A Kúria felülvizsgálta, és kedden megváltoztatta a Szegedi Törvényszéknek azt a – mostanáig jogerős – határozatát, amely László Petra 2015 szeptemberi röszkei migránsrugdosása kapcsán született tavaly. A legfelsőbb bírói fórum Kónya István elnökhelyettes által vezetett tanácsa egy váratlan fordulattal bűncselekmény hiányában felmentette a korábban első és másodfokon is garázdaságért elítélt operatőrt – noha leszögezték, tettét korántsem tartják jogszerűnek.
Az N1 TV azóta elbocsátott munkatársáról három évvel ezelőtt a magyar és a nemzetközi sajtóban is megjelent több videó, amelyeken az látható, hogy a nő a déli határszakasznál az ország területére illegálisan belépő, rendőrök elől menekülő migránsokba, köztük egy gyerekbe rúgott bele. 2017 januárjában az elsőfokon eljáró Szegedi Járásbíróság a történtek miatt garázdaságban mondta ki bűnösnek László Petrát. A járásbíróság nem tartotta szükségesnek büntetés kiszabását; a vádlottat három évre próbára bocsátották.
A másodfokú tárgyaláson a Magyar Helsinki Bizottság jogásza is megjelent, a több helyen csak „felrúgott szír fociedzőként” emlegetett férfi képviseletében, és azt szerette volna elérni, hogy László Petrát gyűlöletbűncselekmény – közösség tagja elleni erőszak – miatt vonják felelősségre. A törvényszék ennek nem tett eleget, álláspontjuk szerint ugyanis a vádirat erre nem terjed ki, a vádiraton pedig a bíróság nem terjeszkedhet túl. Annyiban súlyosítottak az elsőfok megállapításain, hogy az edző felé tett, ám a férfit el nem érő rúgást is garázda magatartásként minősítették. A próbára bocsátáson mint jogkövetkezményen nem változtatott a másodfok.
László Petra azonban nem nyugodott bele ügye jogerős lezárásába, képviseletében immár Gaudi-Nagy Tamás fordult a Kúriához felülvizsgálatért. Az ügyvéd szerint védence saját magát, társait és közérdeket is védelmezve cselekedett, amikor határsértést elkövető, a rendőri intézkedés alól magukat kivonó, ijesztő bevándorlótömeg egyes tagjai felé rúgott – egyszóval jogos védelmi helyzetben volt, tehát nem büntethető. Megjegyezte, szerinte e körben László Petra keményebb eszközökkel is élhetett volna,
például a nála lévő kamerával jogszerűen üthette is volna a migránsokat,
mégsem tette. Gaudi-Nagy úgy véli, az alsóbb fokú bíróságok túl szűklátókörűen, csupán a tekintetben vizsgálták a jogos védelem kérdését, hogy történt-e a vádlott személye elleni támadás, amit el kellett hárítania (szerintük nem) – holott a jogos védelem a közérdek javára is megilleti az embert. Ráadásul – folytatta érvelését – a büntetőeljárási törvény is megengedi, hogy az állampolgárok tetten ért bűnelkövetőket forró nyomon üldözőbe vegyenek és fogjanak el. Szavaiból úgy tűnt, az ügyvéd az ilyen üldöző-elfogó cselekmények közé sorolja, hogy László Petra megrúgott többek között egy lányt.
A Kónya István által kihirdetett ítélet szerint azonban egy rendőri intézkedés közepette szó sincs arról, hogy valaki rúgásokkal jogosan védi a közérdeket – még akkor sem, ha a helyzetet a hatóság nem tudta teljes mértékben uralma alatt tartani. Mi több:
egy serdülő gyerekbe belerúgni nem csak jogtalan, de ízléstelen is – értékelt a tanács elnöke
Ugyanakkor közölte, a büntetőeljárásban rögzített eseménysor nem felel meg a garázdaság büntetőjogi fogalmának.
Minden bűncselekmény közösségellenes, a garázdaság tényállása viszont ezen túl azt is magába foglalja, hogy a tett a köznyugalom ellen hat, amennyiben „alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen” – fejtette ki a bíró. De hogy egy mozdulatsor valóban alkalmas-e erre, azt az elkövetéskori, pillanatnyi környezetnek megfelelően kell vizsgálni, nem pedig utólag, az eredeti helytől és időtől függetlenül, kiragadva, ahogy a hírekben tálalva látjuk.
Márpedig – magyarázta Kónya István – László Petra cselekménye nem hathatott a köznyugalom ellen ott és akkor, ahol addigra már nyoma sem volt köznyugalomnak, tehát nem illik rá a Büntető törvénykönyvbeli fogalom. Hangsúlyozta, ettől a cselekmény még nem jogszerű.
A Kúria szerint a helyes jogi minősítés rendzavarás szabálysértés lett volna.
Azért csak „lett volna”, mert a szabálysértés – ellentétben a bűncselekménnyel – mára elévült. Tehát nem maradt más választás, mint a felmentés – derült ki a szóbeli indoklásból.
Lándori Tamás / Magyar Hang