Korrupció és egyenlőtlenség miatt bukhat Dél-Afrika elnöke

Hatalmas munkanélküliség, égető társadalmi különbségek, de főleg súlyos korrupciós botrányok – ezek miatt az okok miatt kell vélhetően távoznia Jacob Zuma dél-afrikai elnöknek. Pártja, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) lemondásra szólította ugyanis fel, és bár Jacob Zuma sajtóértesülések szerint nem fogadta el az ultimátumot, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) vezetősége kedden úgy döntött, visszahívja őt tisztéből.

A kilenc éve regnáló politikust tehát, úgy tűnik, saját pártja akarja megbuktatni, helyét pedig párttársa, Cyril Ramaphosa (képünkön) alelnök veheti át.  Ramaphosa nemcsak hogy a néhai legendás Nelson Mandela egyik kedvenc politikusa és az egyik leggazdagabb dél-afrikai, de nemrégiben a pártelnöki címet is meg tudta szerezni.

Az egyébként gyönyörű természeti adottságú és földjében rengeteg gyémántot rejtő Dél-Afrikáról általában az apartheid örökségei, a faji ellentétek, a szegénység vagy közbiztonsági problémák kapcsán hallunk. Bár a faji megkülönböztetésen alapuló rendszer véget ért, a feketék pedig bekerültek a politikai elitbe, az 55 milliós lakosság négyötödét képező etnikum legnagyobb része továbbra is csak napról napra tengődik. A szegények által felhúzott bádogvárosokban gyakoriak az erőszakos bűncselekmények és a kábítószer-fogyasztás is. A hivatalos adatok szerint a lakosság 28 százalékának nincs munkája, és mivel az átlagembereknek nincs pénzük vállalkozni, a kormány pedig képtelen jelentős befektetéseket hozni, a helyzet kilátástalan.

Csupán két adat a jövedelmi különbségekről: egy 2016-os tanulmány szerint a dél-afrikaiak 10 százaléka birtokolja a javak 90 százalékát, a lakosság négyötödének pedig gyakorlatilag semmije sincs. Rengeteg helybéli gondolja úgy, hogy az apartheid rendszer csak névlegesen ért véget. És ha ez még nem lenne elég, Dél-Afrikában több mint 5 millió HIV-fertőzöttet tartanak számon. Az ezzel kapcsolatos általános tudatlanságot pedig jól mutatja, hogy egyszer maga Zuma értekezett arról, hogy együtt volt egy HIV-fertőzött nővel, de mivel utána letusolt, neki semmi baja nem lehet.

Az államfőt ugyanakkor korrupciós ügyei fojtogatják: már 2005-ben megvádolták egy több milliárd dolláros fegyverügylet kapcsán, igaz, 2009-es elnöki kinevezése előtt nem sokkal ezeket a vádakat ejtették. Összesen 18 pontban vádolták meg, de egyikben sem ítélték el. Azt sem sikerült senkinek bizonyítani, hogy személyes barátsága az indiai illetőségű Gupta családdal valóban előnyhöz juttatta-e a família gazdasági érdekeltségeit Dél-Afrikában. Mindezek miatt, és azért is, mert Zuma főleg a vidéki régiókban még mindig népszerű (sőt a pártján belül az elveszített tisztújítás ellenére is sok híve maradt), kritikusai óvatosan próbálnak manőverezni vele szemben. Cyril Ramaphosa nem meglepő módon meg is ígérte, hogy hatalomra kerülése esetén leszámol a korrupcióval.

http://mno.hu/

Ramaphosának emellett is nagyon határozott tervei vannak az ország talpra állítására. Ennek talán legradikálisabb pontja, hogy kompenzáció nélkül venne el földet a nagybirtokosoktól, így küzdve az egyenlőtlenségek ellen. Bár 21. századi szemmel, posztkommunista országból szemlélve némileg ijesztőnek tűnik egy ilyen terv, Dél-Afrikában nem új, többen már évek óta sürgetik. Azonban a korábbi kormányok nemzetközi hitelt akartak felvenni ingatlanfejlesztésre (a lakhatási viszonyok kritikusak), illetve a rossz állapotban lévő elektromos hálózat javítására. A földek elvétele viszont ijedséget váltott volna ki a piacokon, így a tervet ejtették – ám ha Ramaphosa elnök lesz, újra elővehetik. Ezzel azonban ingoványos talajra lépnek, mert egy ilyen akció minden bizonnyal azonnal feleleveníti majd a Zimbabwében 2000-ben elindított reformot, ahol fehér farmerektől vette el az állam a földjüket.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.02.13.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »