Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai

Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai

Athéntól mindössze öt kilométerre délnyugatra fekszik Phaleron kikötővárosa, amely a turisták számára szinte még ismeretlen hely. A mai főváros egykori kikötője az egyik legnagyobb, antik korból származó temetőt rejti, amelyet valaha feltártak a régészek Görögországban. Az eddig kihantolt 1500 csontváz zömében a Kr. e. 8-5. századból származik. A régészek szerint Phaleron lakóinak vizsgálata elengedhetetlenül fontos a városállam felemelkedésének, valamint az ezzel járó erőszak és hódítás megértése szempontjából. A kutatók többek között két tömegsír egykori „lakóit” is megvizsgálják, akiket fejjel lefelé, kezüket a hátuk mögött megkötözve temettek el, számolt be a Forbes.

A helyszínen már közel egy évszázada folyik a kutatás, amely eleinte nagyrészt egy, az eltemetettek kezeinek fémbilinccsel történő megbéklyózása miatt Phaleron foglyainak nevezett tömegsírra fókuszált. Az események a 2012-2016 közötti időszakban felpörögtek, és bár Görögország-szerte sokan értesültek az újabb eredményekről, a külföldi sajtóban igen kevés információ jelent meg a Stella Chrysoulaki görög régész által vezetett kutatásról.

Az utóbbi évek vizsgálatai igen alaposak és részletesek voltak, a régészek, bioarcheológusok és antropológusok munkájának köszönhetően most már tudjuk, hogy Phaleron elhunytjainak eltemetési metódusaiban jelentős heterogenitás figyelhető meg. A legtöbbjüket egyszerű sírgödörbe temették, azonban érdemes megemlíteni, hogy a halottak egyharmada csecsemő és gyermek volt, akiket egy-egy nagyobb kerámiakorsóban helyeztek a föld alá, míg az elhunytak közel öt százalékát elhamvasztották. Néhány csontváz kövekkel kirakott sírban pihent, egy felnőttet pedig egy koporsónak használt fa hajóban temettek el.

Phaleron temetőjének egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó része a fémbilinccsel eltemetett foglyok tömegsírja volt, mindez annak fényében érdekes, hogy az ókori görögök igen kevés embert helyeztek a föld alá megbilincselve. E kevéssé emberi temetési módszer azt jelzi, hogy az illetők foglyok, rabszolgák, esetleg halálra ítéltek lehettek.

A kutatásban a görög régészek mellett amerikai kollégáik is szerepet kaptak a Phaleron Bioarchaeological Project keretében. Az 1500 csontvázat egyesével vizsgálták meg a kutatók, akik már tudják a halál idejét, a nemet, valamint azt, hogy milyen betegségekben szenvedtek. Az így kialakuló adatbank azért is olyan jelentős, mivel a benne szereplők viszonylag azonos idősávban éltek, ráadásul közvetlenül Athén felemelkedése előtti időszakban, így hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szakemberek esetleg felülbírálják az eddig elfogadott véleményt a mai görög főváros archaikus korszakáról.

A kutatási projekt elsősorban a megbilincselt emberek sírjára, valamint az egyéb, az átlagostól eltérő temetkezési devianciákra (például a tömegsírokra) fókuszál, ugyanis egyes elméletek szerint ezek a sírok egy-egy politikai földrengés következményei lehetnek. Továbbá a kutatók arra is kíváncsiak, hogy a gyermekeket miért cserépedényben helyezték a föld alá. Ezenkívül szeretnének egy átfogó képet kapni a korabeli athéniak egészségügyi állapotáról, étrendjéről, valamint arról, hogy a városállamon átutazók, kereskedők vagy egyéb tengerészek mennyiben járulhattak hozzá a betegségek terjedéséhez. A nemzetközi kutatócsapat végül szeretné pontosan feltérképezni a sírleletek alapján, hogy a 2500-2800 évvel ezelőtti Athénban mennyire volt tagolt a társadalom.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »