| Az Európai Bizottság 2003-ban Magyarországnak az EU csatlakozása előtt felkérte |
|
 Az Európai Bizottság 2003-ban Magyarországnak az EU csatlakozása előtt felkérte a Magyar Országgyűlést, hogy helyezzen hatályon kívül olyan törvényeket, amelyek ellentétesek az EU jogrendjével.
A felkérésnek a Magyar Országgyűlés azzal tett eleget, hogy megalkotta 2003. évi VIII. törvényt, egyes törvények és törvényerejű rendeletek hatályon kívül helyezéséről címmel.
A T. Ház által elfogadott 2003. évi VIII. törvény az alábbi három paragrafusból áll:
1. § Az e törvény 1. számú mellékletében felsorolt törvények e törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik.
2. § Az e törvény 2. számú mellékletében felsorolt törvények és törvényerejű rendeletek e törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik.
3. § Ez a törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba, és a kihirdetését követő harmadik hónap első napján hatályát veszti.
A 2003. évi VIII. törvény 2 számú mellékletben az áll, hogy a T. Ház hatályon kívül helyezi az 1992. évi XL. törvényt, amellyel a Magyar Országgyűlés hatályon kívül helyezte a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a Gabcikovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről Budapesten, 1977. évi szeptember hó 16. napján aláírt Szerződést kihirdető 1978. évi 17. törvényerejű rendelet, valamint a Szerződés módosításáról Prágában, 1983. évi október hó 10. napján aláírt Jegyzőkönyvet kihirdető 1984. évi 6. törvényerejű rendeletet.
Az 1992. évi XL. törvény hatályon kívül helyezésével a Magyar Országgyűlés alkotmányellenes állapot szüntetett meg. A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint a Hágai Nemzetközi Bíróság ítélete indirekt módon – az Alaptörvény szerint direkt módon – jogforrás Magyar Köztársaság – Magyarország - jogrendszerére nézve.
Hágai Nemzetközi ENSZ Bíróság 1997. szeptember 25-én kihirdetett ítéletének 155. cikkelyében a Bíróság a Külön-megállapodás 2. fejezetének 1. bekezdése kérdésében a következő módon ítélkezett:
Tizennégy szavazattal egy ellenében megállapítja, hogy Magyarországnak nem volt joga felfüggeszteni, majd később, 1989-ben teljesen leállítani a nagymarosi beruházás munkálatait és a bősi beruházás rá eső részét, amiért az 1977 szeptember 16-án aláírt Szerződésben és egyéb, ahhoz kapcsolódó dokumentumokban felelősséget vállalt.
MELLETTE szavazott: Schwebel elnök; Weeramantry alelnök; Oda, Bedjaoui, Guillaume, Ranjeva, Shi, Fleischhauer, Koroma, Vereshchetin, Parra-Aranguren, Kooijmans, Rezek bíró, és Skubiszewski ad hoc bíró
ELLENE szavazott: Herczegh bíró
A politikusoknak, a kormánynak mondjuk, nem ömlik össze a nemzeti önérzet, ha felhagynak „Alsó vízlépcsőt nem építünk!” jelszóval. Az EU –hoz való csatlakozásunk előtt az Országgyűlés több ezer törvényt volt kénytelen hatályon kívül helyezni. A hatályon kívül helyezett törvények egy része 1990, más része a rendszerváltozás után kerület elfogadásra. A hatályon kívül helyezett törvények közös jellemzője, hogy azok szelleme nem felel meg az európai gondolkodásnak. A hatályon kívül helyezett törvények között találjuk a 1992. évi XL. törvény, azt a törvényt, amellyel az Országgyűlés egyoldalúan megszüntette a Vízlépcsőszerződést. („A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a Gabcikovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről Budapesten, 1977. évi szeptember hó 16. napján aláírt Szerződést kihirdető 1978. évi 17. törvényerejű rendelet, valamint a Szerződés módosításáról Prágában, 1883. évi október hó 10. napján aláírt jegyzőkönyv kihirdető 1984. évi 6. törvényerejű rendelet hatályon kívül helyezéséről.”). A 2002-es választások előtt Medgyessy miniszterelnök jelöltként megígérte a vízlépcsőellenes zöldeknek, hogy kormányfőként nem épít alsó vízlépcsőt. Medgyessy az ígéretét megtartotta a 1139/2004. (XII.11.) Kormányhatározatban a következő került: „a hágai ítéletből kiindulva, a Magyar Köztársaság az eredeti terv szerinti alsó vízlépcső megépítését elvetettnek tekinti.” Napjainkban is ennek jegyében állnak a vízlépcsőtárgyalások. Az igazság az, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság az 1977-es Szerződést érvényben lévőnek mondat ki, és arra is felhívta fel a felek figyelmét, hogy a Szerződés uralja a vitatkozók közti viszonyt.
|
|
Dátum: 2018. September 18. Tuesday, 08:08 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
