Korszerű közösségi házat épít a budapest-pasaréti plébánia

Korszerű közösségi házat épít a budapest-pasaréti plébánia

A budapest-pasaréti Páduai Szent Antal-plébánia jövőbeli tervei között felvetődött egy új közösségi ház építése, valamint a templom és a kolostor felújítása, bővítése. A koncepció részleteiről Ambruzs Balázs kérdezte Sajtos Gábor vezető tervezőt.

– Miként kerültetek képbe e munka kapcsán?

– Amikor távlati célként felmerült az elképzelés, hogy elkezdődjék a templom és a rendház felújítása és egy közösségi ház építése, a rendház, valamint a képviselőtestület tagjai összeírták ötleteiket, ebből született meg egy összefoglaló. Ezt követően meghívásos tervpályázat keretében hét, az egyházközséghez tartozó építészt hívtak meg, köztük minket is. A hét pályaműből a zsűri – a rendtartomány, a plébánia, a rendház és az önkormányzat képviselői, építészek, gazdasági szakértő, itt lakó, ide templomba járó személyek – a mi munkánkat választotta ki. Így kerültünk képbe.

– A templom és a rendház 1934 végén készült el. Azóta egyszer történt jelentősebb átalakítás. Ennek során a templomban új liturgikus teret alakítottak ki, a rendházra pedig második emeletet építettek.

– Az 1986-os emeletráépítés óta jelentősebb átalakítás valóban nem történt. Azonban nem az 1986-os volt az egyetlen átalakítás, ugyanis az 1934-ben elkészült templom és rendház épületét 1948-ban bővítették a kvadrumot övező L alakú földszintes épületrésszel és az árkáddal. A kolostoron és a plébániai épületrészen belül a falak „tologatásával” próbáltak helyet nyerni a különböző funkciók számára az azóta eltelt évtizedek során. Ma azonban – hála Istennek – a plébániai közösségben több olyan igény is mutatkozik, amely nagyobb és differenciáltabb tereket igényel, ez pedig már nem tömöríthető a jelenlegi keretek közé. Ilyen például a felnőtt közösségek jelentős száma, a csoportok igénye, hogy kisebb közösségben is imádkozhassanak, vagy az a sokak részéről felmerült kérés, hogy mise után leülhessenek beszélgetni, családi rendezvényeket tartani ebben a környezetben.

– Mit jelent ez a templom és a kolostor vonatkozásában?

– A rendház jelenlegi átalakítását több praktikus és szükséges szempont indokolja. Az utóbbi évtizedben itt kapott helyet a ferences lelkiség szakirodalmát őrző könyvtár, ami tűzveszélyes környezetben van, a rendháznak nincs tárolóterülete, a dolgozóknak tisztességes öltözőhelye, a testvérek pedig az ebédlőn kívül nem rendelkeznek közösségi térrel. Emellett számtalan olyan megoldás van az épületben, ami a ’80-as években modernnek számított, ma viszont már fenntarthatatlan, ezért ezt a helyzetet is orvosolni kell. További probléma, hogy a rendház nem akadálymentesített, a mostani felújítással úgy oldanánk ezt meg lift segítségével, hogy az egyrészt a műemlék-épület megjelenését nem befolyásolná, másrészt minden szint kiszolgálását megoldaná jelentősebb belső bontások nélkül.

– Milyen terek újulhatnak meg?

– A bővítéssel a könyvtár megfelelő méretű és elhelyezkedésű teret kap, kialakítunk új beszélgető és gyóntató helyiségeket, plébániai irodát és tárgyalót. Jelenleg nincs mód a rendházban klauzúrán kívüli vendégek fogadására, így a tervezett állapot szerint néhány vendégszobát is biztosítunk, raktárakat hozunk létre, például a karitászcsoport számára. A templomban csak hibák javítását, az ablakcsere befejezését és festést tervezünk.

Hírdetés

– A klauzúra a hívek elől elzárt terület. Ők érzékelhetnek majd a rekonstrukció utáni változásból valamit?

– Nemcsak a rendház, a plébánia terei is megújulnak, ugyanis a teljes felújítás a híveket is szolgálja. Az átalakítással a hasznos terület bővül, ám koncepciónk alapján az épület tömege lényegesen nem növekszik. Az átalakítás leginkább a később épült, viszonylag gyengébb műszaki állapotú földszintes, L alakú épületszárnyat érinti. Az L alakú szárny helyére épülő új – lényegében a meglévő alaprajzi kontúrral azonos – épületrész, melynek magassága minimálisan növekszik csak (a Csévi utcai homlokzathoz csatlakozó Szent József-szobor falának magasságánál nem lesz magasabb), így a Csévi utca felől lényeges változás nem fog jelentkezni. Az ötletünk az volt, hogy a kvadrum szintjét lesüllyesztjük egy méterrel, ami egyébként jelenleg is az árkádhoz képest kicsit lejjebb van, így úgy tudunk két szintet elhelyezni az új szárnyban, hogy annak magassága lényegesen nem növekszik. ennek előnye az is, hogy amíg jelenleg a földszintes szárny padlószintje és a rendház épületének szintjei között félszint-eltolás van, az új elképzeléssel ezeket egy szintbe tudjuk hozni. Nagy előnye ennek a koncepciónak, hogy a rendház jelenlegi alagsori hittanterem-ablakainak magassága ezzel növekszik. Mindemellett pedig a kvadrum zajszintje is csökken, a tagolt kert pedig zártabb és bensőségesebb közeget biztosít a gyerekek játékára, foglalkozásaira, vagy éppen családi fotók készítésére.

– Egy új közösségi tér is épülne a templom melletti telken, a Pasaréti út szemközti oldalán. Itt a meglévő épület áttervezéséről van szó, vagy új épület felépítéséről?

– A meglévő épület közösségi ház számára alkalmatlan, mivel nagyon nagy kompromisszumokkal járna az átalakítása; nagyobb közösségi tereket igen nehézkesen lehetne benne kialakítani. Az átalakítás a használhatóság rovására menne. Mindamellett a rossz műszaki állapotú épület felújítása nem is lenne gazdaságos. A telken jelenleg álló rossz műszaki állapotú lakóépület helyén egy új, korszerű, a mai igényeket kielégítő, a pasaréti közösséget befogadó épületet hozunk létre. Az új épület a jelenlegi meglévő lakóháznál alacsonyabb lesz, így a közvetlen épített környezetéhez sokkal szervesebben fog kapcsolódni.

– Melyek a tervezési szempontok sarokpontjai?

– A tervezett közösségi ház a templommal, rendházzal egy egységet képez, ezt az épület beépítésével és architektúrájával is igyekeztünk kifejezni. A tervezett épületet a ferences lelkiségben és a pasaréti templom szellemiségében gyökerező mai, kortárs és letisztult, egyszerű építészeti eszközökkel hoznánk létre. A pasaréti buszforduló és bisztró épülete építészetileg elválaszthatatlan a templomtól, az új közösségi ház ezt az egységet fogja kiegészíteni és erősíteni, azonban nem tagadva a megújulás fontosságát. Az épület architekturális és funkcionális kialakításánál fontos szempont volt, hogy a tágabb és közvetlen környezetével intenzív kapcsolatba léphessen, ezzel is kifejezve a befogadó, közösségi jellegét.

Lényegesnek tartjuk az épület közösségi tereinek lehető legintenzívebb összenyithatóságát a közvetlen környezetével. Ez az összenyitás az utcaszinten és a kertszinten hozható létre. A kertszinti előcsarnoki bejárat intenzív kapcsolatban van az utcaszinttel, ahonnan széles lépcsősor vezet le, mintegy átvezetve a templom előtti térről. Itt úgy szeretnénk a kerítéssel való zárhatóságot biztosítani, hogy az ne „falként” emelkedjen, hanem inkább egy behívó választóvonalként. Az építészeti artikulációjával finoman, ám mai, kortárs módon a templomra reflektáló árkádsor az utcaszintet és a kertszintet összefonja kétszintes fogadóteret képezve az épület előtt.

A közösségi tér egyrészt megnyílik az intimebb hátsókert felé, és az árkádsor adta átmeneti téren keresztül is a tériség élményét növeljük. A tériség kiterjesztése, a bent és a kint intenzív megélése és az építészeti egység erősítése mellett az építészeti koncepciónknak alapvető célja a közösség erősítő szerepe is. a bejárati széles megnyitás a befogadást szimbolizálja, mintegy tágra nyitott kar invitál a belépésre. A bejárat előtti fedett nyitott tér pedig átmenetet képez a külső és belső között.

– Mi az, ami eddig történt, és mi várható ezután?

– A Pasaréti út 102. alatt lévő telket kormánytámogatás segítségével megvásárolta a rendtartomány, a bevezetőben említett tervpályázat nyerteseiként pedig előkészítő tárgyalásokat folytattunk az önkormányzattal, a műemlékvédelemmel, és hamarosan elkészítjük a vázlatterveket is. Az egész koncepció jövője attól függ, hogy sikerül-e mindehhez támogatást szerezni, mert önerőből sem a rendtartomány, sem pedig az egyházközség nem képes egy ilyen léptékű műveletre. Ugyanakkor a plébánia részéről gyakran hangsúlyozott szempont, hogy a Testvérkék Óvoda bővítéséhez – amelyre már megítélt pályázati pénzt kapott a rend – addig nem tudnak nekikezdeni, amíg a közösségi élet funkcióit onnan át nem csoportosítják. De arra is fontos felhívni a figyelmet, hogy az épületegyüttes a környék közösségi és társadalmi életének egy centrumát hozza létre, hiszen ilyen jellegű intézmény nem található Pasaréten. ezért is reménykedünk abban, hogy a kezdeményezés támogatást kap. Ismereteim szerint a plébánia és a rendtartomány addig azokat a folyamatokat viszi végig, amire önerőből képes.

Forrás és fotó: Pasapress/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Facebook-oldala

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »