Közép-Európa 450 éve példát mutatott a világnak

Kövér László szerint Közép-Európa 450 éve példát mutatott a világnak, és ma is ezt teheti.

Az Országgyűlés elnöke az erdélyi Tordán beszélt erről szombaton azon a hálaadó ünnepségen, amelyet a vallásszabadság első kinyilvánításának a 450. évfordulója alkalmából tartottak. Bejelentette, hogy eleget tesz az erdélyi felkérésnek, és kezdeményezi a magyar Országgyűlésben az erdélyi országgyűlés vallásbékét kimondó tordai határozata emlékének megörökítését.

Kövér László felidézte: az Erdélyben 1568-ban megvalósult felekezetközi békét Európában csak a katolikusok és protestánsok közötti harminc éves vallásháborút 1648-ban lezáró vesztfáliai béke teremtette meg. A vallásszabadságra, mint egyéni jogra csak 1789-ben utalt az emberi és polgári jogok francia nyilatkozata, és ezt az Egyesült Nemzetek Szövetsége csak az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában teljesítette ki és szavatolta a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság egyéni jogát minden ember számára.

Azt is megemlítette azonban, hogy az erdélyi törvényhozók két vonatkozásban nem léptek túl a XVI. századi európai korszellem korlátain. A vallásszabadság jogát nem egyéni, hanem közösségi jogként értelmezték, amelynek csak a katolikus és a protestáns egyházak lehetnek a letéteményesei. Így a korabeli Erdély lakosságának negyedét kitevő románság görögkeleti vallása nem bevett vallásnak, hanem csak tűrt vallásnak minősült, az örmények és a zsidók vallásához hasonlóan.

Kövér László szerint ma az a felismerés biztosíthat térségi stabilitást és szolidaritást, és teremtheti meg az emberek tartós biztonságérzetét, hogy nemcsak “a hit Isten ajándéka” – amint azt az erdélyi országgyűlés Tordán kinyilvánította – hanem az ember teljes önazonossága is az. Ennek a megélését ugyanúgy nem szabad korlátozni, eltéríteni vagy ellehetetleníteni, mint a vallás szabad gyakorlását.

A politikus szerint a keletről nézve nyugatnak, nyugatról nézve keletnek látszó Közép-Európa országait hol nyugatról, hol keletről próbálták meg függésbe hozni és kizsákmányolni a nagyhatalmak. Úgy vélte: a XXI. században immár nem az alávetendők területét, hanem az alávetendők tudatát szállják meg először. Meg akarják fosztani az embert a nemi, a családi, a vallási és a nemzeti identitásától, mert ezáltal már nem képes érdekeinek felismerésére, kinyilvánítására és szükség esetén azok megvédelmezésére sem.

“Rossz hír, hogy Európa népei napjainkban egy ilyen alávetési kísérletnek az alanyai. Jó hír, hogy Közép-Európa nemzeteiben él és munkál az önazonosság megőrzésének az igénye” – fogalmazott a Kövér László. Úgy vélte, nem szabad megismételni a XX. században elkövetett hibákat: “nemzeti önazonosságunkat és törekvéseinket ne egymás ellenében, ne egymás rovására, ne a nemzeti kizárólagosság jegyében, hanem egymást erősítve, a nemzeti méltányosság szellemében éljük, illetve valósítsuk meg”. Hozzátette: mindebben akkor is hinni kell, ha az elmúlt napokban az erdélyi magyarságot ért példátlanul durva és irracionális politikai támadás mindennek ellentmondani látszik.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a vallásszabadság első kinyilvánításának 450. évfordulóján tartott hálaadó ünnepségen az erdélyi Tordán, a római katolikus templomban 2018. január 13-án. MTI Fotó: Biró István

Victor Opaschi a román kormány vallásügyi államtitkára a mai Románia nagy vívmányának tekintette,  hogy sikerült konszolidálnia azt a vallásszabadságot, amelyet először Tordán hirdettek ki. Arra emlékeztetett, hogy a vallásszabadság kinyilvánításának a 450. évfordulója évében Románia az Erdéllyel való egyesülés centenáriumát ünnepli. Úgy vélte: ezt az évet a szolidaritás szimbolikus évévé lehet alakítani.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is kitért beszédében a kettős évfordulóra. Kijelentette: ha 450 évvel ezelőtt lehetséges volt olyan döntést hozni, amely az akkori időkben súlyos konfliktusokhoz vezető alapkérdést oldott meg, ma is hasonló döntésre van szükség.

“Remélem, hogy akkor, amikor a 21. században az identitásunk megőrzését zászlónkra tűzve kérünk jogot arra, hogy szabadon dönthessünk közösségünk jövőjéről, mégsem fogunk lógni, ahogy azt a minap ígérték” – utalt Mihai Tudose miniszterelnök kifogásolt nyilatkozatára.

A tordai római katolikus templomban tartott hálaadó ünnepség keretében Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója olvasta fel és nyújtotta át Kövér László házelnöknek, Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek, romániai parlamenti képviselőnek, és Sógor Csaba európai parlamenti képviselőnek az erdélyi történelmi magyar egyházak kezdeményezését. Ebben azt kérik, hogy a három parlament foglalja határozatba a tordai ediktum méltatását, a román és a magyar parlament pedig nyilvánítsa január 13-át nyilvánítsa a vallásszabadság emléknapjává.

Balog Zoltán: küzdeni kell az igazságért

A tordai országgyűlés mai üzenete nem egyszerűen a tolerancia, a vallási türelem, hanem az is, hogy küzdeni kell az igazságért nemes eszközökkel – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombaton, a vallásszabadság első kinyilvánításának 450. évfordulóján az erdélyi Tordán.

A miniszter azt mondta, a fenti üzenetben egymásra találhatnak protestánsok, katolikusok és ortodoxok, hiszen az emberi lét alapvető kérdéseiben ugyanazt vallják: teremtettségüket, a férfi és a nő méltóságát, a családot mint teremtési rendet, az állam és az egyház megkülönböztetését, valamint – mindenek előtt – a felebaráti szeretetet.

“A nagy kérdés, a mi kérdésünk, ha befelé tekintünk, hogy fel tudjuk-e ismerni az igazságot, hogy az összekössön bennünket, és erőssé, erősebbé tegyen” – fogalmazott a miniszter, hozzáfűzve, keresztény kulturális ökumenizmusra van szükség katolikusok, ortodoxok és protestánsok között.

Balog Zoltán kiemelte: ha egymás ellen küzdünk, akkor a közös ellenség győz.

Annak idején ez az ellenség az Oszmán Birodalom volt, míg ma, ez mindazokat az erőket jelenti, amelyeknek nemcsak nem kell a keresztény kultúra és az abból fakadó élet, hanem el akarják tüntetni, meg akarják azt szüntetni.

“Ezek az erők Európán belül és azon kívül egyaránt azt gondolják, hogy övék a jövő, rajtunk is áll, hogy igazuk lesz-e, hogy a kereszténység a múlt egy darabja, túlhaladott életforma, eszmerendszer lesz-e, vagy Európa jövőjét alakító erő marad” – fűzte hozzá a miniszter.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszédet mond az erdélyi Tordán 2018. január 13-án. MTI Fotó: Biró István

Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke elmondta, 1568-ban a három nemzet és a négy vallás politikai küzdelmeiből kialakult az egyensúly, miközben mindenkinek autonómiája volt.

“Erdély 450 évvel ezelőtt nagyon az élen járt a világban; egyik forrása, méghozzá a tartalomban és az időrendben kútfője volt Európa máig érvényes gyakorlatának: a vallásszabadság kialakításának” – fogalmazott az elnök.

Hozzátette, ez a törvény szép példája Európa keresztény gyökereinek, és ma is ebből táplálkozik liberális, konzervatív és szociáldemokrata.

Szólt arról is, ma újra kell tanulni a tolerancia azóta elveszett gyakorlatát, például azt, hogy mindenki ott dönthet a jogairól, ahol gyakorolja azokat. Ez akkor a gyülekezeteket jelentette, ma az Európai Unióban a régiókat, nemzeteket és az államokat.

Európa sokszínű nemzeteinek a kereszténység megadta az egység érzését, és úgy tudják gyakorolni hitüket, hogy az állam és az egyház végzi a maga dolgát. A cél az, hogy Európában újraalkossák a szólás- és a vallásszabadságot, ami nem más, mint az “alkotmányos identitás szabadsága” – fogalmazott Németh Zsolt.

Az egymás iránti szeretet szükségességét hangsúlyozták az egyházi vezetők a tordai vallásszabadság ünnepségén

Az egymás iránti szeretet szükségességét hangsúlyozták az egyházi vezetők a vallásszabadságot a világon elsőként meghirdető erdélyi országgyűlés 450. évfordulóján tartott hálaadó ünnepségen, Tordán.

Bálint Benczédi Ferenc, a megalakulása évfordulóját is ünneplő Magyar Unitárius Egyház püspöke elmondta: Jézus nem azt figyelte, hogy hozzá hogyan viszonyulnak a tanítványai, hanem azt, hogy egymást mennyire szeretik. Úgy vélte: az egymás iránti szeretet az évforduló mai parancsa is.

Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök | Fotó: Magyar Unitárius Egyház

Kató Béla, az erdélyi református egyházkerület püspöke szerint a hit gyümölcse volt a tordai vallásszabadsági határozat, amely a vallásháborúk korában a béke szigetévé tette Erdélyt. Hozzátette: jó lenne az Isten és ember iránti bizalom légkörében tovább lépni, és a tolerancia Erdélye után a szeretet Erdélyét megvalósítani.

Jakubinyi Görgy gyulafehérvári római katolikus érsek elismerte, egyháza nem fordult mindig olyan nyitottsággal a vallásszabadsághoz, mint ma. Azt is megemlítette azonban, hogy a tordai országgyűlés is csak a a korabeli korlátok között mondta ki a vallásszabadságot. Csak a három (magyar, szász és székely) nációra, és a négy (római katolikus, lutheránus, református, unitárius) bevett vallásra vonatkozott, és nem tette lehetővé például, hogy római katolikus püspökség lehessen Erdélyben.

Adorjáni Dezső erdélyi evangélikus püspök úgy vélte, az ünneplésnek a megújulás közös igényéről kell szólnia. “Fogjunk hozzá a szabadság terének a felépítéséhez” – szólította fel hallgatóságát. Megjegyezte: szabadság ott van, ahol tisztelik egymást az emberek és szent az adott szó. Autentikus szabadság ott jön létre, ahol jelen van az Isten.

Daniel Crisan a román ortodox egyház esperese is azt említette meg, hogy a tordai vallásszabadsági törvény nem adott jogokat a görögkeleti vallású románoknak, de a multikulturalizmus, a tolerancia alapjait teremtette meg. Hozzátette ezek révén vált a lelkiismereti és vallásszabadság földjévé Erdély. Úgy vélte: ezekről az értékekről ma sem szabad lemondani.  

Az 1568. január 6-13. között Tordán tartott erdélyi országgyűlés Európában először hirdette meg a vallásszabadságot, kimondva a négy vallás – katolikus, evangélikus, református, unitárius – szabadságát és egyenjogúságát. A törvény az erdélyi gyülekezetek számára a szabad lelkészválasztást biztosított. A rendek által elfogadott határozat kimondta: “Senki … az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől, … mert a hit Istennek ajándéka.”


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »