Kvótaper: év végén várható az első tárgyalás

Várhatóan az év végén lesz az első tárgyalás a luxemburgi bíróságon az úgynevezett kvótaperben – mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az Országgyűlés igazságügyi bizottságának hétfői ülése után tartott sajtótájékoztatóján.

Völner Pál előzőleg tájékoztatta a szakbizottságot a per állásáról, valamint az elmúlt időszakban született, a kötelező betelepítésekkel összefüggő európai uniós döntésekről.

Az államtitkár előrevetítette azt is, hogy a jövő év második negyedévében születhet meg a bíróság döntése, amelynek meghozatalakor reményei szerint a testület figyelembe veszi a magyar kormány által tíz pontban felsorolt anyagi és eljárásjogi kifogásokat.

Szlovákia is keresetet nyújtott be

Az EU bel- és igazságügyi tanácsa tavaly szeptember 22-én elfogadott határozata – Magyarország ellenszavazatával – 160 000 menekült kötelező szétosztásáról rendelkezett, és közülük a kötelező kvóták alapján kellene szétosztani 120 ezer embert a tagállamok között. A minősített többséggel hozott döntés értelmében Magyarországnak 1294 menedékkérőt kellene átvennie Görögországból és Olaszországból.

Völner Pál felidézte: decemberben nyújtotta be Magyarország az Európai Unió Bíróságára a keresetét. Felperesi oldalon Lengyelország beavatkozóként jelent meg a perben, Szlovákia pedig maga is keresetet nyújtott be. Az alperesi oldalon Olaszország és Görögország szerepel, Németország, Franciaország, Luxemburg, Belgium és Svédország pedig az ő oldalukon avatkozott be a perbe.

Az államtitkár több pontban foglalta össze azokat az európai uniós döntéseket, amelyek értékelése szerint abba az irányba mutatnak, hogy az ideiglenes áthelyezésből egy állandó és felső határ nélküli áttelepítési mechanizmust hozzanak létre az EU-n belül. Hangsúlyozta: a kormány ezeket a törekvéseket ellenzi, továbbra is a külső határok védelmére, a különböző bűnözői csoportok megfékezésére helyeznék a hangsúlyt, és olyan javaslatokat támogatnak, amelyek az illegális bevándorlás problémájának helybeni kezelését segítik elő.

Kiemelte azt a májusi bizottsági előterjesztést, amely menekültenként 250 ezer eurós bírsággal sújtaná azokat a tagállamokat, amelyek nem vesznek részt az automatikus, felső határ nélküli mechanizmusban. Hozzátette: ez azért is érdekes összeg, mert míg a 120 ezres kontingens szétosztásánál fejenként 6 ezer eurós, az állandó elosztási mechanizmusnál 10 ezer eurónyi támogatást helyeztek kilátásba. Úgy vélte, látható, hogy nem ideiglenes vagy eljárási költségről, hanem integrációs összegről van szó, ami viszont messze túlmutat a jogi felhatalmazás keretein.

Völner Pál közölte: a bizottság részéről folyamatos törekvés figyelhető meg az osztott hatáskörök elvonására a tagállamoktól és szuverenitásuk csökkentésére, a magyar kormány azonban ehhez nem fog hozzájárulni.

„Értelmetlen népszavazási kérdések”

A bizottság ülésén Bárándy Gergely, a testület MSZP-s tagja megerősítette, hogy pártja továbbra sem támogatja a kötelező betelepítési kvótát, miként az „értelmetlen népszavazási kérdéseket sem”.

Vas Imre, a testület fideszes alelnöke erre reagálva azt mondta: annak ellenére, hogy az MSZP nem támogatja a kötelező betelepítési kvótát, mégis távolmaradásra buzdít, amivel valójában kifejezetten támogatja a betelepítési kvótát. A kormánynak ugyanis minél nagyobb támogatásra, politikai felhatalmazásra van szüksége ebben az ügyben – tette hozzá.

A Jobbik részéről Staudt Gábor és Apáti István bírálta a Fidesz-KDNP európai képviselőinek hozzáállását a kérdéshez. Válaszul Völner Pál rögzítette, hogy a képviselők a kormánnyal egyező álláspontot képviselnek, és ezt minden szavazáson érvényesítik.

Apáti István megjegyezte azt is, hogy a népszavazás csak a kvótáról rendelkezik, de például a visszatoloncolásról már nem. Erre az államtitkár az felelte: a kormány hozzáállása, álláspontja a népszavazás kérdéséből jól látható, és többször is kifejtették, hogy az illegális bevándorlók nem Magyarországon léptek először az Európai Unió területére.

 


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »