Koronavírus – Alig ért véget a nyaralószezon, a második hullám legdurvább része még csak ezután jön

Koronavírus – Alig ért véget a nyaralószezon, a második hullám legdurvább része még csak ezután jön

Európában a koronavírus-járvány második hulláma jobbára a fiatalokat fertőzi meg, és viszonylag alacsonyan maradt a kórházi ápolásra szorulók és a halálos áldozatok száma. A WHO azonban a múlt héten vészjósló hangnemben figyelmeztetett arra, hogy a viszonylag jó statisztikákat produkáló országos sem dőlhetnek hátra. És ennek több oka is van.

Az első és legfontosabb oka, hogy a „halálos ősz” még előttünk van. A vakációkról hazatérő tömegek hetekig hordozzák magukban a vírus és terjesztik tovább, míg végül a kórokozó eljut egy olyan személyhez, aki elviszi egy idősotthonba, ahol aztán a vírus gyorsan és magas halálozási szám mellett kezd el terjedni.

A WHO szerint pedig ez nem a legrosszabb eshetőség, hanem a legvalószínűbb forgatókönyv.

A második hullám fertőzésszámai Nyugat-Európában is jóval rosszabbak, mint az első hullám idején. Különösen Franciaországban és Spanyolországban. Csakhogy a kórházak egyelőre még nem teltek meg, a halálos áldozatok száma pedig nem emelkedik meredeken. A WHO európai osztálya szerint azonban már mutatkoznak annak jelei, hogy hamarosan az idős fertőzöttek és a kórházi ápolásra szorulók száma is gyors emelkedésbe kezd. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy az influenzajárvány is ott áll a küszöbön.

Spanyolország és Franciaország mellett Grúzia és Montenegró és Ukrajnai fertőzési statisztikái is messze felülmúlják az első hullámban tapasztaltakat.

Franciaország egyes részein a kórházak intenzív osztályai már közelítenek a kapacitásuk maximumához. A legtöbb esetre a Földközi-tenger francia partjaira tehető, a legforgalmasabb kirándulóhelyeken és szórakozóhelyeken cserélt gazdát a kórokozó. A fertőzött egyének aztán tudtukon kívül hazavitték a betegséget az ország más tartományaiba is.

Franciaországban a napi új esetek száma hét nap átlagában 8800 főre tehető, ami magasabb mint az első hullám csúcsidején (8400).

Hírdetés

Az Egyesült Királyságban nyolcnaponta megduplázódnak a kórházban ápoltak száma. A brit kormány állásfoglalása szerint hamarosan elérik a tűréshatárt, ezért a polgároknak most választaniuk kell: teljes nemzeti lezárást és mozgáskorlátozást vezetnek Nagy-Britanniában, vagy betartják a jelenleg hatályos járványügyi rendelkezéseket. Egyes településeken vagy városrészekben helyi szintű „zárlatokat” vezettek be, ahol külön rendeletekkel szigorították a feltételeket arra vonatkozóan, hogy hol mennyi ember találkozhat.

„Nagyon súlyos helyzet áll előttünk. (..) Az európai országok több mint felében az elmúlt két hétben 10 százaléknál magasabb volt az esetszám növekedése. Ezen országok közül hét esetben az új fertőzések száma ez idő alatt a duplájára nőtt”

kongatta a vészharangot a WHO európai regionális igazgatója, Dr. Hans Kluge. A CNBC által megkérdezett szakértők szerint az európai országoknak ahelyett, hogy versengenek egymással a járványügyi statisztikákkal, közös stratégiát kellett kialakítaniuk, mert ha „elengedik magukat, akkor a közösség korábbi sikereitől függetlenül a vírus megtalálja az utat az emberekhez”. És jóval nehezebb lesz megfékezni a járványt, ha a kórházak telítődnek.

A nyugati mainstream sajtóban újfajta kifejezés kezd terjedni, a pandémiás fásultság. Ez nem a fertőzött emberek egyik tünetére utal, hanem arra a jelenségre, hogy a politikusok, a kormányok és az emberek egyaránt kezdenek belefáradni, belefásulni a járvány miatti korlátozásokba. Ez pedig nehezíti a hatóságok dolgát abban is, hogy megfelelő rendelkezéseket hozzanak és abban is, hogy ezeket betartassák.

Hasonlót tájainkon is lehet tapasztalni. Alig van olyan politikus Közép-Európában, aki javasolná a gazdaság olyan mértékű lezárását, mint amire az első hullám idején került. Az embereknek egyre nehezebb betartani a szabályokat, még nehezebben fogadják el, ha új korlátozásokat vezetnek be. Emlékezzünk a magyar határzár körüli reakciókra, vagy arra, hogy a szlovák kormány minden erejével igyekszik elkerülni az országos szintű iskolabezárásokat, ezért inkább a döntést helyi válságstábokra, regionális hatóságokra bízzák.

„Mindannyian feketén-fehéren akarjuk látni és megítélni a helyzetet, de amit ebből a világjárványban megtanulhattunk, hogy nincsenek egyszerű válaszok. (…)”

idézte a CNBC Dr. Thomas Tsait, a Harvard Egyetem egészségpolitikai kutatóját, aki szerint az eddig kötelező maszkviseléssel, szűréssel, teszteléssel, kontaktszemély-felkutatással és esetlegesen teljes lezárással jó eredményeket elérő országok az utóbbi időben igen „agresszív” módon próbálták újra beindítani a gazdaság motorjait. Ezt „pandémiás fásultság” tüneteként emlegette, amely során a kormányok és az emberek egyszerre akarnak leszámolni a vírussal és újraéleszteni a gazdaságot (a rendelkezések lazításával), végül azonban egyiket sem csinálják túl nagy sikerrel.

Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »