Követeljük a választási törvény módosítását!

Jól álcázott választás!

Az elmúlt 26 év tapasztalata, hogy a jelenlegi rendszert nem lehet megváltoztatni, megdönteni sem tüntetésekkel, sem erőszakkal, sem semmilyen más akciókkal. Ha a tüntetések átlépnének egy kritikus szintet, rendbontás címén a rendőrség komolyabban fellépnek, illetve ha a rendszer erőszakos megdöntése fenyeget, rendkívüli állapotot is bevezethetnek, akár a hadsereg illetve külföldről idehozott fegyveres erők segítségével is. A tüntetések meg az ünnepélyes petícióátadások egyenesen a rendszernek jók, mert ezeken keresztül demonstrálhatja, hogy lehet a hatalom ellenében büntetlenül véleményt alkotni és semmit mondó tüntetésekkel ezt kifejezni. Jó hatalomnak a tüntetés azért is, mert ezen keresztül kicsit kitombolhatják az emberek magukat abban a tudatban, hogy megmutatták az akaratukat a Kormánynak. De a sok éves tapasztalat az, hogy ezen kívül nem értek el semmit. A kormányok és országgyűlések azoktól függnek, akiknek a hatalmukat köszönhetik, márpedig ez nem a magyar nép. Ezt szinte mindenki tudja. Minden megválasztott kormány és országgyűlés érzékeltette, hogy képes a választók akarata ellenére is működni, akár azok érdekeinek ellenében is. Akkor minek a választások, ha diktátorok választások megtartása nélkül is kormányozhatnak? Azért, hogy a néppel elhitessék, miként a választók önmagukkal is, hogy ebben az országban a rendszert ők választják meg, tőlük függnek a kormányok és országgyűlések. De miért tehetik meg büntetlenül, hogy a megválasztottak eddig is szembe mentek a választóikkal? Azért, mert a választások csak a demokrácia illúzióját hivatottak kelteni és fenntartani, de tényleges beleszólást a hatalom gyakorlásában nem engednek. Ezért a rendszerváltást nem a teljes politikai rendszer leváltásával, hanem csak választási rendszer megváltoztatásával és békés úton lehet elérni.

A választási rendszernek vannak gyenge pontjai, amivel általában nem szoktak foglalkozni, de a demokrácia helyreállításának fontos elemei. A szavazások mindig a támogató jelölésekre épül. Tehát egy képviselő egy bizonyos támogatói szám mellett akkor is bejuthat a parlamentbe, ha háromszor annyian szavaznának ellene, mint amennyien mellette. És ez fontos szempont, mert a képviselőknek és az őket jelölő pártoknak nem kell foglalkozniuk az elégedetlenkedők tömegeivel, csak bizonyos mennyiségű támogatót kell biztosítaniuk. Ez a ,,választási csalás” lényege, amelyet még lehet némileg korrigálni azzal, hogy a megválasztottak számlálják össze saját magukra adott szavazataikat, illetve a szavazatszámláló rendszerből teljesen ki vannak iktatva a választók tömegei.

A ,,nem” szavazatok épen úgy a választók akaratát jelentik, mint az ,,igen”-ek. Az előbbiek figyelmen kívül hagyása egyenlő a választók akaratának figyelmen kívül hagyásával. Azok a képviselők, akik akár csak eggyel több nemet kapnak nevük mellé, azoknak elutasítottnak kell minősülniük.

 

További eleme a választási rendszernek, hogy a szavazólapok nem jelentenek megbízást a megválasztottak számára a tényleges törvényhozásra. A szavazás csak a megválasztott képviselő parlamentbe való jutását biztosítja, a jogot a törvényhozásra nem. Aki azzal jön, hogy a választás egyben felhatalmazás a kormányzásra is, annak ezt tudnia kell. Továbbá azt is, hogy amennyiben a szavazólapok egyenértékűek a kormányzásra való jogosultsággal, akkor a szavazólapok egyben írásbeli megbízásnak is kell hogy minősüljön. Hol van ebben az esetben a megbízásról a megbízó aláírása? Továbbá miért semmisítik meg ezen írásos ,,megbízásokat” röviddel a választások megtartása után?

Olyan választási rendszere van szükségünk, amelyben a szavazólap egyben megbízás is, és amelyet valamilyen módon a választó azonosítani tud az inkognitója megmaradása mellett (például kóddal, sorszámmal) nyilvánosságra hozott választási eredményeknél közölt kódok alapján. Olyan választási rendszer szükséges, amely biztosítja, hogy a megválasztottak csak is a megválasztóiktól függjenek és azok visszahívhatók legyenek. Ezért hosszú távon ez a választási rendszer a folyamatos rendszerváltozás folyamatát is biztosítja a választók részvételével. Ezek figyelembe vételével készítettem egy ,,POLGÁRI NYILATKOZAT”-ot, amelyek a fenti szempontokat sorolja fel. A polgárság támogatását kérve, de s a hatalom bitokosai felé követelésként megfogalmazva. Szembesíteni kell az Országgyűlést és a Kormányt, hogy jelenlegi működésük miért megy szembe a demokrácia elveivel, azzal, hogy felhatalmazás nélkül működnek, azzal, hogy a jelenlegi alaptörvény szerint a polgárság felléphet, akár az alaptörvény védelmére is hivatkozva.

Hiba lenne ezt a nyilatkozatot polgári engedetlenségnek hívni. Nem az. Polgári engedetlenség fogalmát a tudatosan alakították ki a tömegekben. Fiktív fogalom. Polgár csak demokráciában van, ott viszont ő a választó, ő a országgyűlés és a kormányok megbízója és munkaadója. A munkaadó az alkalmazottjával szemben nem lehet elégedetlen. Diktatúrában nincs polgár, így a polgári engedetlenség és minden előfordulási formája – fikció.

Mi a teendő? Megmutatni az embereknek a lehetőséget a rendszer megváltoztatására, és biztosítani a választás lehetőségét, hogy járható útnak látja mindazt, amiről itt írtam, vagy tovább folynak a kilátástalan tüntetések, amelyek eddig semmilyen eredményt nem hoztak, és erre a jövőben sincs esélyük. A nyilatkozatot lenne jó a nyilvánosságnak bemutatni, hogy amennyiben azt elfogadják, követeljék is, és ne kérelmezzék. Helyezzék kilátásba, hogy másmilyen választásra nem mennek és nem asszisztálnak saját becsapásaikhoz, a demokrácia illúziójának fenntartásához. A népnek magához kell vennie az alaptörvényben rögzített jogát a hatalom gyakorlásában való részvételhez.

 

POLGÁRI NYILATKOZAT

A POLGÁRI NYILATKOZAT AZ ÉRVÉNYBEN LEVŐ ALKOTMÁNY RENDELKEZÉSEINEK MARADÉKTALAN ÉS AZ EGYENJOGÚSÁG ELVÉT SZEM ELŐTT TARTÓ ÉRVÉNYREJUTÁSÁT SZOLGÁLJA. AZ ALKOTMÁNYNAK ÉRVÉNYT SZEREZNI AKARÓK NEM MINŐSÜLHETNEK BŰNÖZŐKNEK, NEM ÜLDÖZHETŐK, NEM HOZHATÓK HÁTRÁNYOS HELYZETBE. AKI ERRE KÍSÉRLETET TESZ, AZ AZ ALKOTMÁNY RENDELEKEZÉSEINEK MEGSÉRTÉSÉHEZ NYÚJT SEGÍTSÉGET, AMI BŰNCSELEKMÉNYNEK MINŐSÜL.

AZ ALKOTMÁNY SZERINT AZ ALAPTÖRVÉNY ÉS A JOGSZABÁLYOK ÉRVÉNYRE JUTTATÁSA ÉRDEKÉBEN KÉNYSZER ALKALMAZÁSÁRA AZ ÁLLAM JOGOSULT. AZ ÁLLAM A M AZ ALKOTMÁNY b) CIKKÉNEK (3) PONTJA SZERINTI HATALOM FORRÁSA, MI A NÉP VAGYUNK!

,,A) cikk

HAZÁNK neve Magyarország.

 

B) cikk

(1) Magyarország független, demokratikus jogállam.

(2) Magyarország államformája köztársaság.

(3) A közhatalom forrása a nép.

(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.

 

C) cikk

(1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.

(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.

(3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult.”

 

Magyarország alaptörvénye szerint mi, polgárok vagyunk a hatalom birtokosai. Nem fogadunk semmit, amit hatalmunkból következő jogaink megkérdőjelezését jelenti, így jelenlegi változatában nem fogadjuk el a választási törvényt sem, mert

– azt megkérdezésünk nélkül hozták 1990-ben, majd lett része a jelenlegi alaptörvénynek

– a jelöltek elutasítására nincs mód

– nem teszi visszahívhatóvá a megválasztott képviselőt, ha munkájával a választók elégedetlenek

– a szavazólapok nem tartalmaznak képviselői esküt, amelyen keresztül a képviselők hitet tesznek választóik érdekeinek képviseletére a visszahívás terhe mellett

– nem ellenőrizhetők a szavazatszámlálás és annak eredményei

– nem jelent felhatalmazást a megválasztott képviselők számára, az csak a parlamentbe való bejutáshoz kap jogot

Ezért követeljük, hogy a választási törvény módosítását, amely biztosítja a képviselők és rajtuk keresztül az Országgyűlés legitimáltságát. Ennek érdekében

– a szavazólapok mind az önkormányzati, mint az országgyűlési képviselői választások esetében tartalmazzanak esküt a jelöltek részéről a szavazók számára

– a szavazólapokon legyen lehetőség a jelölt elutasítását is jelölni, amely szavazatszámlálásnál jön számításba

– a szavazólapok egyben a képviselő megbízásai is legyenek a képviselők számára a törvényhozásra

– a szavazólapok titkosak de személyre szólóan azonosíthatók, amelyen keresztül a választó ellenőrizheti, hogy szavazatát figyelembe vették-e a szavazatok számlálásánál.

– a szavazólapok írásbeli megbízásnak minősülnek, nem semmisíthetők meg a képviselő megbízatásának lejárta előtt

Követeljük, hogy

– a leírtak szerinti választási törvény módosítását és azon keresztül Országgyűlés újraválasztását egy közmegegyezéssel megállapított időpontban.

– hogy vegyenek ki minden rendelkezést még az újra választás előtt az alaptörvényből amelyek korlátozzák a nép számára a szavazás lehetőségét

– a népet legsúlyosabban érintő kérdésekben hozott törvényeket az új választási törvény alapján választott képviselők felülvizsgálják, a hátrányos következményeket mérsékeljék és jogsérelmeket orvosolják

– azonnali hatállyal függesszen fel az Országgyűlés és a Kormány mindenféle hatalomgyakorlást, mert az hatalombitorlásnak tekinthető a felhatalmazások hiánya miatt, és csak azokat a rendelkezéseket hajtsák végre, amelynek társadalmi támogatottsága egyértelmű.

– a Kormány ne szankcionáljon semmilyen fellépést a polgárság részéről, amelyek a polgárok alapvető jogainak, életfeltételeinek védelmére irányul.

– a választásokon résztvevők számának ne legyen alsó limitje, amely függvényév teszi a szavazás érvényességét. A módosított szavazási rendszer csak a közömbös embereket nem szólaltatja meg, de lehetőséget ad azok akaratának érvényre jutására, akik azért nem mennek szavazni, mert a jelölt pártok és személyek választéka számukra nem megfelelő. Ők a ,,nem” szavazattal szólhatnak bele a választások kimenetelébe, arra ösztönözve a jelölteket, hogy ne számítsanak ,,ha minket nem szavaznak, akkor nem lesz senki” felállásra. A választóknak joguk további jelöltek után nézni. A közömbösök véleményének jelentősége az ország jövőjét illetően nulla. Azok véleményét kell figyelembe venni számszerűségük figyelmen kívül hagyásával, akik bármilyen formában véleményt formáltak, de más választási lehetőséget a rendszer nem ad számukra, mint a szavazástól való távol maradás.

– a pártokra való szavazás megszüntetését, de a pártok képviselő jelölési jogának megtartásával, tekintettel arra, hogy a képviselő a választóinak, mint megbízóinak van elkötelezve.

Felszólítjuk a különféle politikai-társadalmi szervezeteket és minden magánszemélyt, hogy az alapvető társadalmi törvényeket leszámítva, csak a demokrácia jogrendjével összhangba levő törvényeket fogadják el magukra nézve kötelezőnek, így azokat is, amelyeket az általa megválasztott és megbízott képviselője az országgyűlésben kezdeményezett. Ezzel lehet csak kikényszeríteni a demokrácia alapelveit biztosító választási rendszer mielőbbi bevezetését.

Elutasítjuk az erőszak alkalmazást a rendszer megváltoztatására tett kísérletünk folyamán abban a tudatban, hogy az erőszak alkalmazásában kizárólag az állam érdekelt, amely ezt kiváltani provokációk útján bármikor kész. Tudnia kell minden vezetőnek azokat az alapvető szabályokat, amelyek alól ők sem kaphatnak felmentést. Nem kérhetnek és kaphatnak a hatalomból többet, mint bárki más. Nem igényelhetnek maguknak több jogot másoknál, nem mentesíthetik magukat azon kötelességek alól, amelyek másokra is vonatkoznak. Nem mentesülhetnek a törvény alól és másokkal azonos felelősségre vonásban kell részesülniük, ha törvényt sértenek.

Romek Károly

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kategória:Értelmezés, Belföld, Gondolatok, Valóság Tagged: demokrácia alapelvei, hatalombitorlás, IGEN-szavazatok, NEM-szavazatok, választásokon résztvevők


Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »