L. Simon is megszólalt a „diplomáciai botrány” ügyében

L. Simon is megszólalt a „diplomáciai botrány” ügyében

E-mailben faggattuk az államtitkárt, aki nem tud a „minibotrányról”. A Kisalföld kitart a sztori mellett.

A török nagykövet után a kulturális örökség védelméért felelős államtitkár is cáfolta, hogy a Tatai Patara hagyományőrző fesztiválon elmondott beszéd diplomáciai minibotrányt okozott volna a törökökkel.

L. Simon az MNO-nak adott e-mail-interjújában politikai hecckampányt emlegetett. Arról, hogy a török nagykövet a beszéd miatt mondta volna le későbbi részvételét az eseményen, a rendezvény fő szervezője számolt be állítólag a Kisalföld.hu-nak, a botrány híre pedig innen indult meg futótűzként a magyar sajtóban. Azonban az MNO-nak Zombori Mihály azt mondta: ő sosem mondott ilyet, amit a Kisalföld.hu-nál a szájába adtak.

Mivel az interjú betűhív közléséhez az államtitkár ragaszkodott, így ebben a formában adjuk közre:

– Valóban elhangzottak-e azok a mondatok, amelyeket a Kisalföld, majd más orgánumok annak nyomán – köztük mi is – közöltek? Megkaphatnám-e a Tatai Patara megnyitóján elhangzott beszéd leiratát?
– A beszédből kiragadott idézetek helytállóak. A teljes beszédet fejből mondtam el, ezért nem tudom elküldeni.

– Egy török hagyományőrző fesztiválon miért mondott olyan kemény beszédet?
– A Tatai Patara nem török hagyományőrző rendezvény, hanem egy magyar történelmi fesztivál, amit idén kilencedik alkalommal rendeztek meg. A beszédet a tatai várat a török uralom alól felszabadító gróf Pálffy Miklós főkapitány és katonáinak emléktáblája előtt, a koszorúzást megelőzően mondtam el. A keresztény katonák hőstetteiről emlékeztem meg, akik több mint 400 éve, 1597-ben visszafoglalták a török kézen lévő tatai várat, az akkor haditechnikai újításnak számító robbantóeszköz, a patara segítségével. A fesztivál üzenetei pedig a hazaszeretet, a becsület, a hűség, az összefogás, a hit és a kulturális sokszínűség ereje voltak. Tehát én egy magyar város történelmének jelentős eseményére, kiemelkedő szereplőire emlékeztem. Ráadásul történelmi tényekről beszéltem, amelyeket az évszázadok sem változtatnak meg.

– A Kisalföld szerint mindenki meglepődve hallgatta szavait – látszott-e a hallgatóságon ez?
– Ezt sem én, sem a helyszínen tartózkodó kollégáim nem tapasztalták. Nemcsak a beszédem közben, de később sem, pedig a koszorúzás után még közel két órán keresztül voltam jelen a remek rendezvényen. Az elmúlt napokban sem kaptam ilyen jellegű visszajelzést. Az esemény után három nappal megjelenő tudósítás kapcsán pedig beszéltem Michl József polgármester úrral, aki szintén nem tapasztalta a cikkben említetteket. Azt viszont elmondta, hogy még sosem vett részt török diplomata a rendezvényen, és az önkormányzatnál most sem jelezte a nagykövetség részéről senki ilyen szándékát.

– Sejtette-e, hogy beszéde miatt a török küldöttség eláll a fesztivál meglátogatásától?
– Mivel a török küldöttség részvételéről sem nekem, sem a beszéd elmondására engem felkérő város vezetésének nem volt tudomása, ilyesmivel nem is foglalkozhattam. Megismétlem, egy magyar történelmi eseményre emlékező fesztiválon, a magyar hősökre emlékezve, a magyar történelem szemszögéből mondtam beszédet, aminek minden szavát vállalom. Azoknak pedig, akik erről másként gondolkodnak, vagy politikai hecckampányt próbálnak ebből csinálni, csak azt javasolom, hogy olvassák el Gárdonyi Géza Egri csillagok című művét.

Az újságíró nem visszakozik

Az alaphírt megjelentető Kisalföld.hu  szerkesztősége kérdésünkre közölte: továbbra is kitart amellett, hogy a Tatai Patara fő szervezője, Zombori Mihály újságírójuknak azt mondta: L. Simon beszéde nemcsak a hagyományőrzők körében keltett nagy felháborodást, de emiatt „távol maradt a rendezvénytől Sakir Fakili török nagykövet és számos diplomata”. Ezt egyébként a török nagykövet is cáfolta, Fakili a történtek után úgy nyilatkozott, hogy távolmaradásának semmi köze L. Simon szavaihoz, egyszerűen csak más elfoglaltsága akadt.

A Kisalföld.hu tudósítása szerint az államtitkár beszédében elhangzott, „a közönség számára egyértelművé kell tenni, hogy Idrisz Baba egy olyan vallási vezető volt, aki a keresztény magyarság eltiprását hirdette, aki vallási alapon akarta felszámolni a kereszténységet és megszüntetni a magyar kultúrát”, illetve a politikus kijelentette, hogy a magyar, európai, keresztény örökség továbbvitele a megmaradás záloga.

Feszültség helyett a barátság

De megszólalt az MNO-nak Zombori Mihály fő szervező is, aki cáfolta, hogy hasonló tartalmú nyilatkozatot tett volna a Kisalföld.hu-nak, bár az államtitkár szavait valóban szerencsétlennek tartja. Mint mondta, a török nagykövetségtől volt a helyszínen képviselet, akik megemlítették ugyan, hogy olvasták, amit L. Simon mondott, de szó sem esett róla, hogy a nagykövet emiatt maradna távol.

A hagyományőrzők felháborodását látta ugyan, de érthetőnek tartja, hogy nem akartak a napi politikába belefolyni, ahogy a fesztivál sem az ellentéteket, hanem a kölcsönös értékeket hivatott erősíteni, hiszen a dolgok nem egyszerűen csak fehérek és feketék – mondta Zombor, kitérve arra, hogy a helyszínen Pálffy Miklós kapitánynak és a várnál harcolóknak nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül állítottak emléktáblát kilenc évvel ezelőtt, és a Patarát is ebben a szellemiségben rendezik meg. Maga a fesztivál egyébként egy nagyon precízen összerakott, történészek által felügyelt, különleges hagyományőrző esemény, ahol idén is több mint ezer gyermek kóstolhatott bele a történelem szépségeibe – taglalta. Zombori azt is aláhúzta:

soha nem volt rá eddig példa, hogy politikus nyitotta volna meg a rendezvényt, és – tanulva az esetből – a jövőben sem terveznek többé ilyet.

Egyébként a helyszínen voltak a török mellett az orosz, indonéz és brit követségtől is személyek, ugyanis a rendezvénynek jóval komolyabb a nemzetközi ismertsége, mint a hazai – magyarázta a fő szervező, hozzátéve: bár lehet, hogy az L. Simon-ügynek köszönhetően immár belföldön is sokan értesültek a Pataráról.

Mint mondta, a Kisalföld cikke kapcsán azért nem tervez helyreigazítást, mert „az idő majd elsimítja” a dolgokat, a jelenlévők pedig úgyis látták, mi a valóság; a helyreigazítási kérelemnek úgysem valószínű, hogy helyt adnának, és végtére is nem is biztos, hogy a médiafigyelem kárt okozott a rendezvénynek, hiszen ennyien talán kilenc éve nem hallottak a Tatai Pataráról Magyarországon.

L. Simon egyébként márciusban egy szigetvári történészkonferencián arról beszélt, hogy szerinte a magyar kormány nem nézné jó szemmel egy muszlim kultikus hely kialakulását a Szulejmán szultán haláláról is ismert Szigetváron, így ott nem épülhet vissza a török kori mecset. A vár – mint mondta ekkor – „mindenestül a magyar állam tulajdona”, amely „semmilyen muszlim szakrális hely kialakításához nem járul hozzá”. Az államtitkár korábban a migránsok kapcsán adott hangot az iszlámmal kapcsolatos félelmeinek, mondván, „muzulmán pártok vehetik át az irányítást a kontinensen, amelyek felszámolhatják az európai kultúra utolsó maradványait is”.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »