Kövér László: ugyanazt kívánjuk magunknak, mint a szomszédainknak

Kövér László szerint Magyarország ma ugyanazt kívánja magának mint a szomszédainak: valamennyien legyenek erős és cselekvőképes regionális együttműködésre kész és képes nemzeti államok, amelyek minden többségben és kisebbségben élő nemzeti közösség számára biztosítani tudják a szülőföldön a biztonságot, a nemzeti méltóságot és a gazdasági növekedést.

Az Országgyűlés elnöke szombaton az erdélyi Székelyszentistváni református templomban beszélt erről, a kárpát-medencei Szentistván és Szentkirály nevű településeket tömörítő Szent Király Szövetség 23. találkozóján.

Kövér László hozzátette: a magyarok tudják, hogy

Úgy vélte: e tanulság figyelmen kívül hagyásával a közép-európai térség minden országa és minden nemzete a vesztesek oldalán fejezi majd be történelmi pályafutását.
Kövér László felidézte: Magyarország történelme során a muhi csata, a mohácsi csata, az elbukott Rákóczi szabadságharc, és 1848-49-es forradalom és szabadságharc, a trianoni békediktátum, és a második világháború, majd a levert 1956-os forradalom után is kilátástalannak látszó helyzetbe került, mégis mindig képes volt újjászületni. Ezt azzal magyarázta, hogy Szent István ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és Magyarországot a keresztény Európa részévé tette.

„2010 óta legjobb szándékaink szerint ezt tanúsítja a magyar állampolitika is” – jelentette ki az Országgyűlés elnöke. Hozzátette: Szent István művének köszönhető, hogy a Kárpát-medence földrajzi gyűrűjében ezer esztendő után, napjainkban is a magyarság a legszámosabb közösség, Magyarország a legnépesebb ország, és a magyar nyelvet beszélik legtöbben.

A Szent Király Szövetség 23. találkozóján tartott ökumenikus istentiszteleten Kató Béla erdélyi református püspök prédikációjában kijelentette:

Hírdetés

Kovács István, az Unitárius Egyház közügyigazgatója úgy vélte: nincs ok az elkeseredésre, az idő a magyarságnak dolgozik, „mert mi nem gyors csellel loptuk a hazánkat, hanem egy évezreden át építettük”. Úgy vélte: a magyarság a szentírási és Szent István-i fundamentum alapján ezerszer is képes a honfoglalásra.

A rendezvényen hagyományőrző koronaőrök hozták be a székelyszentistváni református templomba a Szent Korona másolatát, amely mellett a rendezvény egész ideje alatt díszőrséget álltak.

A találkozó keretében Kövér László és Vass Imre, a Székelyszentistvánt is magába foglaló Makfalva község polgármestere adta át a díszpolgári címet a településen született Somai Józsefnek, az Erdélyi Magyar Közgazdásztársaság tiszteletbeli elnökének.

A Szent Király Szövetséget Magyarországról, Bakonyszentkirály, Kerkaszentkirály, Királyszentistván, Porrogszentkirály, Rinyaszentkirály, Szabadszentkirály, Szentistván, Szentistvánbaksa, Szentkirály, Szentkirályszabadja, Szombathely-Szentkirály. Erdélyből Csíkszentkirály, Kalotaszentkirály, Marosszentkirály, Sepsiszentkirály, Székelyszentistván, Székelyszentkirály, valamint

A mostani találkozón vették fel a Szent Istvánnak szentelt templommal rendelkező kárpátaljai Aknaszlatinát.

A Maros megyei Székelyszentistván a kommunizmus évtizedei alatt elveszítette önállóságát. Jelenleg Hármasfalu (Trei Sate) település és Makfalva (Ghindeni) község része.


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »