Kurz: a 20. század legnagyobb vívmánya, hogy Európa a liberális jogállam és a szabad demokrácia kontinense lett

Európa a 20. század talán legnagyobb vívmányaként a liberális jogállam és a szabad demokrácia kontinense lett, de több újító szellemre és bátorságra van szüksége, az Európai Uniót (EU) pedig a "kevesebbet hatékonyabban" elv alapján kell továbbfejlesztenie – hangsúlyozta Sebastian Kurz osztrák kancellár az EU reformjáról szóló írásában, amelyet Emmanuel Macron francia államfő javaslatára válaszul tett közzé a Die Welt című német lap csütörtöki számában.

Az Európai Néppárthoz tartozó Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke kiemelte: tudatosítani kell, hogy nem természetes adottság, "nem magától értetődő az a biztonság, véleményszabadság, jogállamiság és jólét, amelyben élünk".

Az EU keleti és déli szomszédságában mindez sok embernek csak "távoli álom", és az EU-t körülvevő világban az is látszik, hogy a gazdasági, technológiai fejlődés rohamtempóban halad előre, a gazdasági verseny pedig egyre inkább globális szintű.

A "szabadság és a demokrácia standardjait" továbbra is Európa határozza meg, de "az innovációban és a növekedésben már nem vagyunk mérvadók" – írta Sebastian Kurz, kiemelve, hogy Kína "szuperhatalommá" és a világ első számú gazdaságává emelkedik, de "egészen más társadalmi modellt" követ, mint Európa, és egy sor kisebb ország, köztük Szingapúr és Izrael olyan iramban fejlődik, amely régóta nem tapasztalható Európában.

A világrend alapvető átalakuláson megy keresztül, ami nagy kihívás elé állítja Európát, de "gyakran úgy tűnik, hogy a változásokat csak közömbösen tudomásul vesszük, (…) jóllakottak, önelégültek és lomhák vagyunk, és sajnos gyakran nincs már meg bennünk az akarat, hogy élenjárók legyünk" – áll az osztrák kancellár helyzetértékelésében.

Sebastian Kurz figyelmeztetett: "ha elveszítjük versenyképességünket, kockáztatjuk jólétünket és szociális hálónkat, társadalmunk két alappillérét".

Ebben a helyzetben nem "utópikusnak tűnő" EU-s szintű minimálbér bevezetésével vagy új hivatalok kiépítésével kell foglalkozni – utasította el Emmanuel Macron vonatkozó javaslatait.

Hírdetés

Inkább az újító szellem, az innováció erősítésére kellene törekedni, így az autóiparban, a munkahelyek szempontjából az európai gazdaság egyik legfontosabb ágazatában gondoskodni kell arról, hogy ugyanúgy meglegyen az elektromos autók és az akkumulátorok fejlesztéséhez szükséges tudás, mint a belső égésű motorok esetében, mert ha ezzel a tudással csak Ázsia rendelkezik, "a munkahelyek is oda vándorolnak".

A "digitalizáció kulcsfontosságú területein", köztük a mesterséges intelligencia területén pedig a lehető legszorosabb együttműködésre van szükség a behozhatatlan lemaradás elkerülése érdekében. Ez ma gazdasági versenyképességi ügy, "de hosszabb távon biztonsági kérdés is" – írta az osztrák kancellár.

Az EU működését tekintve azt az elvet érdemes követni, hogy "legyen kevesebb szabály, de azokat tartsuk is be". A költségvetési politikában, a menekültügyet szabályozó dublini megállapodással összefüggésben, vagy éppen a jogállamiságot illetően "a túl sok kivétel nem csupán hitelességünket veszélyezteti, hanem együttműködésünk egyes alaposzlopait is" – fejtette ki Sebastian Kurz.

Hozzátette: az EU lehetséges jövőjéről az Európai Bizottság által felvázolt öt forgatókönyv közül azt kellene követni, amely a "kevesebbet hatékonyabban" gondolatára épül, vagyis olyan EU-ra van szükség, amely "erős a nagy kérdésekben, például a külső határok védelmében és a külpolitikában, és visszahúzódik azokban a kérdésekben, amelyeket a régiók vagy a tagállamok jobban el tudnak rendezni".

A külpolitikával kapcsolatban aláhúzta, hogy szakítani kell az egyhangúlag hozott döntések rendszerével, mert az érdekek különbözősége miatt gyakran nemigen lehetséges valamennyi tagállam teljes egyetértése.

Sebastian Kurz arról is írt, hogy az EU nem fordulhat el a Nyugat-Balkántól, különben "vákuum keletkezik, amelyet harmadik országok, például Kína, Oroszország vagy Törökország tölt majd be". A nyugat-balkáni országok elkötelezettek az EU értékei iránt, és a térség stabilitása az EU alapvető érdeke.

Mint írta, az eddigi eredmények "egészséges európai magabiztossággal" tölthetik el az EU polgárait. Ez nem lehet "hiú büszkesség, és sosem nacionalizmus, hanem olyan öntudatosság, amelyben a hála és a felelősségtudat" is benne van, mert a mai európaiak feladata az "európai életforma" megőrzése a következő nemzedékek számára. Ezért minden országban és valamennyi országnak együtt, "a sokszínűségben egyesülve" irányváltást kell végrehajtani és bátor döntéseket kell hozni Európában.

(MTI)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »