Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), valamint három román politikai alakulat képviselője értetlenségének adott hangot, miszerint az RMDSZ elutasította javaslatukat, hogy közpénzből különítsenek el 500 lejt az ünnepre. Az ellenzéki politikusok azok után kezdeményezték a határozattervezetet, miután a múlt évben az RMDSZ is támogatta a román nemzeti ünnep finanszírozását.

„Eddig sem igenyeltünk közpénzt, és most sem tartunk rá igényt, mivel ellenezzük, hogy bizonyos keretek közé legyen szorítva Koronka község magyar lakóinak nemzeti ünnepe” – írta Takács Szabolcs. A polgármester – aki a tanácsülésen még azt állította, azért nem nyilatkozott a Krónikának, mert az egész kezdeményezést egy diverziónak tartja – csütörtökön helyettese kíséretében felkereste lapcsaládunk marosvásárhelyi szerkesztőségét. Elmondta,

Konkrétan az szerepel a tervezetben, hogy jóváhagyják a március 15-i rendezvények megszervezését úgy, hogy lehet koszorúkat elhelyezni, lehet megemlékező istentiszteletet tartani és kulturális ünnepséget szervezni, sőt egy szervezőbizottságot is létrehoztak volna a méltó ünnepség megszervezése érdekében” – olvasható a nyílt levélre adott válaszban.

Ebben Kovács azt is szóvá teszi, hogy az EMNP nem a magyar tanácsosokkal közösen egyeztetve kezdeményezte a határozattervezetet, hanem „olyan román helyi tanácsosokkal, akik az elmúlt időszakban folyamatosan csak feszültséget és széthúzást generálnak a közösségben”. A megyei ügyvezető elnök ugyanakkor feltette a kérdést: „Ez a kezdeményezés valóban jó szándékú, vagy csak a helyi politikai sárdobálás egy újabb epizódja?”

Lapunknak nyilatkozva

Péter első sorban Daniel Cheşára utalt, mondván, hogy nehéz egy olyan emberben bízni, aki időnként feljelenti vagy perbe hívja a községházát, ezzel feszültséget szítva és megosztva a falu közösségét.

– vélekedett Péter Ferenc.

– fejtette ki a 2016 őszén visszavonult politikus.

A szintén jogi végzettséggel rendelkező Daniel Cheşa ismételten hangsúlyozta: a közigazgatási illetve a helyi közpénzügyi törvény, valamint a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény lehetővé teszi, hogy az erdélyi magyarság is méltóságteljesen, helyi költségvetési források felhasználásával ünnepelje meg március 15-ét.

Ha meg törvénytelen lett volna a határozattervezet, miért írta alá a község jegyzője?  Egyetlen törvény sem tiltja, hogy egy helyi önkormányzat a lakosság valamelyik fontosnak vélt ünnepére pénzt különítsen el. És nehogy már a DNA visszafizettetné a meleg tea meg a kalács árát!” – fűzte hozzá a kettős állampolgársággal rendelkező tanácsos.

A Magyarországról hazatelepedett román politikus nevetségesnek és sértőnek nevezte, hogy ő és társai diverzió céljából támogatták a néppárt tervezetét, és ezzel csapdát állítottak volna az RMDSZ-nek vagy a koronkai magyar közösségnek.

Jóváhagyott ünnep?

Kerekes Károly azt is nehezményezte, hogy a koronkai határozattervezet a „se aprobă” kifejezéssel kezdődik, ami magyarul jóváhagyást jelent. „Hát, kérem ez egy komoly előrehaladás! Huszonnyolc évi szabad ünneplés után kell nekünk egy tanácsi határozat, amely jóváhagyja az ünnepségünk megszervezését Koronkán?!”

Amint a csütörtöki lapszámunkban beszámoltunk róla, az RMDSZ-többségű koronkai önkormányzat nem volt hajlandó saját költségvetéséből pénzt elkülöníteni március 15. megünneplésére. Az Erdélyi Magyar Néppárt kezdeményezését a nagyközség négy román tanácsosa is támogatta, az RMDSZ-es képviselők közül ellenben öten nemmel szavaztak, hárman tartózkodtak. Az eset azért is kirívó, mert Székelyföldön számos más önkormányzat vállalja fel a nemzeti ünnep megszervezését.