Kultúraváltás is kellene

A hazai munkabérek nyugat-európai fizetésekhez való felzárkóztatását kezdeményezte Volner János jobbikos képviselő néhány hete, az EU-csúcstalálkozót megelőző egyeztetésen a miniszterelnöknél, amelyet a politikus szerint Orbán Viktor elutasított.

A béremelés lehetőségeiről ezúttal Baritz Sarolta Laura közgazdászt, a Sapientia és a Corvinus-egyetem tanárát, Domonkos-rendi nővért kérdeztük. Mint rámutatott, a munkabérek növekedése Magyarországon már most érzékelhető: a reálbérek hét százalékkal emelkedtek az elmúlt évhez képest, a Nemzetgazdasági Minisztérium több lépést tesz a hazai bérszínvonal emelkedéséért, például növelte az orvosok, és a közszféra dolgozóinak fizetését, és csökkennek a közterhek is. Laura nővér szavai szerint etikus alapokon nyugvó, átlátható működéssel a vállalat hozzáadott értéke növekedhet, ami lehetőséget kínál a bérek emelésére is. Jó hír, hogy a kormány további adó- és járulékcsökkentést tervez a fizetések növeléséhez, ám átfogó gazdaságpolitikai intézkedésékre és a vállalati kultúra emelésére is szükség van.

 Baritz Sarolta Laura Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet  

Az innovációs készség hiánya

Jelenleg az olcsó munkaerő miatt vonzó a hazai munkaerőpiac, ez pedig nem kedvez az innovációnak és a hazai technológiai fejlesztéseknek. A nehézséget az okozza, hogy a befektetőknek nem érdekük az innováció, a kutatás-fejlesztés finanszírozása. – Ahhoz, hogy ez a helyzet megváltozzon, új gazdaságpolitikai eszközökre van szükség; arra kell ösztönözni a társaságokat, hogy termelékenységüket a modernizálással fokozzák, s az összeszerelői státust másodlagossá kellene tenni – fogalmazott a közgazdász, megjegyezve: a kis cégeket az innovációs készség hiánya jellemzi, és továbbra is erős a fekete- és szürkegazdaság, bár hatékony lépések történtek a fehérítésre, például az online pénztárgépek bevezetésével. A rossz vállalati kultúra lebontásában nagy szerepe van az oktatásnak, a médiának és a példamutató magatartásnak.

Baritz Sarolta Laura a bérek kapcsán kifejtette: a minimumjövedelmeknek minden esetben el kellene érniük azt a szintet, amely az alapvető szükségletek kielégítéséhez kell. Kitért ugyanakkor arra is, hogy a bérminimum megállapításakor az úgynevezett „valódi” objektív szükségletekre kellene alapozni. Ebben az objektív mércében az erény, az erkölcsi normák meghatározó szerepet játszik.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 08.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »