Egy kormánynak és az államnak az a feladata, hogy megóvja a lakosságot és a nemzetet a megrázkódtatásoktól és a válságoktól – fejtette ki az Országgyűlés elnöke a Rákóczi Szabadegyetemen tartott előadásában pénteken Sátoraljaújhelyen.
Kövér László A válságok évtizede, Magyarország és a nagyvilág című panelbeszélgetésen emlékeztetett, a rendszerváltozás óta eltelt több mint három évtizedben kisebb-nagyobb pénzügyi, gazdasági és politikai krízisek váltották egymást a világon és Európában a 2008-as gazdasági világválságtól kezdve a koronavírus-járványon és a migráción keresztül az ukrajnai háborúig.
A modern Európa a második világháború óta nem élt át olyan mértékű válságot, mint az elmúlt harminc évben – mondta, hangsúlyozva, hogy
A kormánypárti politikus kijelentette: a korábbiakhoz képest most annyiban van „új helyzet”, hogy túlságosan összetorlódtak a problémák, ráadásul olyan válságok is keletkeztek, amelyekre senki sem számított. Az ukrajnai fegyveres konfliktus például azzal fenyeget, hogy átlépünk egy harmadik világháborúba, a háború átterjed a frontállamokra, a Baltikumra és Lengyelországra, ennek pedig beláthatatlan következményei lehetnek – tette hozzá.
Súlyosbítja ezt a helyzetet a „háborús uszítók” tevékenysége, a hivatásos politikusok mellett a Soros-féle szervezetek „szítják a tüzet”, ők látnak hasznot ebben a konfliktusban. Ez a veszély közvetlenül itt áll előttünk, de a „gyatra” európai vezetés, az Európai Unió és egyes tagállamok vezetőinek tehetetlensége miatt ezt a problémát nem lesz könnyű megoldani – mondta az Országgyűlés elnöke.
Magyarországra kitérve Kövér László hangsúlyozta, az ország az elmúlt tizenkét évben „rendbe tette” a dolgait, a Gyurcsány-kormány által okozott válságot sikerült felszámolni és magasabb szintről tudta elkezdeni az építkezést.
megjegyezve, hogy ebbe a korszakba jöttek a legújabb válságok, ami miatt „összeomlott körülöttünk a világ”.
„Az eddigi Fidesz-KDNP kormányzati ciklusokat összehasonlítva a legnehezebb négy esztendő áll előttünk, olyan nehézségekkel, amiket ebben a pillanatban a közvélemény nemhogy nem érzékel, hanem nem is sejt” – fogalmazott Kövér László.
„Egyelőre újabb és újabb meglepetések érnek bennünket magunkat is” – tette hozzá.
Arra a moderátori kérdésre, hogy mi lesz az Európai Unió sorsa és benne Magyarország szerepe, a házelnök úgy válaszolt: „a magunk kertjét körbekerítve, benne rendet tartva próbálunk időt nyerni”.
Emlékeztetett, az unió alapítói között is voltak olyanok, akik a szövetség megalakításakor egységes európai egyesült államokat vizionáltak, de ez a rendszer akkor többségi akarat, azaz a szuverén nemzetállamok megtartásának irányába ment el.
Egy bizonyos szint fölé növekedő bürokrácia azonban már szeretné saját maga irányítani ezt a rendszert, és ma már ott tartunk, hogy az EU bürokráciája önmagában akkora erő, amellyel szemben kezd védtelenné válni az európai államok közössége, sőt már fel sem ismerik ezt a veszélyt – jelentette ki Kövér László.
Az Országgyűlés elnöke arra a felvetésre, hogy lehet-e Közép-Európában „vegytiszta ideológiák” mentén politizálni, azt mondta, 1993-ban liberálisnak lenni még mást jelentett, mint manapság, „az elmúlt harminc évben egy nagyon súlyos és perverz balratolódás történt a világban”.
Az Országgyűlés működésére az utóbbi időben hatással lévő közösségi média térhódításával kapcsolatos kérdésre példaként hozta fel, hogy a Parlament eddig az agóra szerepét töltötte be, ahonnan a választók eddig tájékozódhattak az aktuális politikai kínálatról, de ez egyre kevésbé jellemző, mivel itt is megjelentek – például az ellenzéki politikusok által kiposztolt akcióknak, kommentároknak köszönhetően – azok a „véleménybuborékok”, amelyekben meghatározott állásponttal lehet találkozni, amiből ki van zárva az ettől eltérő vélemény.
Ezzel a viselkedéssel a Parlament elveszítheti tekintélyét, morális alapzatát, amivel maga a demokrácia is erkölcsi értelemben leértékelődik és amortizálódik – tette hozzá Kövér László.
(MTI/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
