Különleges Zalaegerszeg

Különleges Zalaegerszeg

Zalaegerszeget – teljesen igazságtalanul és méltánytalanul – sokan tekintik kis országunk egyik „szegének”, a fősodortól távoli csücskének. Pedig Deák Ferenc szülőföldjének fővárosa nagyon sok kincset kínál az ide látogatóknak.

A város vezetésének, Balaicz István polgármesternek, a helyi Tourinformnak vagy éppen a Zala Megyei Levéltárnak s a régió szerelmesének és értő kutatójának, sok, országos érdeklődésre méltó kiadvány gazdájának, Őriné dr. Bilkei Irénnek, a levéltár címzetes igazgatójának köszönhetően bőven van miből felkészülniük azoknak, akik szeretnék alaposabban megismerni ezt a várost. Jelen írásom címe is egy ilyen, nagyon változatos, érdekes helyi miniútikönyvre, a 2017-ben megjelent Különleges Zalaegerszegre utal. De ugyanilyen beszédes és jó című, tartalmú kis útikalauz az ugyanebben az esztendőben publikált Zalaegerszeg titkai is. Ezekből a „titkokból” most csupán néhányat osztok meg az olvasókkal.

Az első a város múltjának egy értékes dokumentuma, egy ősfotóval felérő, 17. századi rajz, amelyet a korabeli Magyarország számos pontját érzékletesen megörökítő Johann Le Dentu készített.

Zalaegerszeg legfőbb értékei között kitüntetett helyet foglal el a Mindszenty téren álló Mária Magdolna-plébániatemplom, amely a város meghatározó jelentőségű épületeinek egyike. A város szülötte és rajongója, a tudós és költő Keresztury Dezső e szavakkal vallott: „(…) a város művészileg legjelentékenyebb épülete (…) A dunántúli barokk nehézkes, de darabosságában is vonzó stílusában épült, s úgy ült, terebélyesen, földhöz lapulva a város közepén, mint egy gondos kotlóstyúk.” A templomról csak külső felvételt tudtam készíteni, mert látogatásunk idején éppen gyászmisét tartottak, s azt nem zavarhattuk meg.

Hírdetés

Kárpótlásul álljon itt egy felvétel a Szentháromság-szoborról, amelynek kalandos történetét érdemes részletesebben elmesélni. Ezen a Szentháromság-szoborkompozíción, annak mozgalmas talapzatán Szűz Mária, Péter és Pál apostol mellett ott látható az Árpád-ház két szentje, István király és fia, Imre herceg is. A nevezetes szobor a közeli Keszthelyen, a híres Zitterbarth József műhelyében készült, 1809-ben. A szoborcsoport elemeit Zalabéren keresztül, szekéren utaztatták át Zalaegerszegre, a költségeket a városi céhek, legnagyobb mértékben a csizmadiák vállalták. „Utazó” szobor volt ez a városon belül is. Hol itt, hol ott, de mindig a közelben hallgatta a plébániatemplom harangjainak szavát. Mostani, nagyon szépen, igényesen restaurált állapotában 2006 őszén került immáron végleges helyére, a templom bejárata előtti Mindszenty térre. A Szentháromság-szobortól mindössze pár lépésre, a templom északi oldalán látható egy kivételes szépségű, a 18. században készült Szent Flórián-szobor, amely a tűzoltók védőszentjét éppen szolgálat közben ábrázolja, amint vizet önt egy lángokban álló házra. Emlékeztethet ez a szobor a várost 1760. május 18-án pusztító tűzvészre is, amelynek alkalmával közel kétszáz egerszegi vált otthontalanná.

Eddig elsősorban Zalaegerszeg szakrális emlékeiből mutattunk be néhányat. Kedvcsináló barangolásunkat fejezzük be a Zala Megyei Levéltár gyönyörű neoklasszicista épületének lépcsőházrészletével, egy belső felvétellel, amely akkor készült, amikor Bilkei Irén kalauzolásával ízelítőt kaphattunk e tudományos műhely hangulatából.

Petrőczi Éva

Magyar Kurír

Az írás az Új Ember 2019. július 28-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »