„Korszakalkotó“ felfedezést tett a NATO


Ebben az évben a NATO – Oroszország agresszív ukrajnai fellépése nyomán – mintegy újra felfedezte keleti határainak fontosságát, és a szeptember első napjaiban tartott walesi csúcstalálkozóján úgy döntött, hogy felveszi a Moszkva által elé dobott kesztyűt, ismét tevékenysége középpontjába állítja a tagországok területi biztonságáról való gondoskodást, és megállítja a védelmi kiadások folyamatos csökkenését. Anders Fogh Rasmussen, a szövetség szeptember végén leköszönt főtitkára szerint a walesi csúcs a NATO történetének egyik legfontosabb találkozója volt. Az ukrán válságra adott válaszként a szövetség döntött készenléti szintjének emeléséről, és arról, hogy megerősíti az Oroszországtól tartó keleti tagállamainak védelmét. Ehhez kapcsolódóan úgy határoztak, hogy lengyelországi központtal létrehoznak egy új gyorsreagálású erőt, amelyet bárhol a világon kettő-öt nap alatt be lehet vetni. A 3-5 ezer fős szárazföldi erő műveleteit légi, haditengerészeti és különleges feladatokra kiképzett egységek támogatják majd. Ehhez a NATO a szövetség területének keleti térségeiben hoz létre vezénylési és ellenőrző létesítményeket. Ugyanakkor a szövetség megerősítette, hogy életben marad a NATO és Oroszország között 1997-ben kötött megállapodás, amely leszögezi, hogy a NATO nem állomásoztat tartósan nagyobb fegyveres erőt saját keleti tagállamaiban – az egykori szovjet tömb országaiban. Rasmussen szerint a gyorsreagálású erő létrehozásának egyértelmű az üzenete: a NATO mindig mindegyik szövetségesét megvédi. A NATO világosan megüzeni “bármely potenciális agresszornak” azt is, hogy “ha csupán eszébe jutna” akár egyetlen NATO-szövetséges megtámadása, a szövetség egészével kerülne szembe – fogalmazott. Walesben az európai NATO-tagok megígérték, hogy megállítják katonai költségvetésük évek óta tartó csökkenését, és hogy egy évtizeden belül mindegyikük közelíti a katonai kiadások mértékét a saját hazai össztermék (GDP) 2 százalékához. Jelenleg a 28 tagú szövetségben az Egyesült Államok mellett csupán Nagy-Britannia, Görögország és Észtország tesz eleget ennek a kötelezettségvállalásnak. A walesi NATO-csúcson az elsődleges feladatok közé emelték a kibernetikai védelem erősítését is. Deklarálták, hogy az ilyen támadások elleni védelem immáron a NATO kollektív védelmi feladatai közé tartozik. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a tanácskozás után közölte: jelentősen növelik Magyarország és Közép-Európa katonai biztonságát a NATO-csúcstalálkozó döntései. A résztvevők – mondta a kormányfő – a NATO eddigi elvont biztonsági garanciáit “lefordították a konkrétumok nyelvére”. A jövőbeni NATO-bővítési lehetőségeket illetően a walesi csúcson leszögezték: a szövetség ajtaja továbbra is nyitva áll, minden jelentkező országot egyéni érdemei alapján fognak elbírálni. A NATO-tagságra jelenleg törekvő országok mindegyikének van azonban még tennivalója a felkészülés különböző területein. A dán Rasmussen helyét október elsején Jens Stoltenberg volt norvég miniszterelnök vette át a NATO első számú civil tisztségviselőjeként. MTI

Nyomj egy lájkot is, ha tetszett a cikk