Kulturális veszteségeink IX.

Kulturális veszteségeink IX.

Ó, de jó is volt 14 évesen bömböltetni a szalagos magnóról a When I Kissed The Teacher című ABBA-számot! A cukormázos műfajon belül legalább akkora forradalom volt ez a dal, mint a Sex Pistols királynőgyalázó God Save the Queenje, amelyről én 14 évesen persze nem hallhattam, hiszen hermetikusan el voltam zárva a haladó rockzenétől.

Előbb a szociban is legálisan fogyasztható ABBA, később a The Clash és a Stranglers lett számomra meghatározó élmény, amíg 20 évesen fel nem fedeztem magamnak Laurie Andersont és Bob Dylant. De ez már egy másik történet.

Ha ciki, ha nem, tíz évvel ezelőtt én is imádtam a Mamma Mia! című zenés filmet. Megemeltem kalapom a forgatókönyvíró előtt, aki olyan ügyesen építette be a dalszövegeket a történetbe, hogy az néhol már-már a zsenialitás határát súrolta. A Slipping Through My Fingers alatt bizony bőgtem a moziban, mint szopós borjú, miközben ostoroztam is magam, hogy hát mennyire szégyenletes ez: a hollywoodi filmcsináló gépezet ím, győzelmet aratott felettem.

Eltelt tíz év, itt a Mamma Mia! második része, Here We Go Again alcímmel, ami vitán felül zseniális. (A sárga irigység önt el, amiért én képtelen vagyok ilyen alcímeket kigondolni.) Bár, amióta láttam a második részt, folyamatosan azon agyalok, hogy mely maradék ABBA-számokat lehetne felhasználni a harmadik részhez. Összeraktam egy tizennégyes listát olyan számokból, amelyek még nem szerepeltek, és szövegileg szépen beépíthetők lennének egy történetbe. A nyitó szám nálam a Happy New Year, az utolsó a Rock Me. (A további dalcímekért és a történetért tízezer euró ellenében lehet jelentkezni nálam).

De kanyarodjunk vissza a When I Kiss The Teacher című számhoz. Ez az első őrület a Mamma Mia! második részében – Donna diplomaosztója, ahol persze ellopja a show-t két barátnőjével együtt, cuppanós csókot nyomva a taláros professzor asszony arcára – mintegy köszönetképpen. Az eredeti dalban bizony férfi volt a tanár, akit a csaj megcsókolt, nem köszönetképpen, hanem csak úgy. Hűha! 1976-ot írtunk, szerintem ez a popzene történetének első szexuális zaklatást taglaló slágere, amely ráadásul a tanárát megcsókoló lány szemszögéből ábrázolja a történteket, mintha a pasi nem is lenne ludas, mintha a lány irányítana, nem a felnőtt férfi, akire a lány rá van bízva a tanítás ideje alatt.

Naná, hogy ezen változtatni kellett a Mamma Mia! második részében. „A tanárnak nőnek kellett lennie, és punktum” – mondta röviden Björn Ulveus, az eredeti dal és valamennyi ABBA-sláger szövegírója a miérteket firtató újságírói kérdésre. A film első grandiózus bulija tehát a diplomaosztón robban ki, Donnának és barátnőinek köszönhetően. Nagy kár, hogy az alkotók nem vállalták fel az eredeti dalszöveget. Szerintem sokkal bátrabb megoldás lett volna, ha Donna egy férfi tanárt csókol meg. Ezzel a gesztussal felhívhatta volna a metoo-mozgalom támogatóinak figyelmét azokra a vagány csajokra, akik úgy játszanak a pasikkal, mint macska az egérrel: ha megkívánnak valakit, megszerzik, majd tovább libbennek – úgy, ahogy ez fordított esetben természetesnek tekintendő társadalmunkban….


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »