Kreatív adóelkerülés Juncker segítségével

Minden valószínűség szerint a Luxemburgban tett látogatások is közrejátszanak abban, hogy 64 milliárd dolláros vagyonnal büszkélkedhet a világ legnagyobb online áruházának tulajdonosa. A történet ott kezdődik, hogy Jeff Bezos amerikai üzletember embereit 2003 őszén fogadta Jean-Claude Juncker akkori luxemburgi miniszterelnök. A találkozó ténye nem újdonság, a két éve kiszivárgott, a multinacionális cégek adóelkerülési technikáit feltáró dokumentumok szerint valóban ott ült Juncker irodájában négy Amazon-tisztségviselő, akik a cég európai leányvállalatának megnyitásán dolgoztak. Hogy adóoptimalizálásról beszéltek volna, azt az adatszivárgás idején Juncker kategorikusan tagadta. Ám a most a seattle-i bíróság előtt lévő dokumentumok nemhogy megerősítik a találkozó tényét, de előttük fekszik a d’Lëtzebuerger Land luxemburgi újság egy 2014-es száma, amely szerint Juncker felajánlotta az Amazon tisztségviselőinek, hogy segít, ha elakadnak a cégalapításban. Persze ekkor már előrehaladott állapotban volt az Amazon áttelepedése, előzőleg – a bírósági dokumentumok szerint – az online áruház a Deloitte könyvvizsgáló cég véleményét is kikérte, hogy hogyan lehet adóterhet csökkenteni. Az Amazon végül amellett döntött, hogy az Amazon Europe Holding Technologies (AEHT) néven Luxemburgban alapított üzletébe apportálja a cég védjegyeit, intellektuális tulajdonát képező cégelemeket, egyedi szoftvereket. Egy másik itteni Amazon-cég pedig minden évben „megveszi” ezeket az AEHT-től, vagyis jogdíjat fizet értük, jelentősen csökkentve a cég adóköteles bevételét. Az Amazon ráadásul nem volt szívbajos, amikor az európai adóparadicsom segítségét kérte, a cégen belül külön neve (project goldcrest) is volt az intézkedésnek.

A felperes seattle-i adóhivatalnak az tűnt fel, hogy meglepően kevés a pénz, amit a jogdíjakat megváltó és kezelő cég az Egyesült Államokban bejegyzett Amazonnak rendszeresen átutal. A Newsweek amerikai hetilap adatai szerint 2015 utolsó negyedévében az Amazon a 35,7 milliárd dolláros bevétele után csak 73 millió dollárt adózott. A seattle-i adóhivatal megállapítása szerint a cég vezetőit egyetlen cél vezette, a lehető legalacsonyabb adó megfizetése.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 19.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »