Kósa Lajos: Magyarország keresztülhúzhatja Brüsszel számítását

A nemzeti szuverenitást érintő egyik legfontosabb kérdésnek nevezte Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem pénteki kerekasztal-beszélgetésén, hogy Magyarország meghatározhatja-e, kik a polgárai.

 

Kósa Lajos, a magyarországi kormánypárt, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: az egyik legfontosabb magyar szuverenitást érintő kérdés, hogy Magyarország határozhatja-e meg, kik a polgárai, kik élhetnek ott és ha valaki ide akar jönni, azt milyen feltételek mellett teheti meg. Erről a jogunkról nem mondtunk le soha – fogalmazott a magyar kormánypárti politikus, aki az október eleji magyar népszavazásra utalt.

 

Magyarországon október 2-án tartanak referendumot az Európai Bizottság kötelező betelepítési kvótájáról, ami ellen Szlovákia is tiltakozott korábban – még mielőtt elkezdődött volna a soros EU-elnökség időszaka.

 

Szél Bernadett, az LMP társelnöke (balra) és Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője (jobbra), a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Kvóta ügyben egyetértenek.

 

Kósa úgy fogalmazott, nem lehet belemenni abba, hogy valaki más döntse el, kikkel kell együtt élnünk. A népszavazás ennek a szuverenitásnak a megerősítéséről szól.

 

“A házamban bárkit vendégül láthatok, de azt nem tűröm el, hogy a szomszéd mondja meg, hogy kit engedjek be”

– fogalmazott a fideszes politikus, majd hozzátette, hogy az Európai Uniónak euromilliárdokkal kell azokban az országokban segítséget nyújtania, ahol válság van. Azok segítségét is joggal lehet elvárni, akik “voltak szívesek felgyújtani a puskaporos hordót”. Kósa felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok volt az, amely a legintenzívebben támogatta a demokrácia-exportot, ami teljes kudarc.

 

Elbukott a demokrácia-export

 

A Kósa által említett demokráciaexport az észak-afrikai és közel-keleti térségekben az arab tavaszban nyilvánult meg, amelynek során több kormányt és diktátort döntöttek meg a felkelők – nyugati támogatással. Egy volt közülük Kadhafi líbiai diktátor is, akit 2011-ben öltek meg a lázadók.

 

Őt követően azonban senki sem tudta betölteni a hatalmi űrt Líbiában, megvetették a lábukat a dzsihadisták és az embercsempészek, és ma több tízezer migráns indul útnak Európa felé az országból vagy az országon keresztül. A szakértők szerint az arab tavasz egyetlen stratégiai célját sem érte el.

 

 

A tavalyi migránsválság térképes infogrammja. Forrás: wikipedia.org

 

Ausztria azon tervét illetően, miszerint a magyar-osztrák határ 100 kilométeres szakaszán drótkerítést húzna, Kósa azt nyilatkozta, hogy Bécs ezt csak akkor tehetné meg, „ha nyugati szomszédunk kilépne a Schengeni övezetből”. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország is csak a Schengeni övezet külső határain emelt kerítést.

 

„Az osztrák érdekekkel teljesen ellentétes lenne egy ilyen lépés, így annak a butaságnak a folytatásának tartom, amit a korábbi és már megbukott osztrák kancellár folytatott”

– mondta Kósa.

 

Kósa szerint a magyar népszavazás nem csak Magyarországon, hanem Európában is indulatokat válthat ki, mert a

 

„magyarok döntése keresztbe tehet a brüsszeli betelepítési terveknek”.

 

Ugyanakkor a magyar frakcióvezető szerint elképzelhető, hogy különféle civil szervezetek a magyar kormány álláspontjával szemben – és a kötelező betelepítési kvóták mellett – kampányolnak majd.

 

Kvótarendszer az Európai Bizottság szerint: 120 ezer ember (egy másik változat szerint 160 ezer ember) egymás közti szétosztása. Forrás: DW.com

 

MTI, Körkép.sk, Origo.hu

Nyitókép: MTI


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »