10 tény a Szovjetunió afganisztáni háborújáról
2018. november 21. 09:27 Múlt-kor
Korábban
1. Az 1979 decemberétől 1989 februárjáig tartó afganisztáni háború civil áldozatainak számát 560 ezer és 2 millió közé becsülik.
2. A Szovjetunió évente átlagosan 2-3 milliárd dollárt fordított a háborúra, amely jelentős megterhelés jelentett az államkasszának. Moszkva anyagi helyzetét tovább súlyosbította az olaj árának drasztikus csökkenése 1980-ban.
3. A CIA becslése szerint a szovjetek kevesebb, mint 100 repülőgépet vesztettek az 1980-85 közötti időszakban. A veszteség csak kevéssel volt több a szovjet légierő éves, békeidei veszteségi rátájánál.
5. A „Stinger” névre hallgató, vállról indítható, hőkövetős légvédelmi rakéták megjelenése jócskán felborította az erőviszonyokat a levegőben. A rakétákat 1986-tól szállította a CIA a szovjetek ellen harcoló afgán gerilláknak, akik a fegyver birtokában könnyűszerrel leszedhettek minden alacsonyan repülő gépet és helikoptert.
6. A Vörös Hadsereg morálja a háború előre haladtával fokozatosan romlott. A zaklatások és megalázások mindennaposak voltak a katonák között; a sokat látott veteránok sokszor egy alapos veréssel avatták fel az újoncokat.
7. A CIA a pakisztáni titkosszolgálat hathatós közreműködésével nyújtott segítséget a szovjetek ellen harcoló, mudzsahideknek hívott, iszlamista afgán harcosoknak. Az amerikaiak a becslések szerint 3 milliárd dollárt költöttek a gerillák kiképzésére és a nekik juttatott hadifelszerelésre.
8. A Vörös Hadsereg csak a városokat tudta kontroll alatt tartani, az afganisztáni vidék (az ország 80 százaléka) a mudzsahidek uralma alatt állt.
9. Az Afganisztánban állomásozó szovjet haderő létszáma átlagosan 80 ezer főt számlált; legmagasabb létszámát, 120 ezer főt, 1985-ben érte el.
10. A konfliktus közeledtével a Szovjetunió a gazdasági összeomlás szélén tántorgott. A művégtagra szoruló veteránokat hazájukban már nem is tudták ellátni, a sérülteket Csehszlovákiába vagy az NDK-ba vitték, hogy ott kapjanak műlábakat, műkezeket.
+ 1 A becslések szerint 1982 és 1992 között 35 ezer muszlim vallású ember érkezett Afganisztánba, hogy ott a szovjetek és az általuk támogatott afgán kormány ellen harcoljon. A háború befejeztével ezek a harcosok készek voltak arra, hogy más országokban folytassák a szent háborút a hitetlenek ellen.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
- A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
- Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
- Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
- Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- A detektívek soha nem hagyták abba a nyomozást Butch Cassidy és bűntársa után 16:05
- Árulás és részegség miatt bukott el az amerikaiak támadása az angol kikötő ellen 15:05
- Órákon keresztül „hallgatta ki” egy lázadó fejét Haiti diktátora 09:50
- Máig nem tudni, pontosan miért lázadt fel a Bounty legénysége 09:05
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét tegnap
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek tegnap