Külföldi lapok a magyar referendumról

Számos lap és hírportál foglalkozott a kvótareferendummal hétfői számában.

A Libération című francia lap szerkesztőségi írásában azt javasolta Franciaországnak, hogy két népszavazási kérdéssel válaszoljon a magyarországi kvótareferendumra: az egyiket a kelet-európai munkavállalók franciaországi alkalmazásáról, a másikat a dél- és felet-európai országok pénzügyi támogatásáról.

A lap brüsszeli tudósítója, Jean Quatremer szerint “Orbán ahelyett, hogy megvárta volna az Európai Bíróság döntését, meg akarta leckéztetni az uniós intézményeket és partnereit, bebizonyítva azt, hogy távirányított népének akarata felsőbbrendű az európai jogállamiságnál”.

http://www.liberation.fr/planete/2016/10/02/dans-l-ue-la-solidarite-n-est-pas-a-sens-unique_1518382

A konzervatív Le Figaro szerint a nemek nagyarányú győzelme segítheti a miniszterelnököt abban, hogy 2018-ban megnyerje a választást. 

http://premium.lefigaro.fr/international/2016/10/02/01003-20161002ARTFIG00171-hongrie-le-pari-d-orban-contrarie-par-l-abstention.php

Stop Orbánnak címmel számolt be a magyar népszavazás kimeneteléről a Corriere della Sera. A legnagyobb olasz napilap kommentárja szerint Orbán Viktor pofont akart adni Európának, de a magyarok adtak neki egyet.

Az újság azonban hangsúlyozza, hogy a “magyar kérdés” ezzel még nincsen lezárva: Orbán Viktor továbbra is azonosítani fogja a migrációt a terrorizmussal. A Corriere ugyanakkor úgy véli, a magyar kormányfő nem tett mást, mint felgyorsította az EU-ban zajló folyamatokat, amelyek az olasz lap szerint a migrációban segítségre váró Olaszországot és Görögországot sújtják.

A magyar népszavazás kárt okozott az ország megítélésében és Európa jövőbeli sorsát tekintve is, Európa lépésről lépésre saját veszte felé halad – írta a La Repubblica.

A jobbközép Il Giornale szerint az EU most azt figyeli, mit csinál Orbán a “félig üres, félig teli” poharával. A napilap kétségesnek tartja, hogy a magyar miniszterelnök az EU-val való teljes törésre “merészkedik”.

Az Il Messaggero a magyar büszkeség és az európai kolosszus küzdelmének nevezte a népszavazást, hangsúlyozva, hogy eredménytelensége ellenére politikai sikert hozott Orbán Viktornak.

A La Stampa úgy látja, hogy Orbán Viktor nem győzte le az EU-t, de az uniónak figyelembe kell vennie a magyar referendumot.                 

Vesztésre vitte Orbán Viktor az Európai Unió elleni küzdelmét, mivel nem tudott elég embert mozgósítani ahhoz, hogy elérje az érvényességi küszöböt – írta a La Libre Belgique című belga napilap internetes oldalán hétfőn. A kormányfőnek még sincs oka panaszra, mivel a menekültek kötelező betelepítését elutasítók nagymértékű győzelmet arattak. A nemek győzelme valószínűleg erősíteni fogja Orbán belföldi pozícióját, és finomítja vezetői arculatát az európai migrációellenesek táborában – írta a napilap.

Az RTBF belga közszolgálati rádió és televízió internetes oldalán közzétett írása szerint az uniós menekültpolitikát elutasító szavazás megerősíti Orbán Viktor pozícióját, amely az egymást követő harmadik kormányának megalakulásához vezethet 2018-ban.

Még ha Brüsszelben “idegengyűlölő számkivetettként” tekinthetnek is Orbán Viktorra, a menedékkérők újraelosztását célzó kvótákról kiírt népszavazás eredménye megmutatta, hogy országa kiáll a magyar miniszterelnök mellett, ami sok uniós vezető esetében nem magától értetődő napjainkban – írta összeállításában a Politico brüsszeli hírportál.

A cikkben arról számoltak be, hogy a kötelező uniós kvóták szempontjából értelmetlen volt a referendum, annak terveitől ugyanis a jelek szerint visszalépnek az európai vezetők, a népszavazás azonban jól demonstrálta Orbán Viktor hazai támogatottságát, és ez tovább erősítheti befolyását az Európai Unióban.

“Egy erős hazai bázis uniós szinten is nagyobb beleszólást biztosít Orbánnak” – fogalmazott Mujtaba Rahman, az Eurasia Group nevű globális kockázatelemző csoport szakértője. Hozzátette, hogy a történtek valószínűleg bebetonozzák a Fidesz előnyét az ellenzékkel szemben.

“(Orbán Viktor) a referendumok ezen korszakában meg akarja mutatni, hogy saját céljaira tudja használni a népszavazásokat, nem fél konzultálni a választókkal” – jelentette ki Milan Nic, a pozsonyi GLOBSEC politikai intézet egyik vezető munkatársa.

A Politico Rácz Andrást, a finn Külügyi Intézet kutatóját is megszólaltatta, aki szerint az igazán “égető” problémákról terelték el a figyelmet a népszavazással.

A The Wall Street Journal című amerikai napilap európai kiadásában azt írták, a népszavazásnak még érvényesség esetén sem lenne sok azonnali következménye az EU migrációs politikájára, mivel Brüsszel amúgy is lemondani látszik a kötelező kvótákról.

A német napilapok hírportáljukon közöltek írásokat a magyar népszavazásról, mert a nemzeti ünnep miatt hétfőn nem jelennek meg nyomtatott újságok. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung A magyarok megtagadják a szavazást a menekültkvótákról címmel közölte Stephan Löwenstein írását, aki kiemelte, hogy a kormány “példátlan” kampányát tekintve a szavazás érvénytelensége “érzékeny vereség” Orbán Viktornak. Kifejtette: az alacsony részvételi arány a politikusokkal szembeni általános elégedetlenséget is tükrözi, és a “masszív korrupciós vádakkal” terhelt kormánynak szembe kell néznie azzal a “súlyos bizalomvesztéssel” is, amelyet az utóbbi évben elkendőzött a menekültkérdés.

A konzervatív Die Welt Orbán most az alapelvekről akar vitázni az EU-val címmel közölte Boris Kálnoky beszámolóját, miszerint a népszavazás az alacsony részvételi arány miatt kudarcba fulladt ugyan, de ez “cseppet sem változtat Orbán miniszterelnök stratégiáján”, aki a 2018-as országgyűlési választásra tekintve a menekültügy felhasználásával “hosszú és tartós konfliktust” akar kialakítani az EU-val.

A szerző kiemelte, hogy a 2018-as biztos és nagyarányú győzelemhez Orbánnak szüksége van “ellenségképekre”, és ezt a szerepet az uniós bürokratákkal és a menekültválsággal kívánja betölteni, azonban az ország EU-tagságát nem kérdőjelezi meg.

A Die Zeit című liberális hetilap Magyarország – Amikor a populista leleplezi magát címmel közölte Philip Faigle írását, aki kiemelte, hogy Orbán Viktor Németországban ugyan gyakran “népvezérnek” tűnik, de hazájában korántsem kétségbevonhatatlan, vitathatatlan tekintély, és annak ellenére is csupán minimálisan több embert tudott “nem” szavazatra buzdítani, mint a Fidesz és a Jobbik bázisa, hogy hatalomra kerülése óta állandóan mozgósítja a népet, és igen drága, részben idegenellenes kampányt folytatott, amellyel szemben “gyakorlatilag nem volt ellenkampány”.

Hozzátette: “a populista a vereség pillanatában leplezi le magát”, és míg egy demokrata el tudja ismerni vereségét, a populistának muszáj megszépíteni, győzelemként ábrázolni a kudarcot. Azt is kiemelte, hogy a referendum révén politikai szempontból “gyakorlatilag semmi sem változik”.

Az ARD országos köztelevízió Tagesthemen című híradójában kiemelték: Orbán Viktor a népszavazás révén “bizonyára némileg meggyengülve megy majd Brüsszelbe”, de kitart a menekültügyben követett “kemény irányvonala” mellett. Hozzátették: tagadhatatlan, hogy Brüsszelben tapasztalható “egy kis káröröm”, az Európai Parlamentben azt mondják, a népszavazás “klasszikus öngól” a kormányfőnek.

A The Times című konzervatív brit napilap elemzésében Orbán Viktorra, illetve az EU-tagságról tartott brit népszavazásra utalva úgy fogalmaz: a jelek szerint egy európai vezető ismét a saját kárán tanulta meg, hogy egy népszavazás miként sülhet el rosszul.

A szerző szerint a kormányfő nem a megfelelő tanulságokat vonta le a brit referendumból, mivel azt hitte, hogy szabaddá vált a pálya Brüsszel ostorozására.

A cikk szerint a népszavazás célja annak bemutatása lett volna, hogy az ország alkotmányos változtatásokat akar. Orbán Viktor most minden erejével megpróbálja úgy beállítani az eredményt, hogy a nemek hatalmas aránya megadta neki erre a felhatalmazást, annak ellenére, hogy a részvétel nem érte el az érvényességi küszöböt – írta a The Times.

Orbán Viktor “kínos kudarcot szenvedett” az Európai Unió migrációs politikája elleni harcában, mivel a migrációellenes referendumon győzelme elmaradt az alacsony részvételi arány miatt – írta a Financial Times című brit üzleti napilap elemzésében hétfőn.

A lap szerint csalódás Orbán Viktornak az eredmény, amelyben keserű csavar, hogy ő illesztette az alaptörvénybe azt az érvényességi küszöböt, amelyet támogatóinak nem sikerült elérniük. A cikk értékelése szerint az alacsony részvétel sebezhetővé teszi Orbánt a belföldi jobboldali és baloldali támadások szempontjából. Az elemzők szerint az eredmény megerősítette, hogy növekszik az idegengyűlölet Magyarországon, de hangsúlyozta Orbán belpolitikai stratégiájának sikerét is – írta Andrew Byrne.

Egy másik, Tony Barber által jegyzett kommentár szerint a referendum nem tudott megfelelni kettős céljának: egyrészt azt, hogy Orbán megszilárdítsa eleve kiterjedt belföldi hatalmát, másrészt hogy erősebb pozícióba kerüljön az Európai Unió hatalmi politikájában. A lap szerint az alacsony részvétel nem szükségszerűen jelenti az orbáni politika elutasítását. A cikkíró szerint belföldi és uniós színtéren Orbán a szavazásból politikailag meggyengülten kerül ki.

Egységesen szégyenletesnek minősítették a vasárnapi népszavazást a hétfői török napilapok. A Habertürk című tekintélyes újság embertelennek nevezte a voksolás eredményét, amelynek értelmében az érvényes szavazatot leadók több mint 98 százaléka nem fogadna be menekülteket. A baloldali Vatan nevetségesnek találta, hogy “a referendumot mindössze 1294 menekült miatt hívták össze”.

A lapok kiemelték: a választásra jogosultak kevesebb mint 50 százaléka járult az urnákhoz, így a referendum érvénytelen lett.

A kormányközeli Günes úgy fogalmazott, hogy Magyarország “gyorsan elfelejtette a múltját”, és “történelmi hálátlanságának” nevezte a választók döntését. Az újság emlékeztetett: 1956-ban a szovjet támadás következtében 200 ezer magyar hagyta el hazáját. Mint írták: a határain felhúzott pengés drótkerítéssel “Magyarország könyörtelenségben élen jár az Európai Unió országai között”.

A kormánypárti Karar szerint az unióban Magyarország folytatja a legellenségesebb politikát a menekültekkel szemben. A lap a Nyugat rasszizmusának növekedésére hívta fel a figyelmet.

A Vecernji List című horvát napilap a letelepedési kötvényre utalva azt írta, akinek van pénze, várják, a többiekre drótkerítés vár. Habár a kötvényt igénylők kulturális és vallási szempontból nem illeszkednek az európai hagyományokba, mégis “megvehetik” a jogot az itt tartózkodásra, míg más, többségükben muzulmán vallású embereket, akik a háborúk elől menekülnek, sem a magyar kormány, sem a lakosság nagy része nem akar befogadni – írta az újság.

“Könnyebb a migránsokat kerítéssel vagy népszavazással távol tartani, mint befogadni őket, és erőfeszítéseket tenni egy olyan társadalom kialakítására, amely elfogadja és integrálja a bevándorlókat” – folytatta a lap.

Orbán Viktor ebben nincs egyedül, ezt az álláspontot képviseli több európai uniós politikus is – írja a lap.

Bár a magyarországi népszavazás kérdésének megfogalmazása populizmusról árulkodott, Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter nyilatkozata, aki egy lapinterjúban nyíltan elutasította a kvótákat, teljesen más megvilágításba helyezte a magyar referendumot – írta a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap.

Az újság szerint Kurz állásfoglalásával megszűnt az az eddig szinte természetesnek tartott helyzet, amely a kvóták ügyében az EU-t egy nyíltnak és befogadónak tartott Nyugatra, illetve egy bezárkózó és reakciós Keletre osztotta. Az osztrák diplomácia vezetője ugyanis kimondta a lényeget, hogy a népszavazásra nem lett volna szükség, ha a külső schengeni határok megfelelően védve lettek volna – mutat rá a Lidové Noviny.     

A Mladá Fronta Dnes című cseh lap szerint a magyarországi népszavazás nem erősítette meg Orbán Viktor pozícióját, de kudarcot sem jelent számára. “Az eredmény a kettő között van” – vélekedik a liberális napilap.     

A Právo című cseh baloldali napilap szerint Orbán Viktor nyilván számolt az alacsony részvétellel, semmit sem akart kockáztatni, és ezért jelentette ki már jó előre, hogy az igenek és a nemek aránya a fontos.

“Nem győzelem Orbán nyeresége” – írta egyik hétfői kommentárja címében a liberális pozsonyi Sme, amely szerint a magyar népszavazás bája, hogy annak eredményét mindenki a saját szája íze szerint magyarázhatja. A lap kommentátora, megjegyezte: a magyar kormányfő ellenfele a népszavazáson csak az apátia volt, és azt sem tudta legyőzni.

http://komentare.sme.sk/c/20293940/orbanova-vyhra-nie-je-vitazstvom.html?piano_d=1

A Sme főszerkesztője, Beata Balogová kommentárjában úgy vélte, hogy Orbán Viktor kinyilatkoztatott győzelméből Magyarországnak nem lesz haszna, ám az árát mindenki meg fogja fizetni. Megjegyezte: a referendum nem volt más, mint a magyar kormányfő saját kampánya.

http://komentare.sme.sk/c/20293784/ucet-za-neuspesne-madarske-referendum-zaplatia-vsetci.html?piano_d=1

A vasárnapi referendum nagyon rossz hír Európánk, mert a brit után a következő olyan népszavazás, amely aláássa az unió létét – állította “Orbán játéka a tűzzel” címen megjelent írásában hétfőn a pozsonyi Hospodárské Noviny kommentárírója, Peter Novotny. Megjegyezte: Brüsszelnek a népszavazásra nem volna szabad csak legyintenie.

http://komentare.hnonline.sk/komentare-hn/835714-orbanova-hra-s-ohnom

Jelképes győzelemnek minősítette a kvótareferendumot a lengyel közszolgálati hírtelevízió (TVPInfo) hírfőszerkesztőségének vezetője. Az eredménynek gesztusértéke van, mely tiltakozást fejez ki “a Németország által folytatott teljesen abszurd migrációs politikával” szemben – értékelt Dawid Wildstein.

A WSieci című konzervatív hetilap szerkesztője, Aleksandra Rybinska az egyik vasárnap esti tévéműsorban úgy vélte: a szavazási hajlandóságot paradox módon a hatásos magyar határvédelmi politika csökkentette.     

“Magyarországon a bevándorlás témája már nem annyira forró, hiszen Orbán kerítést emelt, és nem engedi, hogy a migránsok behatoljanak Magyarországra” –  mondta, hozzátéve: nem is a részvételi arány volt a tét, a referendum az uniós bevándorlási politikát ellenző gesztusként volt fontos.

A(z érvényességi) küszöböt nem sikerült meghaladni, de a győzelem nyilvánvaló: mindössze néhány százalék hiányzott ahhoz, hogy érvényes legyen a népszavazás Magyarországon – írta hétfőn a Vesztyi.ru orosz közszolgálati hírportál.

A kommentár szerint Orbán Viktor kormánya sikeresen kiállta a próbát, mert az uniós kvótára a választók több mint 90 százaléka mondott nemet.

“Ily módon a magyarok teljes mértékben támogatják Orbán Viktort a migrációs politika kérdésében” –  írta Jelena Bityukova, aki szerint nem kizárt, hogy az eredményen felbátorodva Csehországban vagy Szlovákiában is hasonló népszavazást rendezzenek.

Az osztrák Der Standard című lap Túl sok hűhó a semmiért című cikkében a szerző úgy véli, hogy Orbán Viktornak a szavazással több veszítenivalója volt, mint nyernivalója, hiszen támogatói közül többen alig lelkesedtek a költséges kampányért.

Orbán Viktor érvényes referendum nélkül is folytatni fogja Brüsszel-ellenes politikáját – olvasható a Kurier című osztrák lap honlapján. A szerző a szavazás kimenetelét a kormány vereségeként értékeli. A cikkíró megállapítása szerint a szavazásnak szimbolikus jelentősége van, hiszen Orbán szószólója lett azon államoknak, amelyek az uniós integráció ellen foglalnak állást, és a nemzetállamok jelentőségét akarják hangsúlyozni.

A Fidesz az unióval való hosszantartó konfliktusát alapozta meg – olvasható a Die Presse című osztrák lap hétfői számának cikkében. A szerző ugyanakkor megjegyzi, hogy a Fidesz fellegvárának számító településeken tapasztalt viszonylagosan alacsony választási részvétel nem jó jel a pártnak 2018-ra nézve. A biztos és határozott győzelemhez Orbánnak tartósan fel kell építenie az ellenségképet – véli a szerző.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »