Küldetése utolsó szakaszhoz ért a Cassini űrszonda

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Szaturnusz körül keringő űrszondája, a Cassini megérkezett a bolygó külső gyűrűihez, hogy alábukva a gyűrűk közé öt hónapon át tanulmányozza azokat, mielőtt befejezi küldetését.

Pályára állásában kedden a planéta nagy holdja, a Titán gravitációs ereje volt segítségére. Az űrszonda első körét szerda éjjel kezdte meg, az első gyűrűn a tervek szerint vasárnap halad át.

A Szaturnusz gyűrűi 6630 és 120 ezer 700 kilométer magasságban találhatók a Szaturnusz egyenlítője fölött. Vastagságuk mintegy 10 méter, helyenként azonban 4 kilométeres magasságot elérő „hullámok” találhatók bennük.

A Cassini minden hetedik napon „bukik alá” az ismeretlen térségben, és húsz ilyen alábukást akar végrehajtani, hogy megfigyelje a Szaturnusz egyes miniholdjait és mintát vegyen a gyűrűk részecskéiből és gázaiból.

Ezután szeptemberben még egy utolsót ugrik a mélybe, hogy a bolygó légkörébe zuhanva befejezze küldetését.

A Szaturnusznak öt fő és több kisebb, halványabb gyűrűje van, amelyek jég- és kőzettörmelékből állnak. Az elsőt Galilei fedezte fel 1610-ben. A gyűrűket a felfedezés sorrendjében az ábécé betűivel jelölik.

A Cassini először egy halványabb, meteorok alkotta, két holddal keringő gyűrűt érint, a lényegesen sűrűbb F gyűrűt márciusban és áprilisban célozza meg – közölte a NASA pasadenai bolygókutató központja (Jet Propulsion Laboratory, JPL).

A viszonylag keskeny, 800 kilométer szélességű F a Szaturnusz legkülső nagyobb gyűrűje, melynek anyaga – úgy tűnik – folyamatos áramlásban van.

„Noha olyan közel repülünk az F gyűrűhöz, mint még soha, így is több mint 7800 kilométerre leszünk tőle. Ebben a távolságban igen kicsi az a kockázat, amelyet az űrtörmelék jelentene” – magyarázta Earl Maize projektmenedzser.

A Cassini ugyanakkor mintegy 90 ezer kilométerre megközelíti a Szaturnusz felhőit is, mielőtt utolsó, halálos ugrását végrehajtja.

Fogytán az üzemanyag

A Cassini-Huygens az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA, az ESA és több európai ország részvételével szervezett űrprogram szondája. 1997-ben indult a floridai Cape Canaveralből. A nagyméretű űrszonda a Vénusz, majd a Föld és a Jupiter gravitációs lendítését kihasználva jutott el a Szaturnusz közelébe 2004 júniusában. Az Európai Űrügynökség (ESA) Huygens leszállóegységet 2005-ben bocsátotta a Titán felszínére.

A Cassini eddig viszonylag nagy távolságból, a gyűrűrendszeren kívülről végezte megfigyeléseit a Naprendszer második legnagyobb bolygójáról. Utolsó keringési pályáin viszont közelképeket készít a gyűrűkről, ami sokat elárulhat e képződmények koráról

Több mint kétmilliárd kilométer megtétele után fogytán az üzemanyaga, ezért a földi irányítók a Szaturnusz légkörébe irányítják, ahol megsemmisül a hatalmas légköri nyomás hatására 2017 szeptemberében.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »