Kovács Péter kiértékelõje: az EMNP gyakorlatilag megszûnt

Az RMDSZ szerepléséről, Marosvásárhelyről, Székelyudvarhelyről, Kolozsvárról és persze Szatmárnémetiről kérdeztük Kovács Pétert, az RMDSZ ügyvezető elnökét és kampányfőnökét. Válaszait tematikákba csoportosítottuk:

AZ RMDSZ SZEREPLÉSE

A választásokat megelőzően azt mondtuk, hogy a célunk megőrizni a magyar képviselet súlyát az önkormányzatokban, és jelenleg több mint 200 olyan polgármester van, aki vagy közvetlenül RMDSZ-színekben, vagy RMDSZ által támogatott független, vagy MPP-színekben nyert mandátumot. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy sikerült elérni a célunkat, sikerült megőrizni a magyar képviselet súlyát Erdély-szerte.

Ez a gyorsértékelés eredménye, hiszen a polgármesteri mandátumokat, illetve szavazatokat számolták meg a leghamarabb, a következő napokban, a következő két hétben fog kiderülni az, hogy hol lesz alpolgármesterünk, és ami legalább ennyire fontos, hogy hol lesz megyei tanácselnökünk és –alelnökünk. Ezeket az önkormányzati testületek választják, bizakodóak vagyunk, ami a megyei tanácselnököket illeti Szatmár és Maros megyében, illetve számos más erdélyi megyében bízunk abban, hogy megyei tanácsi alelnöki tisztséget szerzünk.

RÉSZVÉTELI HAJLANDÓSÁG

Románia-szerte alacsony volt a részvétel, és azt kell mondanom, hogy ez várható volt, hiszen a kampányfinanszírozási törvény olyan szigorításokat ír elő, ami által egyszerűen nem látszott a kampány. Mostanáig estek a fejünkre a út fölötti molinók, és állandóan óriásplakátokba ütköztünk, és nagy rendezvényeket szerveztek a politikai pártok, a jelöltek. Most ezek mind tiltva voltak, én ezzel is magyarázom az 50 százalék alatti részvételt.

Csendben hozzáteszem: egyáltalán nem bánnám, ha a parlamenti választásokon alacsony lenne a részvétel. Azt láttuk, hogy az RMDSZ-nek van egy törzsbázisa, amelyre mindig számíthatunk, és egy 50 százalék körüli részvétel esetén lényegesen megnőne annak az esélye, annak a reménye, hogy kényelmesen 5 százalék fölött szerepeljünk, és kényelmesen bejussunk a parlamentbe.

EMNP-MPP

Az Erdélyi Magyar Néppárt gyakorlatilag megszűnt. Az első nyilatkozataik, amelyek a tegnap este elhangzottak a párt stratégiai alelnöke, Toró T. Tibor szájából, arról szólnak, hogy mindannyian egyetértettek, hogy nem teljes a bukás. Ezt fogalmazták meg. Az EMNP-nek egyetlenegy polgármestere sincs. Két olyan polgármester nyert Erdély-szerte, aki élvezte a néppárt támogatását, de egyetlen egy saját színekben nyerő polgármesterük sincsen. Ezt a zérót ahhoz kell viszonyítani, hogy az RMDSZ-nek 194 polgármestere van, illetve a Magyar Polgári Párt megkétszerezte a támogatottságát: 7 polgármestere volt ezidáig és ezt 15-re tudta növelni.

Ez a képlet számomra azt mutatja, hogy ahol volt összefogás, valós nyitottság és valós akarat, ott eredményeket lehetett elérni, hiszen az RMDSZ és az MPP már két évvel ezelőtt aláírt egy együttműködési megállapodást, amit most, az önkormányzati választások előtt megújítottunk, és – teszem hozzá – ennek eredményeként a 15 MPP-s polgármester nagyobb része azért tudott nyerni, mert az RMDSZ nem indított vele szemben jelöltet, támogattuk a jelöltjeiket. Én ezt nagyon fontosnak tartom, egyértelmű visszaigazolása annak, hogy ha valóban van akarat az összefogásra, akkor az eredményekhez tud vezetni.

Az EMNP esetén el kell mondani azt is, hogy Székelyföldön kívül sehol nem tudtak meghatározó településen vagy akár megyében mandátumot szerezni, tehát Csíkszeredán és Sepsiszentgyörgyön kívül egy megyeszékhelyen sem érték el a bejutási küszöböt, meg sem közelítették azt, illetve a Hargita megyei és a Kovászna megyei tanácson kívül sehol máshol nem jutottak be a megyei tanácsba. Ez számomra beszédes, azt jelenti, hogy ami az RMDSZ magyar-magyar partnerségi politikáját illeti, az jó úton van, az MPP-vel való összefogás meghozta a gyümölcsét.

MAROSVÁSÁRHELY

Marosvásárhelyen Soós Zoltán nagyon jól szerepelt. Tegyük hozzá, hogy nem most veszítettük el Marosvásárhelyt, hanem most voltunk a legközelebb ahhoz, hogy visszanyerjük. Én ezt annak is tulajdonítom, hogy Soós az új generációhoz tartozó politikus, sikerült megvalósítania a városban az összefogást, és nagyon megszorongatta a tisztségben lévő polgármestert. Én azt mondom, hogy amikor alszunk egy néhányat erre a marosvásárhelyi választási eredményre, akkor azon kell gondolkodnunk, hogy hogyan tudjuk ezt a támogatottságot megtartani, továbbvinni, és hogyan tudjuk ezt a támogatottságot négy év múlva polgármesteri mandátumra váltani.

SZATMÁRNÉMETI

Azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom, Szatmárnémeti a legnagyobb győzelme az erdélyi magyarságnak, a legnagyobb győzelme az RMDSZ-nek. Itt Kereskényi Gábor 38 évesen megmutatta, hogy vissza lehet nyerni Székelyföldön kívül egy megyeszékhelyet, ami mindannyiunkat megelégedéssel és büszkeséggel tölt el. Az, hogy Kereskényi Gábor lett Szatmárnémeti polgármestere, azon túl, hogy a város román és magyar lakossága számára nagyon sokat jelent, azt is jelenti, hogy igenis, az RMDSZ-nek Erdély-szerte van súlya, Erdély-szerte van hangja, nem lehet azt mondani, mint amivel egyesek sokat támadnak minket, hogy Székelyföldre vagyunk beszorulva. Szatmárnémeti példája, úgy gondolom, hogy Marosvásárhely számára is tanulságos lehet: van esély, nem szabad feladni, a következő négy év munkája kell beérjen Marosvásárhelyen is, úgy, ahogy az megtörtént Szatmárnémetiben.

SZÉKELYUDVARHELY

Székelyudvarhely egy forró pontja volt ennek a kampánynak, egy látványos helyszín volt, sokkal nagyobb publicitást nyertek az ott történő események, messze túlnőtték a város határait. Az eredményt én azzal magyarázom, hogy gyakorlatilag az RMDSZ szavazóbázisa kettéoszlott a volt polgármester, aki ugye RMDSZ-színekben nyert annak idején, elvitte az egyik részét, és az RMDSZ jelenlegi jelöltje, Arros Orsolya vitte el a másik részét, és nevető harmadikként az MPP tagja győzni tudott. Egyértelmű volt, hogy váltásra van szükség, az eredmény is azt mutatja, hogy a székelyudvarhelyi emberek váltani akartak. Mi nem így képzeltük el, természetesen azt szerettük volna, hogy Arros Orsolya nyerjen, én úgy gondolom, hogy egy jó polgármestere lett volna, lehetett volna a városnak. Nem így történt, megyünk előre, a választóknak mindig igaza van.

KOLOZSVÁR

Nagyon fontosnak tartom a kolozsvári eredményeinket. Itt egyértelműen az volt a cél, hogy növeljük a tanácsosaink számát, és fel tudjunk mutatni egy közösségi erőt. Azt a közösségi erőt, amit négy évvel ezelőtt vagy nyolc évvel ezelőtt Eckstein-Kovács Péter vagy László Attila polgármester-jelöltként nem tudtak felmutatni. Ők akkor polgármester-jelöltként messze elmaradtak az RMDSZ tanácsosi listájának a támogatottságától, és ami még fontosabb, a kolozsvári magyarság arányától. Horváth Anna a 13 százalékos eredményével és a második helyével felmutatta azt, hogy az elmúlt négy évben végzett munkája meghozta az eredményt. Horváth Anna nem azért szerepelt kiemelkedően jól – és vele együtt az RMDSZ kolozsvári listája, és velük együtt Kolozs megyében is az RMDSZ –, mert kiváló kampányt folytatott. Azt is, de az a négy év munka, amit alpolgármesterként elvégzett, az a több ezer találkozó és több tízezer kézfogás, ami mögötte van, az egyszerűen nem vezethetett más eredményhez.

És ez irányadó kell legyen más politikusaink számára is: a lehető legnagyobb alázattal, a lehető legnagyobb türelemmel, éveken keresztül kell építeni ezt az eredményt, nagyon sok személyes találkozóval, nagyon sok párbeszéddel igenis eredményt lehet elérni.

Külön köszönet és külön gratuláció mind Horváth Annának, mind Csoma Botondnak, a Kolozs megyei RMDSZ elnökének, mert ők párban indultak, és egy csapatban dolgoztak.

NEGATÍVUMOK

Ha negatívumokat kellene említeni, akkor két települést mindenképpen kiemelnék. Az egyik a Temes megyei Ótelek, ahol mostanáig volt polgármesterünk, és az EMNP által elvitt szavazatok miatt most román polgármester lesz. A másik egy hasonló eset, a Brassó megyei Apáca, magyar többségű település, ahol 8 szavazattal veszített az RMDSZ jelöltje úgy, hogy az EMNP jelöltje 200 szavazatot elvitt. Mindkét településen, mindkét megyében ajánlottuk az együttműködést, ajánlottuk a partnerséget, felkértük a néppártot, hogy jöjjenek az RMDSZ listáira, menjünk együtt a választásokon, hogy a magyar polgármester esélyeit ne rontsuk, azonban nem találtunk nyitottságra, nem tudtunk együtt dolgozni, és itt van az eredmény.

ÉRDEKESSÉGEK, MEGLEPETÉSEK

Számos települést említhetünk Erdély-szerte, ami pozitív meglepetésnek vagy érdekességnek számít. Az egyik Máramaros megyében Hosszúmező, ahol 70 százalékos a magyarság aránya, és 12 éven keresztül román polgármester volt. Egy nagyon éles megosztottság van a magyar közösségen belül, de most sikerült összefogni, sikerült leülni az asztalhoz és sikerült nyerni. Nagyon fontosnak tartom, hogy Máramaros megyében is van egy RMDSZ-es polgármester – végre.

Két olyan szórványmegye van, ahol az volt a célunk, hogy egy-egy polgármesteri tisztséget elnyerjünk: Beszterce-Naszód megyében Árpástón sikerrel jártunk, Fehér megyében pedig Torockószentgyörgyön sikerült, és óriási meglepetésként Székelykocsárdon is nyertünk, Csegezi Edit-Zsuzsanna jelöltünk nyert egy olyan településen, ahol soha nem volt magyar polgármester, és ahol a magyarok aránya 30 százalék alatt van.

Szilágy megyében is van egy nagyon szép győzelem: Oláhbaksa községben utoljára 1940-1944 között volt magyar polgármester, itt 33 éves jelöltünk, Demény István nyert, le a kalappal. Amúgy Szilágy megyében ismét kiemelkedően szerepeltünk.

Az érdekességek sorában még Vetést említeném, hiszen itt Ilyés Gyula lett a polgármester, Szatmárnémeti volt polgármestere, és az ügyvezető elnökségen nagyon nagy üdvrivalgás volt, amikor kiderült, hogy nyert, hiszen ő a kollégánk, az én helyettesem, ügyvezető alelnökként az önkormányzati kérdésekért felel. Egyik szemünk sír, a másik nevet, hiszen ő most haza fog költözni Vetésre, de meggyőződésem, hogy nagyon jó munkát fog végezni ott is.


Forrás:itthon.transindex.ro
Tovább a cikkre »