Közelkép – Ismét a mozikban kaszabol a mocskos szájú szuperhős

Közelkép – Ismét a mozikban kaszabol a mocskos szájú szuperhős

Amikor két évvel ezelőtt a Marvel képregény-univerzumának legdurvább, politikailag leginkorrektebb és legmocskosszájúbb szuperhőse világszerte kasszát robbantott a mozikban, egyértelmű volt, hogy nem csupán egyszer találkozhatunk a képregény és a mozi műfajának szabályait nem csupán feszegető, hanem üzemszerűen át is hágó figurával.
Az ellenséget minden lehetséges eszközzel kis darabokra kaszaboló, Ryan Renynolds által megszemélyesített vörös ruhás szuperhős visszatérésére nem kellett sokat várni, és nem egyedül tért vissza, hanem egy csapatnyi új szuperhőssel, akik a következő években az új, X-Force franchise keretében szórakoztatják és kápráztatják majd el a nagyérdeműt – ahogy ezt Deadpool egy, már szokványos, a nézőkhöz szóló kiszólásában a film során el is árulja.

Az új Deadpool persze már nem hat annyira revelációként, mint az első rész, látszik rajta, hogy az alkotók pontosan felmérték, mi az, ami az első részben bejött a nézőknek,

ezért a sikeres elemekből – mocskos szájú beszólások, az ellenfelek kreatív eszközökkel történő, módszeres felhentelése, romantikus számok bejátszása a lassított felvételen bemutatott csatajelenetek alá – jóval többet pakoltak a filmbe. Ez a kiszámítottság mindvégig érezteti is magát az alkotás során, de azért még a legnagyobb rosszindulattal sem mondhatjuk azt, hogy az új rész rossz lenne.

Sőt. A Deadpool 2-ben az alkotók némileg meglepő módon a főhős emberi, érzelmes oldalát mutatják meg, ami egyes kritikusok körében fanyalgást okozott, de éppen ettől válik összetettebbé az egyébként szabad szájú, minden erkölcsi szabályt felrúgó karakter. Már csak azért is, mert mindeközben azért továbbra sem veszi magát komolyan, így aztán miközben a vetítés ideje alatt számos filmet, illetve zsánert parodizál a James Bondtól a Terminátorig, önmagát is ugyanúgy folyamatosan pellengérre állítja.

A sztori röviden arról szól, hogy csodás regenerációs képességre szert tett, ezért gyakorlatilag halhatatlan Deadpoolt súlyos személyes tragédia éri, ami miatt el akarja dobni magától az életet. Úgy tűnik, az általa eddig mereven elutasított X-Men körében talál vigasztalásra, amikor feltűnik egy, a jövőből visszatért szuperkatona, Kábel, aki egy 14 éves mutáns fiúra vadászik. Deadpool pedig úgy dönt: mindenáron megmenti a srácot az életére törő veszedelemtől.

A film humorban nem csupán hozza az első rész színvonalát, de egyes esetekben még túl is szárnyalja azt, úgy építi tovább a szuperhősös zsánert, hogy azt folyamatosan zárójelbe teszi, és kipellengérezi a sablonos megoldásait.

Ez az ellentmondás, a megszüntetve megtartás a Deadpool-filmek legfőbb erénye, amelynek még a néha az indokoltnál ordenárébb vagy primitívebb poénok sem ártanak túlzottan.

A film ugyan nem feltétlenül a színészi alakításokról szól, de azért Ryan Reynolds és a Dominót alakító Zazie Beetz szereplése mindenképpen említést érdemel. A Deadpool 2 egyik legerősebb része a film legvégén látható, vélhetően felülmúlhatatlanul maxolták ki a Marvel-filmekben már megszokott, végefőcím közbeni és utáni jeleneteket. A csecsemő Hitler meggyilkolásáról szóló szkeccs az előzetes negatív reakciók miatt ugyan kimaradt, de a Deadpool és az őt játszó Ryan Reynolds múltjának kínos elemeit igazi deadpoolos módszerekkel helyre tevő epizód garantáltan visítva nevetős, rekeszizom-zsibbasztós pillanatokat szerez majd a nézőknek.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »