Külügyminisztere szerint Trump "teljes mértékben tisztában van" azzal, hogy Oroszország beavatkozott a választásba

Nem változott Washington politikája az Oroszországgal szemben hozott szankciók ügyében – jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságában tartott szerdai meghallgatásán.

Álláspontját a miniszter rövid nyilatkozatban fejtette ki, kitérve elsősorban a Helsinkiben tartott amerikai-orosz csúcstalálkozóra és az Észak-Koreával kapcsolatos amerikai kormánypolitikára. Közölte: a Helsinkiben tartott csúcstalálkozón az amerikai fél azt próbálta kifürkészni, hogy Moszkvának szándékában áll-e a kétoldalú viszony javítása. „Most az orosz térfélen van a labda” — szögezte le.

A külügyminiszter arról tájékoztatta a szenátorokat, hogy mind Szíria, mind Ukrajna ügyében az amerikai fél „az Egyesült Államok alapvető stratégiai érdekeit védelmezte”. Nem kerültek szóba az Oroszország elleni szankciók, és nem született megállapodás Ukrajna ügyében – szögezte le. Megerősítette, hogy az amerikai kormány nem ismeri el a Krím annektálását. A szíriai konfliktus rendezését illető esetleges Trump-Putyin megállapodásról – amelyről az amerikai sajtó többnyire orosz forrásokra hivatkozva hírt adott – nem kívánt nyilatkozni, mint fogalmazott: e részletek feltárása nem az ő dolga.

Pompeo megerősítette, hogy az amerikai kormány soha nem fogja elismerni a Krím orosz annektálását. Ezen a ponton megjegyezte, hogy a Trump-kormány 213 büntetőintézkedést tart érvényben Oroszország ellen — szigorúbb vele szemben, mint bármely korábbi amerikai kormány —, és a külügyminisztérium kész közösen kidolgozni a szövetségi parlamenttel egy új törvényt az Oroszország elleni szankciókról.

Az új rendeletben felelősségre vonnák Moszkvát mindazon cselekedeteiért, amelyeket a világban tesz. Meg kell fizettetni Moszkvával tettei árát, „ha ehhez megtaláljuk a megfelelő helyeket és eszközöket”— szögezte le. Szerinte bizonyos orosz magánszemélyekre, oligarchákra kellene koncentrálni, és olyan szankciókat bevezetni, amelyek az orosz gazdaságot sújtják, mert az ilyenek érintik Moszkvát érzékenyen.

Észak-Koreáról szólva Pompeo leszögezte: az amerikai kormány a „türelmes diplomácia” mellett kötelezte el magát, és értékelése szerint már haladást is elértek a Phenjannal folytatott tárgyalásokon. Ugyanakkor az egyik szenátor kérdésére elismerte: Észak-Korea változatlanul folytatja az atombombához szükséges hasadóanyagok előállítását, annak ellenére, hogy ígéretet tett az atomfegyver-mentesítésre. Arra a kérdésre azonban nem kívánt válaszolni, hogy tudomása szerint Phenjan folytatja-e a tengeralattjáróról indítható ballisztikusrakéta-kísérleteit.

A meghallgatáson a szenátorok leginkább azt sérelmezték, hogy nem kapnak megfelelő tájékoztatást a kormányzat külpolitikai döntéseiről, és a legtöbb kérdés az amerikai-orosz viszonyt, konkrétan a Donald Trump és Vlagyimir Putyin négyszemközti találkozóján elhangzottakat firtatta.

A meghallgatáson a szenátorok – mind a demokrata, mind a republikánus pártiak – bírálták Donald Trump republikánus párti elnök külpolitikáját, az arról szóló megfelelő tájékoztatás hiányát és azt, hogy az elnök cselekedeteivel óriási bizalmatlanságot kelt saját népében. Bob Corker bizottsági elnök is bírálta Trumpot amiatt, hogy „nagyon tehetséges”, a „népét szerető” államférfinak nevezte Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt, pedig ismert, hogy milyen súlyos jogsértések történnek az országban.

A szenátorok több kellemetlen kérdést tett fel Pompeónak azzal kapcsolatban, hogy az elnök Helsinkiben miért nem vonta felelősségre orosz hivatali kollégáját a 2016-os amerikai választásokba való állítólagos orosz beavatkozásért. „Nagy a bizalmam Önben, hazafinak tartom, de az elnök cselekedetei mégiscsak óriási bizalmatlanságot keltenek a nemzetben” — mondta a külügyminiszternek ki Bob Corker, a bizottság republikánus párti elnöke. „Van stratégia a mögött, hogy Ön kétségeket kelt mindkét párt szenátoraiban, az amerikai népben azt illetően, hogy mik az elnök indítékai?” — kérdezte Corker, aki a Reuters hírügynökség szerint rendszeresen bírálja az elnököt.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Donald Trump elnök „teljes mértékben tisztában van” azzal, hogy Oroszország beavatkozott a 2016-os amerikai választások folyamatába. Hozzátette: Helsinkiben ő maga, személyesen is közölte az orosz partnerekkel, hogy „komoly következményei lesznek a demokratikus folyamatainkba történő beavatkozásnak”. A szenátoroknak válaszolva elmondta: a csúcstalálkozón szóba kerültek gazdasági kérdések, az amerikai elnök felvetette a terrorellenes tanács újbóli létrehozását, és megvitatták, hogyan lehetne politikai megoldást találni a szíriai konfliktusra.

(MTI nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »