németországi média vagy éppen az úgynevezett „jogvédők” különösebben felháborodtak volna. A „nácikra” ugyanis – mint tudjuk – nem vonatkoznak a „jogállam” és a „demokrácia” szabályai. Mindenesetre a szászországi belügyminiszter szerint az eset a társadalmi kohéziót fenyegeti, és a rendőrségnek nyomoznia kellene. Ha zsidókat listázták volna, és próbálnának meg kirúgatni, mert például nemzettellenes erőket, eszméket támogatnak (ezekből van bőven választék Németországban), már biztos sokkal többet hallottunk volna a rendőrség fellépéséről, ha meghallanánk egyáltalán a véget nem érő ajvékáradatban.

A közösségi médiában és különböző médiumok kommentszekciójában azonban felforrósodtak az indulatok. Szerdán a „Központ a Politikai Szépségért” antifái eltávolították perverz indulatokat gerjesztő felhívásukat, és közölték: céljuk valójában a „nácik” lépre csalása volt, éspedig oly módon, hogy a keresést végrehajtó személynek meg kellett adniuk személyes adataikat.

„Köszönjük, kedves nácik!” – ezzel a kedves megszólítással nyitották meg weblapjuk felületét szerdán az udvarias antifák. Majd elmagyarázták, hogy miképpen sikerült a keresési funkciót használók adatainak felhasználásával beazonosítani 1500 „szélsőjobboldali” személyt, akik annak idején részt vettek a chemnitzi demonstráción. Ily módon egy csinos kis listát tudtak összeállítani. (Listázni nekik persze szabad, és csak nekik vagy demokrata elvtársaiknak.) „Ez a legaktuálisabb adategyüttes a jobboldali szélsőségesekről Németországban” – dicsekedett Philipp Ruch, a szélsőbalos szervezet vezetője az EPD német hírügynökségnek nyilatkozva. Mint mondta, az oldalon kutakodók átlagban 6,7 barátjuk nevét keresték meg. Összevetve a neveket a vélhetően szélsőjobbos keresőkkel, kirajzolódik a német „nácik” hálózatának egy állítólag jelentősebb darabkája.

Keressük: hol dolgoznak ezek az idióták? - kérdezik a német társadalmat fertőző „művészek”

„Egyetlen céllal hoztuk létre a weboldalunkat: hogy rávegyük őket (a „nácikat”) arra, hogy egy teljes hálózatot felfedjenek anélkül, hogy észrevették volna”. A kereső funkció használatával több információt osztottak meg nyilvánosan, mint bármiféle hozzáférhető forrás felfedett volna” – dicsekednek az antifasiszta „művészek” a weblapjukon.

P. – Kuruc.info

Forrás: